Állami gimnázium, Nagykikinda, 1897

S ha mindezekhez hozzáveszszük, hogy a köznemesség

III. Endre 1291. évi 2G. t.-cz. értelmében még tizeddel, is tartozott a papságnak,1) és hogy ezen kötelezettsége még Zsigmond korában is fénállott") és csak az 1439. évi 28-ik t.-czikkel ért véget,*) érthetővé válik előttünk az a dissonantia, az a kölcsönös bizalmatlanság, féltékenykedés és versenygés, a mely a hatalmaskodó főnemesség és a sokszor elnyomott köznemesség egymáshoz való viszonyában, sajnos! az ország kárára is nyilvánul.

Fordulat a nemesség közjogi helyzetében, némi egyensúly a főnemesség és köznemesség viszonyában csupán Nagy-Lajosnak már idézett 1351-iki törvénye óta állott be, a mely királyunknak kedves szójárása lóvén: „Sok nemes, erős kormány, szilárd trón“* 2 * 4) nemcsak számos várjobbágyot és udvarnokot emelt nemesi rangra, hanem azt is elrendelte, hogy birodalmának összes nemesei egy és ugyanazon szabadságnak örvendjenek.5 *)

Csak ettől az időtől kezdve lehet szó arról, hogy a nemességnek mindkét rendje egyenlő volt.

A nemesi szabadságot illetőleg első sorban a négy, hogy úgy mondjam, alapjogot kell kiemelnem, a melyekkel minden nemes kivétel nélkül birt.

Az első az angol Habeas corpus actára emlékeztet s a nemes személyének szabadságát biztosítja önkényes elfo- gatás ellen. A második szerint a nemesnek senki sem parancsol, hanemha a törvényesen megkoronázott király, de személyében és vagyonában törvény utján kivid az sem háboríthatja. A harmadiknál fogva a nemes ember jövedelmeivel szabadon rendelkezik, föltételekhez kötött szolgálattal, adóval, vámmal, harminczaddal nem terhelhető,1') hacsak nem tart városban polgári telket, vagy nem ól jobbágytelken, mely esetben minden a telek után járó szolgáltatás terheli. Végül a negyedik a nemesnek ellentmondási és ellenállási jogát állapitja meg azon esetre, ha a király az alkotmányt vagy a nemesi szabadságot megsértené.7)

Ezen úgynevezett sarkalatos jogokon kivid az összes

Szlemenics P. i. m. VI. 209.

2) Kó'váry László: Erdély története II. 51.

8) Alberti Decr. Art. 28. Corp. juris, tom. 1. p 195.

4) Vasa József: Az Anjouk és műveltségűnk 17.

6) Sub una et eadem libertate gratulentur. Corp. jar. tom. I. p. 1G2.

e) Jellemző, hogy ezen jogát a magyar nemesség még a törökök által elfoglalt területeken is élvezte, a mennyiben az IGOG. évi zsitvatoroki béke határozatai szerint a nemesek még a hódoltság területén is adó- és dézsmamentesek, személyük és vagyonuk szabadsága biztosítva van. L. Szlemenics Pál i. m. VIII. 317.

7) Hármaskönyv : I. r. 9. lit.