Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1942

Nemzetnevelés

8 a tételt. A finnországi svéd kisebbség alig 10%, azonban mindenben teljes egyenlőséget élvez a többségi finn néppel. Viszont a svéd kisebbség tökéletesen vállalja a sorsközösséget és nem jut eszébe, hogy az ország határán tul tekintsen. Az állam minden lehetséges elgondolásával ellentétben áll, ha állampolgári jogokkal felruházva olyan kisebbségek élnek benne, melyek a sorsközösség vállalására nem hajlandók. Abban azonban aligha lehet véleményeltérés, hogy a felvetett problémák elintézésére nyugodt, higgadt légkör alkalmas egyedül. Ez az előfeltétele annak, hogy a háborús bizonytalanság által tápot kapott izgatások lehetősége is megszűnjék. A másik probléma a nemzetneveléssel kapcsolatban a politikai nevelés kérdése, A németeknél és olaszoknál ez nem probléma. Mi még nem néztünk vele szembe. Pedig nem kerülhető el. A politikai nevelésnek kőt faja lehetséges: 1. Politikai érzékre való nevelés. 2. Pártpolitikai nevelés. Mindenki egyet fog érteni abban, hogy az első szükséges és hasznos, sőt, alkotmányos államban elsőrendű kötelesség. A politikai érzék nélkül nevelt ember minden egyéb kiválósága mellett is naiv lehet a politikai viszonyok megitélésébeD és hibát hibára halmozhat. Ezért kellene minden iskolában S.'ekfü Három nemzedékét szinte tantárgyként tanítani. Másképen áll azonban a helyzet a pártpolitikai neveléssel. Ettől a legtöbben húzódoznak, a középiskolából ki is van tiltva. De az már nem bizonyos, hogy ez a tilalom helyes és még kevésbbé az, hogy lehetséges. Kétségtelen, hogy az egypárt-rendszerű államok e téren nagy előnyben vannak. Azonban mindenkinek fontolóra kell venni a következőket: 1. Nem lehet negatívumokkal és negatívumokra nevelni. Az ifjúság természetszerűleg inkább hajlik a pozitívumra még akkor is, ha helytelenségét illetőleg alig van kétsége, mint a negatívumra. Alkot vagy ront, de nem henyél. 2 Meg kell fontolni, vájjon lehetséges-e egyáltalán nevelni pártpolitikamentesen különösen akkor, ha a pártpolitika egyszersmind világnézetet is jelent, Vájjon az elmúlt korszak mentes volt-e e téren igen jelentős hibáktól ? Az ifjúságot „pártpolitika nélkül", színtelenül neveltük és könnyű zsákmánya lett a liberális világnézetnek. Hány középiskola volt hazánkban, melynek történelemtanára nem volt tüzes negyvennyolcas, azaz nem helyezkedett egyik kisebb magyar politikai pártnak a közjogi alapjára ? S vájjon ezt a politikai meggyőződésüket véka alá rejtették e. Lássuk be, hogy világnézettel szemben csak világnézetet lehet állítani s ha nem tudunk a pozitívumokkal szemben pozitívumokat adni, alighanem kárba fog veszni minden erőlködésünk az ifjúság nevelése terén. Aki komoly szemmel nézi a mai ifjúságot, alighanem igazat füg adni nekem. Ezért eredményesebbek ma a felekezeti iskolák, mert egészen határozott és ütőképes világnézettel rendelkeznek, tanítványaikat tehát jobban vértezve és előkészítve bocsájtják az életbe, így azok aránylag kevésbbé mételyeződnek a felforgató eszmék hatása alatt. Mai nemzetnevelésünkben nem foglal el kellő helyet az eszmékre nevelés sem A népeknek életet és az élethez jogcimet, de más oldalról lendületet is eszméik adnak. Mi túlságosan megrekedtünk 48-nál. Nem lehet annyira ragaszkodni a régi eszmékhez, hogy ez megrögződést, megmerevedést, a rugékonyság és a korokhoz való alkalmazkodás hi-