Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1940

Gyakorlati életpályák

jobb megélhetést is fognak ezek a pályák biztosítani. Csak le kell vetkőzni az ezekkel szemben való örökölt előítéleteket. A középosztály fogalma is ki fog bővülni, mert igen sokat felvehet a többiből, a legalsóbból épúgy, mint a legfelsőbből, ami igen szerencsés kiegyenlítésre vezethet. Az így választott szakpályákhoz is kell bizonyos magasabb képzettség, és ezért ezek is lehetnek szellemi munkások is a maguk pályáján, amely őKet teljesen egyenrangosílja a többi szellemi munkásokkal. Szellemi munkát, még pedig erőset végez a vállalkozó iparos, kereskedő, gazda is. Sőt munkája mindinkább fejleszti észbeli tehetségeit, mert szellemi foglalkozása ezekből tevődik össze : gondolkozik, spekulál, látja az ok és okozat összefüggéseit, következtet, tanul árú- és piacismeretet, helyi és világvonatkozásban számol, stb. stb., ami mind jelentékeny szellemi munka. Ezen újabb követelményeket, célok megvalósítását elősegíti a messze előre tekintő tanügyi kormányzat is, amikor ezen hivatások és pályák számára megfelelő iskolafajokat is létesít, amelyek a megszokott gimnáziumi oktatás színvonalának teljesen megfelelnek. Ezek nem képeznek hivatalnokokat a színtelen adminisztrációra, hanem inkább gyakorlati pályára, ahol kinek-kinek az egyénisége a fontos és fog is érvényesülni az élet számtalan változásaiban és lehetőségeiben előre nem látható módon De ezek ennek megfelelően nem fognak megrettenni, a bizonytalanságtól, hanem ezekre ez bizonyos ingerrel is fog hatni és azért ezek majd mernek vállalkozni is, kiki a maga egyénisége és adott helyzete szerint. Ilyeneknek voltunk híjában eddig és ezekre lesz szükségünk, az országnak, a hazának ezután, ha vissza akarjuk foglalni állásainkat a gazdasági életben és ezzel azt a nagy vagyont, amelyet eddig kényelemből másoknak engedtünk át. Az idegen elemeknek ez könnyű volt, mert szinte versenyen kívül állottak. A vállalkozás nem mindig kényelmes. A vállalkozó nem nyugszik soha. Az adminisztráló hivatalnok este leteszi a tollat és másnapig nem törődik dolgával, mert az addig változatlanul áll Nem ipy a vállalkozó, vagy mondjuk bármilyen gyakorlati pályán működő kis-, vagy nagyiparos, kis-, vagy nagykereskedő, kis-, vagy nagybirtokos, gazda Ennek a munkája sohasem kész, mert nem áll meg soha Nem kell elhinni azt az üres mondást, hogy magyar ember nem való, például, kereskedőnek. Hazánkban mindig voltak és vannak ma is nagykereskedők, akik, és hires régi kereskedő családok, amelyek nagy vagyonokat szereztek, előkelő társadalmi és vezető állásokat töltöttek be. De, hogy úgy mondjam, ezek is elfajultak, mert gyermekeiket már hivatalnoki pályára nevelték, noha ezeknek már a vérükben volt a kereskedelmi hajlam és bizonyára a hivatás is. Igy aztán ezek a régi „házak", amelyek hosszú évtizedeken át vagyonos családokat bocsátottak, mint rajokat ki, új és új kereskedelmi és hasonló törzsek alapítására, tönkrementek és unokáik tán már szegények, mert ők már csak fogyasztották az örökölt régi vagyont urak módjára és mikor ez egészen elfogyott, éltek a gyakran szűkös, de biztos kisebb-nagyobb hivatalnoki fizetésből. Ezek rendesen most már gyermekeiket is csak erre a biztos havi jövedelemre nevelték. El lehet képzelni, milyen nagy veszteség volt ez az országra, ha sok ilyen régi, vagyonos magyar törzs ilyen módon megszűnt.