Állami gimnázium, Nagykikinda, 1892

— 9 — nősen a legalsó osztályoknak minden növendéke más minőség­ben van és más fokon áll anyanyelv tekintetében; az egyik csak magyarul tud, a másik csak németül, a harmadik csak szerbül, a negyedik románul, az ötödik e nyelvek közül kettőt beszél és egymásba keveri sajátságaikat, a hatodik három nyel­vet, a hetedik négy nyelvet, valamennyit roszul. E< igy vau még ma is. Bátran sokszorosíthatók e sorok minden jelentésben. Közoktatásügyünk és kulturpo'itikánk lelkes barátai, a miut a jelenlegi képviselői programmbeszédek és beszámolókban nyil­vánul, mindenütt a nemzeti nevelés, az egységes nevelés megte­remtése lép követelőleg elibénk. A szabadság követo'ményóiiek tartják, hogy e haza minden polgára úgy anyanyelvét és annak kultúráját szabadon használhassa és fej essze az állami egység által követelt határokon belül. Nem a nyelvszerinti erőszakos magyarosítást, hanem a nemzet politikai egységét, me'y sem jo­gokban, sem kötelességekben nem ismer külömbséget a külöm- böző nyelvű bonpo'gárok között, és nemzetiségeket, mint közjogi csoportokat el nem fogadhat. A magyar nyelv ismeretének ter­jesztését azonban szükségesnek tartja, hogy a nem magyar ajkú intelligenczia az állam szo'gá'atból részét kivehesse és ez által is minél szorosabban csatoltassék az államhoz, de főleg, mint annak a társadalmi összeforrásnak eszközét, mely nélkül a politikai egység üres forma marad.1) Továbbá: követelik egyrészről a serdülő nemzedéknek ha­zafias és nemzeti irányban való nevelését és oktatásit, de más részről a nemzetiségi törvénynek hazánk nem magyarajku pol­gárai javára és megnyutatására teljes alkalmazását.* 2 *) Magyarországon nem kizárólag, de főleg a magyar ku'tura kell, hogy domináljon.8) A nemzeti jelleg a politika egyik irány elve legyen. Ezen a területen csak egy egységes és magyar nemzeti jelege által megengedett keretben lehet jogosultsága.4) Minden nemzetnél csak egy kultúra lehet s a reformmal az állam végre érvényesítheti azt az egyedüli elévülhetlen jogát, hogy az ország összes középiskolái csak az áVam nyelvén terjeszt­hetik a műveltséget. Nincs sehol egy orságban sem két-három kultúra, hanem van egy, a tulajdonképeni nemzeti kultúra. A mai soknyelvű középiskoláknak meg kell szünniök s helyüket az egész országban kizárólag magyarnyelvű középiskoláknak kell elfoglalniok. Csak ez utón lehet egységes nemzeti kultúrát te­remteni, melynek áldásában az ország minden fia egyformán részesülhet. A reform e fontos elv nélkül hátrálás a mai korszel­lem elől s ismét hosszú időkre visszavetné a nemzeti eszme dia­dalát. A félénk lépések, a bátortalan intézkedések, terve'getések többet ártanak, mint a létező rossz törvény föntartása. Sehol nincs európai rendes államban idegen tannyelvű középiskola, mert ez ellenkeznék az illető állam egységes kultúrájával. A *) Pesti Napló. 2) Egyetértés. 8) Szilágyi Dezső Pozsonyban. 4) Dr. Berzeviczy Albert a „Nemzetben“.

Next

/
Oldalképek
Tartalom