Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1940

Gyakorlati életpályák

magasságnak szélesebb alapja legyen, és így főbbet is rakhassanak, alkalmaznak még vendégoldalt is. Az egészet pedig leszorítják nyomórüddal és rudazókötéllel. Ilyet az említett kis tót tanuló még nem látott. Az olvasottnak elképzelése, és rajzban való kifejezésé azoknak a. talajfelületi viszonyoknak alapján történik, amelyek között ő él, amelyeket ismer. Náluk a rétek rendesen magasabb hegyoldalokon vannak, ahonnan a szénát le kell szállítani vízmosásos, meredek utakon, amelyek televannak kisebb-nagyobb kiálló kövekkel is. Meg kell még jegyezni, hogy a hegyiszéna nagyon rövid, és így felrakva a szekérre nem köt jól, nem áll össze, szinte magától szétesik, még ha le is szorítanák, tehát magasra való rakodásra alkalmatlan. Ezek a körülmények teszik szükségessé, hogy ezeknek megfelelő szekeret használjon. Az őszekerük hosszabb, mint az alföldi, tehát nehezebben billen egész hosszában félre. . Lajtorjái magasak, és így szekere öblösebb Igy alkalmasabb a rövidszálú takarmány rakodására. Vendégoldalra, miután magasra nem rakodik, nincs szüksége. Tehát ezek után, miután a helyi körülmények között magasra rakott szekeret még nem látott, nem tudja a féligrakott szekeret máskép elképzelni, mint hosszában félig megrakodva. Náluk ez a célszerű. Tehát a célszerűséget nemcsak a természetben, a teremtményeken látjuk, hanem a saját életkörülményeinkben is, ahol célszerűen, tehát észszerűen kell eljárnunk. Aki nem termelő, fúró-faragó kaptáros, az nem ismerheti sok anyag természetét, nem is tudja célszerűen felhasználni, nem is kíván vele foglalkozni. Ilyen ismeretek hiányában a saját életét sem tudja mindig célszerűen berendezni. Itt is teljesen hiányozni fog az egyéni vonás. Hivatást illetőleg ez nem is fog gyakorlati pályára kívánkozni. Egész más az igazi ezermesterkedő kaptáros. Ezt ezen kapcsoltismeretek is érdeklik, irányítják, mindenesetre öntudatossá teszik. Pályaválasztására is befolyással lehetnek Alkalmasak erre éppen a természet érdekességénél fogva, hogy valamely gyakorlati pályára irányítsák. Ezen kapcsolatos ismereteknek a köre igen nagy, épúgy, mint amilyen tág a kaptáros munkaköre. Ezeket csak példáknak hoztuk fel, hogy figyelmét ezekre is felhívjuk, hogy lássa, hogy a diákkaptárkodásból a közvetlen anyagi haszon mellett mennyi szellemi értéket is ki lehet termelni. Egy tanult diákkaplárosnak ezeket észre kell venni. Melyik tudná megfejteni : miért ven a kecskeméti szőlő kapásnak más krpája, mint a dunántúlinak, és ismét más a Pozsonyvidékinek ? Még az állása és nyélhossza és faanyaga is más és más. Miért ? Van a diákkaptáros termelő ezermesterkedésnek egy másik jó tulajdonsága : a nevelő hatása. Hogyan fér e kettő össze egymással ? Lássuk I Nagyon sok a pontatlan, rendetlen, felületes ember. Ha valamelyik tanuló ilyen, az már nem lesz jó ezermesterkedő diákkaptáros. Különösen, ha a magasabb fokú munkálkodást vesszük, például, repülőmodellek készítése, ahol számításokon alapuló precíz pontossággal, kell e részeket összerakni. De még egy fészekodút, madáretetőt sem fog tudni megcsinálni anélkül, hogy ne lötyögjön. Aki pedig itt megszokja az aprólékos, mindenre kiterjedő pontosságot, annak a szokásává lesz, és mindenben erre fog törekedni.