Állami gimnázium, Nagykikinda, 1892
— 15 — bol 47, latinból 47.1) Szerbiában, hol csak három nyelv kötelező : a szerb, latin és német vagy franczia, hol az utóbbi kettő közül választott a kötelező, a mai szerb nyelv grammatikáján kivül az ó szláv nyelv is előadatik és a kettőre mint hazai nyelvre 32 óra van szánva — több mint Németországban, Ausztriában és nálunk — hozzá még ebből is 22 esik a grammatikára.2) Nálunk isten kegyelméből és szerencséből megtanulhat a tanuló magyarul helyesen és értelmesen beszélni és talán az írásból is jut annyira, hogy leírhassa ügygyei bajjal gondolatait, ha meggondoljuk, hogy évente — 9 hót véve alapul — 8 esztendőn át a gymnasiumon a magyar nyelyből 1110 órát, idegen nyelvekből 3145 órát hallgat, reáliskolákban magyar nyelvből 1106, más nyelvekből 1916 órát.3) íme ennyiben a középiskola állapota. Tekintsük azonban most, mit nyújt a népiskola ? 1. Fenáll az 1889. márcz. 25-iki 12.961 sz. rendelet, mely szükségesnek látja, hogy oly tanítók, kik a fenálló utasítások világos rendelkezései daczára nem magyar tannyelvű kópezdék- ben magyar nyelvből képesítő vizsgálatra bocsáttattak, csupán az állami tanító képezdékben ily czélból működő bizottságok előtt tehetnek érvényes magyar nyelvi képesítő vizsgálatot, ellenben minden oly vizsgálat, mely nem állami képezdénél vagy nem a minister által vagy hivatali előde által kijelölt helyen tétetik, érvénytelennek tekintendő. Minélfogva gondoskodva van arról, hogy ily tanító közeg magyar nyelvből legalább vizsgát tegyen. 2. A tanítók közül magyar anyanyelvű volt 21.649, magyarul tudott 1000, keveset tudott 1268, nem tudott 7-28%. Ennélfogva a magyar állam szolgálatában 2096 tanító az állam nyelvét nem tudja. 3. A 2,015.612 iskolába járó tanuló közül 1,039.608 magyar anyanyelvű, noha köztük 1,216.786 tanköteles magyar ajkú volt; 967,094 más nyelvű, noha köztük 1,251.850 tanköteles volt. 4. Iskola volt 16.702, minélfogva 94 népiskolára esik egy középiskola. Iskolába járt 2.015,612 tanuló, esdi tehát 50 népiskolai tanulóra egy középiskolai. 5. Kizárólag magyar tannyelvű iskola volt 8.844, idegen tannyelvű 2.602, a magyarral vegyes tannyelvű 2.776. Tehát 5.378 iskolában nem magyar a tannyelv. Latba esik itt azon körülmény, hogy ez iskolák közül a magyar nyelvet teljes eredménynyel tanította 3451, középszerűen 3084, eredmény nélkül 1.323. E számok önmaguk beszélnek. Ha azonban e számadatok a magyar nyelv elsajátítását híven tükröznék vissza akkor az 16.702 iskola közül csak 1.323 tanította volna a nyelvet eredmény nélkül és mivel 94 népiskolára esik 1 középiskola, akkor csakis 14 középiskola panaszkodhatnék a népiskola ellen, de mivel valamennyi idegenajku középiskola joggal panaszkodik, e számadatok hitelességét már annál fogva is kétségbe lehet vonni * *) *) Dr. Dengi János: Irodalmi tanitás a gymnasiumban. Oszr. Tan. Egyl. Közi. XX. VI. *) Fehér Ipoly : Szerbia középiskolái. Egy. közokt. szemle, 1889. 7. a) Kuncz Elek : Tan. Egyl. Közi. XIX, o. sz.
