Állami gimnázium, Nagykikinda, 1897
— 22 — mányzati joggal is bírtak s lakóik egyéni szabadsággal is rendelkeztek, lényegesen és előnyösen különböztek a nem királyi községektől, vagyis a falvaktól. Hazai városrendszerünk kifejlésének hatalmas lökést adott a szászok tömeges betelepítése, a kiknek a bánya-, szepesi- és erdélyi szász városok köszönik eredeteket. A beköltözés már II. Géza király idején történt, de, hogy mily feltételek mellett? azt jelenleg kimutatni nem lehet. A későbbi szabadságlevekből, a melyek a városoknak azelőtt birt jogaira hivatkoznak, következtethető, hogy a beköltözést megelőző, úgynevezett előzetes megállapodásoknak kellett létre jönni a királyok s a beköltözők között, a melyek kiváltképen a nyelv, szokások, igazságszolgáltatás és jogszabályok fentartására vonatkozhattak s ennélfogva valószínű, hogy mint az eddigi beköltözött telepesek, ők is kivétettek a várispánok és vajdák hatósága alól, mint önálló közigazgatási kerületek választottak grófot és bírót, fizettek adót és jeljesitettek hadi szolgálatot. Az idegen eredetű telepek sokasodásával hazánkban az iparszorgalomnak korszaka vette kezdetét. A telepesekkel meghonosult a czóhrendszer, fejlődésnek indult a műipar, lendületet nyert a bányászat "és felvirágzott a kereskedelem. De királyaink nem is fuvarkodtak ezen idegen telepesek iránt tanúsított kedvezésekkel. Az erdélyi szászokat illetőleg megvan még II. Endrének Andreanum nevű nagy szabadságlevele, mely 1224-ben állítja helyre részökre a még II. Gézától nyert, de azóta sokszorosan megsértett szabadságukat. Ezen szabadságié vél szerint a király elrendeli, hogy az összes erdélyi szászok azontúl a szebeni gróf bírósága alatt álló egy népséget alkossanak, mely kamarai nyereség fejében évenként 500 arany márkát fizessen; a király seregéhez az ország határain belül 500, azokon kívül 150, s ha a sereget nem a király vezeti, csak 50 fegyverest tartozzanak küldeni. Táborozás alkalmával a királyt 8-szor, a király dolgában járó vajdát 2-szer megvendégelni tartozzanak. Mint különös szabadságot megengedi: hogy papjaikat szabadon válaszszák, tizedeiket azoknak fizessék ; hogy a királyon és a szebeni grófon kívül felettük más ne bíráskodjék; hogy az oláhok és besenyők erdejét azokkal szabadon használhassák; hogy ellenök indítandó polgári perekben csak határaik közt lakó polgár tanuskod- hassék; hogy kereskedőik országszerte vámfizetés nélkül ke
