Állami gimnázium, Nagykikinda, 1906

Az olvasás módszere

rok értelme sokszor olyan mély, hogy azt csak kettőzött figyelem fedezheti fel; máskor meg csak szórakozottságunk oka a meg nem értésnek ; végre az is lehetséges, hogy az olvasmány itt-ott maga is homályos. Amibe tehát az olvasó egyszer belekezdett, azt olvassa át alaposan, kitartással és higgadtan, mert csak a higgadt olvasással tarthatnak lépést gondolataink és szállíthatják az olvasottakat, lelkünk belsejébe. 2. Olvasás közben egy-egy fejezet vagy nagyobb részlet végén tartsunk szünetet és gondolatunkban igyekezzünk annak tartalmát összeállítani. Elmélkedjünk az olvasmányban talált uj fogalmak fölött, meit. csak úgy találkozik az, amit az olvasmány nyújt, avval, ami lelkünkben már megvan és e találkozás folytán jön létre a tudás. így lesz szellemünknek és lelkünknek haszna abból, amit olvastunk, aki pedig »olvas anélkül, hogy abból szelleme vagy kedélye hasznot merítene, az végzi a vetés munkáját anélkül, hogy a legcsekélyebb kilátás volna arra, hogy valaha aratni is fog.» — Néhány nap múlva próbáljuk meg újból számot adni az olvasottak tartalmáról; sót a kiválu becsű olvasmányhoz bizonyos időközönkinl vissza kell térni, azt ismételten kell átolvasni. Az ilyen olvasás azután nemcsak az ismereteket gyarapítja, hanem nyelv- és stilusbeii nagy haszonnal is jár. 3. Soha se tévesszük el azonban szemünk elöl a következő arany mondást : »Non multa, sed multum.« — Sokan][nem tudnak mértéket tartani olvasmányaikban, hanem szerfelett sokat és sok félét olvasnak egymás után, vagy épen — vegyesen és össze-vissza, minden rendszer nélkül. A legszerencsétlenebb mértéket választotta az, aki annyit olvas, amennyit győz olvasni, mert csak a higgadt, szenvedély nélküli olvasásnak lehetnek hasznos eredményei. A mohó, felületes olvasás nemcsak azért ártalmas, mert maradandó nyomokat sem a szellemben, sem a kedélyben nem hagy, mivel a legközelebbi benyomás nyomtalanul elsöpri az előzőket, hanem azért is, mert az egy irányban végzett felületes munka, felületességre csábitja a lelket más irányban is. Tehát nem minél többet, hanem minél alaposabban kell olvasni. »Ha oly sokat olvastam volna, mint más némelyek, olyan tudatlan maradtam volna;, mint azok» mondta egy nagy tudós.