Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1898
46 megmentetted, aztán Attilius Regulust és Egyptomi Józsefet a Lestyán Mózestől magyarítottakat. Ezeket Hebeler Jakabtól kaptam Bécsböl, kit a múlt évben, midőn Pozsonyba rándult s engem meglátogatott, arra kértem, hogy ezeket néked engedné, ha kiadandóknak vélnéd és ebben Hebeler, ki barátodnak mondta magát, megegyezett s úgy küldte azokat, hogy néked ajándékozzam.“1 íme Caesar kézirata Révai kezei között van, a ki azonban most többé nem nyomatta ki. A kézirat halála után eltemetkezett (talán a Nemzeti Múzeum könyvtárába került) s csak a jezsuita bibliographusok őrzik eme munkájának emlékét.2 Az újabb időben Dr. Nagy Sándor újra felemlíti 1 a kéziratot. Első, nagyon rövid ismertetését Török Konstantin4 adja s ö keltette fel iránta a figyelmet szélesebb körben. A darab tartalmát a szokásos „Elüljáró beszéd“ (prologus) a következőképen adja elő: A nagy nevezetű Pompeius nem bírván Caesar erejével Aegyptusba futamodott előle és Alexandriában vert hadával letelepede. Caesar azonban sebesen utána indult táborával, hogy ott megszorítaná és víná. Azonban híre érkezett, hogy Pompeiust az aegyptusi királynak egy udvari embere megölte légyen. Kihez képest megmenekedvén hatalmas ellenfelétől gondját arra fordítá, hogy az országot lecsendesítené; mert nagy háború támadott Cleopatra és Ptolemeus két egytestvér között, minthogy mind a két fél magának kívánta azon ország koronáját és tábori erővel akarta elnyerni. Caesar úgy, mint római polgármester közbenjáró és bíró akart lenni a dologban, maga eleibe hívatta Cleopatrát s Ptolemeust. Engede Cleopatra jó szívvel a parancsolatjának, Ptolemeus csak tettetésképen, a mint is nemsokára Caesar ellen támada minden népével: de elvégre rajta veszte, mert Caesar megszállá Alexandriát és felveré. Ptolemeust megfogá, öt a királyságból kifosztá és szófogadó ügyes nénjének, Cleopatrának adá az országot, hogy királyi névvel és hatalommal bírná. A darab különben mindenben követi az iskolai drámákat, így a többek között ehhez is vannak adva általános utasítások, *) Csapiár : Révai IV. k. 44. I. 2) Úgy Stöeger, mint Backer és Sommervogl az idézett helyeken eme darabot is felsorolják. 8) Magyar Könyvszemle 1883. 332. 1. 4) Az egri főgymn. értesítőjében 1891.
