Állami gimnázium, Nagykikinda, 1897
X- 20 — hatás nélkül és százados küzdelmekbe sodorták a nemzetet a koronával. Es e harczok folyamában teljes rokonszen- vünk kíséri a nemeséget nemcsak azért, mert a nemesség története a nemzet története dicsőséges és gyászos vonatkozásaiban egyaránt, hanem azért is, mert bár a közjogi nemzet kiváltságos helyzete ellentétben állott is az egyenlőség és általános szabadság eszméjével, jogainak és szabadságainak fentartásától magának az alkotmánynak fönmara- dása függött, miután a nemesi kiváltságok az alkotmány integráló részét képezték. S ép azért hálával kell adóznunk őseinknek a magyar szabadságnak szabadalom alakjában való fentartásáért is, mert ez a szabadság lett az alap, a melyen a jogfolytonosság elvének alkalmazása mellett nem a jogszerzés, hanem a jogmegosztás utján a modern Magyar- ország felépült. Es noha kétségtelen, hogy a közjogi nemzet nem volt mindenkor egy szív, egy lélek; hogy számtalanszor megoszolva különböző érdekekért küzd, melyeket egyik rész a trón zsámolyánál, a másik a harcztéren vél kivívhatni: mindazáltal a közjogi nemzet javarésze mindenkor tiszta és nemes kebellel karolta fel a nemzet ügyét, szilárd erővel és szívós kitartással, ha nem is mindig szerencsével, de egyforma haza- és szabadságszeretettel harczolt a hazáért a szabadságért és a nemzeti eszméért! Ez a része a nemzetnek tűzheti homlokára az 1848-iki alkotások babérját is! 2. A negyedik rend. A magyar állam szervezése korában, a mikor a hóditó nemzet lefoglalta maga számára a jogokat s a meghódí- tottakra s különböző eredetű szolgáira reá rótta a terheket, teljesen hiányzott a középosztály. Ur és szolga között nem volt átmenet, nem létezett polgári rend. A honfoglaló magyarok találtak ugyan az uj haza földjén több, eredetre nézve a római világból fenmaradt és a szláv uralom idején keletkezett, többnyire megerősített helységet') s a honfoglalás folyamában és az azt követő időkben maguk is megvetették nehány városnak alapját,2) de ez mindössze oly szerény kezdet volt, a mely az állami megalakulás idején jelentéktelen voltánál fogva figyelmet nem kelthetett. A magyar elemnek szabadságszeretetónél, harczias jelleménél, í) Béla király névtelen jegyzőjének könyve a magyarok tetteiről 13, 35, 37, 41, 46, 51, 57. fejezetek. 2) U. o. 11, 17, 18, 21, 34, 46. fej.
