Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1895

— 159 —

sust s mintegy igazolására azoknak, kik e tanintézetben vizsgálat nélkül működtek.

Hogy a helytartótanácsot bizonyos elvszerüség vezette intézkedéseiben, legjobban bizonyítja az 1863. évi ápril 24- én 403. sz. a kiadott rendelete, melylyel az érdemjegyeknél mutatkozó határozatlanságot iparkodott megszüntetni, megállapítván ezeknek úgy kifejezését- mint fokozatát.

Az erkölcsi viselet jelzésére rendelte:

1. példás; 2. dicséretes; 3. törvényszerű; ezek voltak az eminentia fokai:

4. kevésbbé törvényszerű — elsőrendű fokozat.

5. nem törvényszerű — másodrendű fokozat.

A figyelem jellemzése:

1. feszült — eminentia.

2. kellő, 3. változó — I. rendű fokozat.

A szorgalom érdemjegyei voltak:

1. ernyedetlen — eminentia

2. kellő, 3. hanyatló — I. rendű fokozat.

4. csekély — II. rendű fokozat.

5. semmi — III. rendű.

A tanulmányokban tett előmenetel jelzésére szolgáltak:

1. kitűnő, 2 jeles — eminens fokozat

3. jó, 4 elégséges — I. rendű fokozat

5. elégtelen — II. rendű fokozat *

6. rósz — III. rendű fokozat.

Az általános jelzésre kitűnő, ha a tanuló mindenből, vagy a tantárgyak nagyobb részéből kitűnő s a többiből jeles volt.

2. jeles, ha minden tantárgyból legalább jeles, vagy egy tárgyból jó.

3. első rendű két jóval, vagy ha legalább mindenből elégséges.

4. másodrendű, egy elégtelennel.

5. harmadrendű, ha már egy tantárgyból rósz érdemjegyet kapott.

A nemtörvényszerü, vagy kevésbbé törvényszerű érdemjegyet nyert tanuló a kitűnők, vagy jelesek közt nem foglalhatott helyet.

Fentartatott a számszerinti osztályozás is és ilyenformán jelezték: N. N. 35 tanulótárs között, 1, 2, 3 sat, utána jött az általános jelzés kitűnő, I. rendű sat.