Állami gimnázium, Nagykikinda, 1892
8 Tekintetbe véve nemzeti egyéniségünket, vérmérsékletünket és faji sajátságainkat a nemzeti nevelés az oktatás keretén belül csupán a módozatokban nyilvánulhat. Midőn azt látjuk, hogy manapság Európában a nemzeti szellem feltétlenül uralkodik és hódit.1) és csak az ér egy országban valamit a mi nemzeti bélyegű, legelső sorban szükséges, hogy a nyelv, a nyelv szelleme, a nyelvtisztaság ténylegesen nyilvánuljon, azt hiszem azonban, hogy mindeddig a módozatokban szenvedtünk hiányt: Miként valósítsuk meg e nevelést egybt n és egészben? Mig Budapest, Szeged, Kolozsvár középiskolája a tudományt, az erkölcsöt nemzeti felfogásban gáttalanill hirdetheti, addig egy felvidéki, egy dél magyarországi középiskola még mindig és állandóan csak egy harmadik igen fontos functiót — missziót —- teljesit: megküzd több idegen elemmel, magyarosítja ajkát és sokszor csak magyar nyelvmester. Ezzel ugyan állambiztositó szerepet képvisel, mert о vidéken született kevés intelligenczia — még akkor sem magyar, ha érzelme az is volna, mert magyarságában mindig el fogja árulni az idegennek egy sajátos, át nem hasonult bélyegét. A felvetettem kérdés története rövid és sajnál latos is, hogy ez. Tanügyi közlönyeinkben kevesen foglalkoztak vele, jóllehet két évtized magyarositó működésének tapasztalható sikere még mindig elég anyagot és teret hagyott az idevágó munkásságnak. Fontos és nehéz akadályokkal küzdő feladat, mely a haladás folyamában lévén folytonos ápolást, sőt a munka megkétszerese- dését kívánja. Legjobban érzik ezt, kik Pancsova. Fehértemplom Lugos, Yersecz, Orsóvá, Nagy-Beeskerek, Nagy-Kikinda, Újvidék, Zombor, Nagy-Szeben, Brassó, Verbász, Trencsén, Zsolna, Munkács, Ungvár stb. helyeken a nevelés szolgálatában tanügyi politikát is követnek.* 2) Az 1887/8 miniszteri jelentés a közoktatásról maga is elismeri, hogy a hazulról hozott nyelvtudás tekintetében oty nagy bajok sehol sincsenek, mint nálunk. Francziaorszagban minden tanuló körülbelül egyenlő minőségben és fokban tudja anya- nyelvét: az ország nyelvét. Csehországban két nyelv t. i. a cseh és német nyelv keveredésének s egymásra való befolyásának sokféle combinatiójával és variatiójával kell megküzdeni az iskolában. De mi ez a mi viszonyainkhoz képest? Északi és keleti Magyarországon három nyelv keveredik és foly be egymásra, Temesvár vidékén négy stb. Ily vidéken egy osztálynak, leülő*) Dortsák Gyula: A középiskolai nevelés nemzeti feladatairól. Egy, közokt. szemle. II, 3. 2) A kéylést tüzetesebb megbeszélés tárgyává tették: Endrei Árpád: Vegyes ajkú középiskoláink tankönyei. Tan. Egyl. közi. XX. ív. Szitnyai Elek: Felvidéki középiskoláink magyarsága. Tan. Egyl. Közi. XVII. (>. Dortsák Gyula : A középiskolai nevelés nemzeti feladatairól. Egy. Közokt. Szemle. II. ö. Dr- Wagner Lajos: A magyar nyelv grammatikai oktatásának sikerességét előmozdító eszközökről vegyes ; jku iskolákban Tan. Egyl. Közi. XIX. 7. Dr. Fináczy Ernő : A latin nyelv alapvető oktatása idegenajka vidékeken1 Tan. Egyl. Közi. XVII. 8. Dr. Berghoffer József: A nemzeti irány érvényesítése a gymnasium nem s i- játlag nemzeti tantárgyainak körében. Egy. Köz. Szemle. IV. 11.
