Állami gimnázium, Nagykikinda, 1897
— 19 — nemesség a mohácsi vészig fejenként, azontúl a köznemesség csak képviselői által jelent meg az országgyűlésen; közigazgatás és törvénykezés tekintetében törvényhatóságokat alkotott; az országban nemcsak mindennemű tisztségek, hivatalok és méltóságok viselésére képesítve volt, hanem az 1435. évi 2. t.-cz. óta az ország közhivatalaira s a vármegyéknél csakis jómódú nemes emberek választattak.1) Ezeken felül saját nemzetiségi czimereikkel élnek, katona szállástól mentesek s nemesi jószágot csak ők bírhatnak. Es a inig egyrészt a nemesi jószágokon élő jobbágyok, zsellérek és szolgák felett úri törvényhatóságot gyakoroltak, addig másrészt a jobbágyok által sem az országnak birái, sem az egyháznak birái, sem a vármegye birái elé nem idéztethettek, *) s más mint nemesi, tehát vármegyei vagy királyi curiai törvényhatóságnak alárendelve nem voltak,") s őket törvény elébe állíttatni nem lehetett.4 *) Dijuk Magyarországon 200 frt, Horvátországban 100 frt, és Erdélyben, a melyre nézve Mátyás király az 1467-iki lázadás után a nemesi dijat egy harmadára leszállította volt : GG frt.6) S e nagyfontosságu kiváltságokkal szemben a nemesség a király és korona iránt tartozó hűségen,8 9) a megyei hivatalok köteles viselésén,7) a törvényhozásban való részvétel kötelezettségén kivül8) leginkább a hon védelmével szolgált a hazának, adnelyet bandériummal vagy személyes felkelés formájában az ország határain belül és saját költségén tart ozott telj epiteni.“) Ezek voltak fővonásaikban az 1848. előtti közjogi nemzet jogai és szabadságai,10) melyeket trónralépő királyaink az ország alaptörvényeivel egyetemben koronáztatásuk alkalmával megerősíteni s azoknak megtartását esküvel is fogadni kötelesek voltak. E jogok és szabadságok ilyformán állandóságot nyertek s csak annyiban voltak kitéve változásnak, a mennyiben egyes fejedelmek azokon rést törni igyekeztek, a mely kísérletek azonban sohasem maradtak vissza4) Sigismundi Decr. VI. Corp. jur. I. p. 185. 2) Hk. II. r. 25 tit. 3) Ezt a jogot a városokban letelepedett nemesek is bírták, s felettük a város Lírájának joghatósága nem volt. Makay i. m. 124. 4) U. o. 11. r. 23. tit. 6) U. о. Ш. r. 3. tit. 6) U. о. I. 12. tit. 7) UÍadislai II. Deer. I. Art. 34 Corp. jur. tom. I p. 253. *) U o. Decr. HI. Art. I. p. 280. 9) Andreae II. Decr. Art. VII. u. o. p. 151. 10) Az ellentállás joga és a bírói mentességek már előzőleg megszűntek. ❖
