Állami gimnázium, Nagykikinda, 1897
— 21 — az alacsony munkát (podia; ilyennek tartotta az ipart ős kereskedelmet) kicsinylő gondolkodásánál fogva a város- alapitás és városi élet. kifejlesztése nem л-olt hivatása. Mint államfentartó elemnek a harcz és a politika volt kenyere és mint birtokos úri rend souverain megvetéssel tekintett le minden keze munkája után élő emberre. A vá rosa lap bús feladata tehát a külföldről beköltözött elemeknek volt fen- tartva s a magyar nép ezt a feladatot szívesen át is engedte az idegen vendégeknek. így hát ezen, nyugatról beköltözött szabad elemekből telt ki már a királyság legelső századaiban a magyar nemesség és jobbágyság közé ékelt közép- osztály, a melynek tagjai, hospites néven, kezdettől fogva csak mint egyes telepesek a kir. várak védő szárnyai alá, majd egész rajokban költöztek be, községeket alkottak s iparral, bányászattal és kereskedéssel foglalkoztak. Ezen hospites-ek már Szt. István idejében akkora jelentőséggel birtak, hogy Imre herczeghez intézett atyai intései G. fejezetében a szent király e jövevényeket fiának különös figyelmébe ajánlja, mondván, hogy őket, mint a trón hatodik diszét, gondosan ápolja és becsben tartsa.1) így tehát a városa lap it á.s hazánkban nem a nemzet kebeléből indult ki s ez az oka., hogy a. városok szervezetében kezdettől fogva annyi idegen vonást találunk s hogy városaink polgársága, megtartván a maga sajátosságait nyelvében, szokásaiban, életében és intézményeiben, a legújabb időkig idegen maradt fajunktól, melybe csak az utolsó évtizedekben kezd beolvadni. Az idegen eredetű telepek kedvező helyzetükből kifolyólag, de lakóik szorgalma és ügyessége által is, csakhamar jólétre emelkedtek, gyarapodtak és terjeszkedtek, sikeresebb védelem czéljából a király engedélyével, sokszor parancsára is, falakkal vétettek körül, s egyáltalába n akkora jelentőségre tettek szert, hogy királyaink egyes kedvezményekben részesítették őket., melyek között legfontosabb volt: boájuknak és papjuknak szabad választása. Eme kedvezmények fejében a királynak, földes- és kegvuroknak, évenként bizonyos adót (terragium) fizettek, a megállapított hadikötelezettséget teljesítették, tartoztak a keresztülutazó királyt ellátni és számára a hírvivő szolgálatról gondoskodni. így keletkeztek az első szabad kir. községek f) s a mennyiben e helyek önkor- V V Szlemenics Pál : m. VI. 76. 1. *) Albrecht Josef: Das ungarische Munizipalwesen a Hormayr-féle Historisches Taschenbuch 1832. évfolyamában 171.
