Állami gimnázium, Nagykikinda, 1897

— 117 — nak, amely a jobbágynak hazánkban s európaszerte osztály­részül jutott, de czélzatos ráfogás az oláh költők és írók az az állítása, mintha az oláh jobbágy hazánkban súlyo­sabb igát viselt volna, mint más nemzetiségű jobbágy, mert mint Moldován, az oláh iró is elismeri és igazolja, hazánkban nem volt külön törvény alkotva az oláh, ma­gyar, tót stb. jobbágy számára, hanem aki ezen állapotban volt, az egy törvény alatt állott.1) Hogy a jobbágy álla­pota hazánkban milyen volt, azt már előzőleg vázoltam, s ha ebből az állapotból kifolyólag Erdélyben újra általá­nos jobbágy lázadás tört volna ki, mint a milyen volt az 1437-iki, abban semmi különöst sem lehetne találni; a Hóra-lázadás azonban kezdettől fogva olyan részleteket tüntet fel, a melyek arra vallanak, hogy ennek a láza­dásnak előidézésében nemcsak a jobbágyterhek súlyának, hanem a nemzetiségi gyűlöletnek is megvolt a maga része. Mert bár tény, hogy a jobbágyságnak elnyomott helyze­tében volt oka panaszra s az is igaz, hogy Józsefnek a jobbágyok sorsának javítását czélző s az alkotmányos for­mák mellőzésével kiadott rendeletéit nem hajtották végre: e körülmények magukban véve nem fosztják meg a Hóra lázadást nemzetiségi jellegétől. Igazolja ezt első sorban az a körülmény, hogy a lá­zadásban csak oláhok vettek részt; hogy a lázadás csak az oláhoklakta vármegyékre terjedt ki; hogy a lázitásban, mint azt az udvari cancellariának 1786-ik évi január 7-én a császárhoz intézett előterjesztése is igazolja, az egész vonalon a jobbágyi osztályhoz nem tartozó s igy tehát el sem nyomott oláh pópák játszották a főszerepet, a kik nemcsak a lázadás előidézésében vettek részt, mint bujto- gatók, hanem a lázadás folyamában is, mint orgazdák, a mennyiben az oláhok összerabolt zsákmányát házaikban elrejteni nem átallották. De ha mindezektől eltekintenénk is, maga a lázadás bevallott czélja, melyre a községi bí­rák és esküdtek izgatták a népet, igazolja azt az állítást, hogy e lázadás a faji gyülölsóg kitörése volt. Az oláhság- nak ugyanis az volt a czélja, hogy fellázítsa egész Erdélyt, egy lábig kiirtsa az egész magyarságot, hitére térítsen min­den más vallásut és felszabadulva a jobbágyság alól, fel- oszsza a kiirtott magyarság földbirtokát. És épen azért, mert a lázadás a fajgyűlölet szüleménye volt s mert eszközei és lefolyása nem hagytak ion kétsé­>) Moldován Gerg.: A románság. II. 240. és 342.

Next

/
Oldalképek
Tartalom