Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1895

— 117 — uralkodni vágyó osztrák erő csak egy nagy hatalom segít­ségül hívásával tudott véget vetni? Nem emlegetem; nem czélom, hogy sebeket szaggassak fel. Egy megbékűlt honfiúi lélek nyugalmával a szellemi téren elért vívmányokat akarom csak bemutatni, ezeket sem részleteikben, csak a mennyi­ben minket érdekelni fognak. A politika minden terén a nemzeti szellem előtörekvése észlelhető. A múlt század utolsó évtizedeiben új életre ébredt iro­dalom lázas sebességgel siet pótolni a mulasztottakat. A latin nyelv, mely eddig ellenállhatatlan erővel ural­kodott a nemzet fölött, kezdi a tért veszteni lábai alól. Ha­talmas csapást mér az örök életűnek látszó fa törzsökére Marczibányi István az ő hazafias alapítványával ; majd Szé­chenyi és társai az ő ország-világra szóló tettökkel. Ily példáknak hatással kellett lenniök az országgyűlésre is és voltak is; mert már az 1830-iki országgyűlésen kezdik követelni a magyar nyelv számára az őt megillető helyet és jogokat. Folytatja a követelést az 1832/3, 1839/40, majd az 1843/4 évi országgyűlés és pedig eredményesen. Már 30-ban elhatározták, hogy a helytartótanács magyar nyelven vála­szoljon a hozzá magyar nyelven fordulóknak; a kúria ma­gyal nyelven tárgyalja a hozzá magyar nyelven érkező ügyeket. Magyar legyen a kér. táblák nyelve. Közhivatalt csak magyaréi tudó egyének viselhessenek. 1836-ban a tör­vény magyar szövegét mondják ki eredetinek. 1839-ben a kormány nyelve magyar; magyaréi ír az országgyűlés a királyhoz. Az 1843—44-iki országgyűlés óta már a király is magyaréi érintkezik nemzetével, a törvényeket magyaréi erősíti meg. Az ország határain belül magyar lesz a köz­oktatás nyelve; a határokon kívül eső középiskolákban pedig rendes tárgyéi taníttatik. Az iS48. országgyűlés pedig meg hozta azt, a miután századokon át hiába sóvárgott a magyar; királya, V. Ferdinánd magyaréi szólott nemzetéhez, magyar nyelven nyitotta meg az országgyűlést, azt az országgyűlést, mely ujjászülte a magyart, mely országgyűlésen törvénybe igtatták Erdély és Magyarország unióját, a törvény előtti egyenlőséget, a jobbágyok felszabadítását; mely országgyűlés első gyűlt össze népképviseleti alapon. A nyelv e törekvései közepette még két tényezőről kell megemlékeznem, melyek a nyelvvel szoros kapcsolatban van­nak, értem a színházat és az akadémiát. Amaz 1821-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom