Állami gimnázium, Nagykikinda, 1897
— 117 — nak, amely a jobbágynak hazánkban s európaszerte osztályrészül jutott, de czélzatos ráfogás az oláh költők és írók az az állítása, mintha az oláh jobbágy hazánkban súlyosabb igát viselt volna, mint más nemzetiségű jobbágy, mert mint Moldován, az oláh iró is elismeri és igazolja, hazánkban nem volt külön törvény alkotva az oláh, magyar, tót stb. jobbágy számára, hanem aki ezen állapotban volt, az egy törvény alatt állott.1) Hogy a jobbágy állapota hazánkban milyen volt, azt már előzőleg vázoltam, s ha ebből az állapotból kifolyólag Erdélyben újra általános jobbágy lázadás tört volna ki, mint a milyen volt az 1437-iki, abban semmi különöst sem lehetne találni; a Hóra-lázadás azonban kezdettől fogva olyan részleteket tüntet fel, a melyek arra vallanak, hogy ennek a lázadásnak előidézésében nemcsak a jobbágyterhek súlyának, hanem a nemzetiségi gyűlöletnek is megvolt a maga része. Mert bár tény, hogy a jobbágyságnak elnyomott helyzetében volt oka panaszra s az is igaz, hogy Józsefnek a jobbágyok sorsának javítását czélző s az alkotmányos formák mellőzésével kiadott rendeletéit nem hajtották végre: e körülmények magukban véve nem fosztják meg a Hóra lázadást nemzetiségi jellegétől. Igazolja ezt első sorban az a körülmény, hogy a lázadásban csak oláhok vettek részt; hogy a lázadás csak az oláhoklakta vármegyékre terjedt ki; hogy a lázitásban, mint azt az udvari cancellariának 1786-ik évi január 7-én a császárhoz intézett előterjesztése is igazolja, az egész vonalon a jobbágyi osztályhoz nem tartozó s igy tehát el sem nyomott oláh pópák játszották a főszerepet, a kik nemcsak a lázadás előidézésében vettek részt, mint bujto- gatók, hanem a lázadás folyamában is, mint orgazdák, a mennyiben az oláhok összerabolt zsákmányát házaikban elrejteni nem átallották. De ha mindezektől eltekintenénk is, maga a lázadás bevallott czélja, melyre a községi bírák és esküdtek izgatták a népet, igazolja azt az állítást, hogy e lázadás a faji gyülölsóg kitörése volt. Az oláhság- nak ugyanis az volt a czélja, hogy fellázítsa egész Erdélyt, egy lábig kiirtsa az egész magyarságot, hitére térítsen minden más vallásut és felszabadulva a jobbágyság alól, fel- oszsza a kiirtott magyarság földbirtokát. És épen azért, mert a lázadás a fajgyűlölet szüleménye volt s mert eszközei és lefolyása nem hagytak ion kétsé>) Moldován Gerg.: A románság. II. 240. és 342.
