Állami gimnázium, Nagykikinda, 1897
23 — reskedhessenek; hogy piaczaik és vásárjaik vámtól mentesek legyenek stb. stb.1) Ezen szabadságlevél által létrejött az első, nemzetiséghez kötött autonom terület hazánk határain belül, igaz, hogy a király belsőségének elismerésével, de mégis állam az államban ! A második, hasonló körülmények között alakult terület, a szepesi szászok földje, a rólok nevezett Provincia de Sce- pus volt, melynek szabadságait V. István öntötte uj alakba 1271-ben kiadott szabadságlevéllel. Ezen okmány szerint a szepesi szászok tartoznak földadó fejében 300 márka finom ezüstöt fizetni, minden háborúban a király zászlaja alá 50 lándzsást állítani, a kamara pénzét minden évben beváltani s minden márkától egy nehezéket adni, végül a hozzájuk jövő királyt gazdagon ellátni. Ennek fejében minden adózástól és vámfizetéstől mentek, maguknak grófot vagy bírót szabadon választanak, ez peres ügyeiket részint egyedül, részint az időszerinti szepesi gróffal a tartomány fővárosában, Lőcsén, a tartomány helybenhagyott törvénye és szokása szerint Ítélje; tartományukon kívül a király elébe senki által se idéztethessenek; papjokat szabadon válaszszák, halászatot, vadászatot, faizást és bányászatot a király jogainak fentartása mellett tartománvukban szabadon űzhessenek.2) Ilyen szervezettel bírt az Árpádok korában a szászok két provinciája, s e szervezet alapját képezte ezen telepek közjogi viszonyainak a legújabb időkig. A kettő között jogok és kötelességek tekintetében alig van különbség, ha tekintetbe veszszük, hogy az erdélyi szászok földje, a „Provincia Cibiniensis“, mely 7 megyéből alakult, területre jóval felülmúlta a szepesi 24 város kiterjedését. A lakósok társadalmi és jogi helyzetét illetőleg azonban egy lényeges különbség észlelhető. Az erdélyi szászok között ugyanis voltak szabadok, jobbágyok'1) és örökös szolgák, mig a szepesi szászok között nem volt rend- és rangkülönbség; mert ámbátor idővel közöttük is kifejlődött az osztályok közötti különbség, ez csak a társadalmi térre szorítkozott, jogi téren még akkor sem nyilvánult, ha valamelyikök magyar nemességet nyert.4) A két oklevél kiadásának ideje közé esik a királyi városok rendszerének megalkotása is. A tatárjárást követő s !) Szlemenics Pál, i. m. VI. 157—8. 2) u. o. 192—3. 3) Hármasköuyv: III. r. 25. tit. 4; Demkó Kálmán: A szepesi jog 18.
