Állami gimnázium, Nagykikinda, 1882

— 5 — r ölbei ül 5—6 '■ '04 magasságnak a keleti oldalán vannak és következők : Nagy-Sándor, Nemere, Lakoca és Csilyános, melyek mindenike épen a ha­társzélen emelkedik. A bereeki hegység négy-egymástól meglehetősen megkülönböztet- hető — tagra osztható fel u. ni. 1) a Na.gv-.Sándorra, mely E-ztelneknél emelkedik 2) a Nyagul és Musatóra, Grelencénél a Futna és Ojtoz között 3) a Lakocára Kovásznától keletre a Futna déli ága mellett 4) a Csilyá- nosra, mely /.ágontói délkeletre fekszik. A hegység első tagja a Bardóca, Csikmegyének Kászon nevű része és az Ojtoz közötti területen fekszik s délfelé a bereeki hágóig terjed. Főbb magaslatai a következők: Fiátros,Kászon Jakabfalvától dél­keletre egészen a Bardóca forrásaiig; Zsidódomb, Kurtapataktól észak­nyugatra. Innen az Észt dnekpatak és Kászon között elterülő hegyág délre, Kezdi Szentlélek felé irányul s itt a Nyalató nevű lapályban meg­szakad. Legmagasabb hegye a Koloncsár, Kurtapataktól északnyugatra. A hegység dereka Esztelnektől északra és északkeletre kanyarodik a Bar­dóca, Yargamezőponk, Irottkő és Mogyorósmező hegyekkel. A Mogyorós- mező szomszédságában északkeletre a Rakotyásmoző és Sáinlormező nevű hegyek következnek, mely utóbbitól északra és Esztelnektől északkeletre van a Nemere hegy, a mely felől jövő szelet a háromszékmegyei lakósok mig egyrészt óhajtják, addig másrészt félik. Óhajtják : mert azon hagyományszerü, utódokról-utódokra szált erős meggyőződésben vannak, hogy azon év, melyben a Nemere szele gyakran fúj, termékeny lesz és szorgalmas munkájuk után bő áldást fog­nak nyerni : félik e szelet, mert dühös, rohamaival házfödeleket sodor el, fákat csavar ki tövéből, utasok szekereit, sőt a gabonával rakott szeke­reket is fölforgatja s ha télen kerekedik fel, embert és állatokat kímélet­lenül hófuvatagok alá temet. A Nemerétől északnyugatra emelkedik a. Tóbére s a Sándormező- től északra s aKászonhavastól keletre van a két Furkó hegy. A Sándor- mezőtől délre emelkedik a Vápa hegy, ettől délkeletre következnek a Miliálc, Jáhoros és Kishavas, „melyek revindicalt“ havasok néven ismere­tesek. Ezektől délkeleti irányban az ojtozi hágó következik. Az ojtozi völgy északnyugati oldalán Csomortánytól keletészak-keletre a Maglató és llajdusánc nevű kisebb terjedelmű hegyek vannak. A hegység második tagja a bereeki hágótól délre a Nyagul he­gyig tart. Ennek emelkedései gyanánt tekintendők: a Mogyorós, melyen át az Ojtozba vezető ut halad ; továbbá a Fekete és Markos hegyek, mindketten Bereezktől keleti, jobban mondva délkeleti irányban, ezektől odább ismét délkeleti irányban a Nyagul. A Nyagultól ismét délkeleti irányban Gelence felett a Filiske, észak-keletészakra pedig a Musató emelkednek, mely utóbbihoz azon nagy hegysor csatlakozik, mely az oj­tozi völgyet kelet felől szegélyezi. Az Ojtoz mellett északkeletre haladó

Next

/
Oldalképek
Tartalom