Állami gimnázium, Nagykikinda, 1882

- 4 —

az értesítőkben közzéteendő értekezéseket hivatottaknak, — hogy ezekben az előadások folyama alatt nem tárgyalható részekről is tiszta képet adjunk s igy hiányos fogalmaikat kiegészítsük. De véleményem szerint vidéki tanintézeteknél — hol sem nyilvános könyvtárak nem léteznek, sem pedig az intézet könyvtára nagyobb szabású tudományos értekezés elkészítéséhez kellő forrásmunkákat nem nyújthat — sokkal többet használ a tanuló ifjúság számára irt bővebb magyarázat. Hogy pedig az egyes vidékek geographiai viszonyainak és nevezetesebb természeti sajátságainak rendszeres összeálitása által nyer-e a földrajzi tudomány, abban sincs okunk kételkedni. — *

A Székelyföldnek legszebb, legérdekesebb s minden tekintetben legkitűnőbb részét kétségtelenül Iíáromszékmegye képezi. A többi megyék közüli ezen elsőbbségi jog, nem sak azért illeti meg : mert az am i nagyszerű regényes vidéket felmutató erdélyi résznek legszebb pontja ; hanem hozzá járul ehez, sőt fokozza, népének erkölcsi becscg melyről e nép letelepülésétől fogva napjainkig a történelem részrehajlatlan lapjai tanúskodnak.

Iíáromszékmegye, Csikmegyén alul a határszél mellett nyúlik le egészen Erdély délkeleti szögletéig, vagyis a Bodza szoros által jelölt azon pontig, hol a Kárpátok keleti vonala csaknem egyenes szögletben hajolva, déli irányba kanyarul; azonban mivel een limithatárok) havasoknak e tájon kiöblösödései vannak, azért Iíáromszékmegye fekvése C'sik- megyénél körülbelül 4 -5 mértfölddel keleticbb, vagyis enyivel inkább Oláhország felé hajlik, a mit fekvési' is igazol, minthogy az északi szélesség 45° 41‘ 40“—4<>1 D5' és a keleti hosszúság 43" 9‘ 40“- 44" 5‘ 5“ között fekszik.

Határai : északon Csikmegye, keleten Oláhország, délen Oláhország kis része és Brassémegye, nyugaton Brassó és Bogaras megyék. Alakja majdnem tökéletes négyszög lenne, ha északon Csikmegye, délnyugaton pedig Brassémegye beszögcllő része meg nem csonkítaná.

Háromszékmegve csekély kivétellel általában termékeny térségnek mondható, mely térséget minden oldalról magas hegyek vesznek körül és pedig : keletről a berecki, délről a bodzái, nyugatról a háromszéki, északról pedig a csikmegyei hegyek és a Hargita hegység érintik.

Nézzük о hegységek tagosultságát egyenkint. .V berecki hegység az erdélyi keleti határláncolatnak legdélibb tagját képezi, mely a Eekete- ügy forráskörnyékétől délkeletre, azután délre ós végre délnyugatra a bodzái és puskái völgyekig terjeszkedik ki. Ezen hegység némely helyen kettős ágra szakad, de ezen oldalágak nem jelentékenyek s nem is igen magasak. Említésre méltó legmagasabb csúcsai e hegységnek, melyek kö* Ez értekezés össze«! kásánál irányadóul Orbán Balázs „A Székelyföld leírása“ című müve szolgált. A topographiai, hy.lrographiai és etlmographiai adatok bővebb részletes Összeálitását e megyébeiii több éven át való tartózkodásom és mondhatom majdnem minden talualatáuak részletes ismerete folytán eszközöltem.