Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1894

— 6 — minden szervet, hogy később segítség nélkül is képes legyen minden munkára, mely erejét túl nem haladja. E tényezők : a táplálkozás, szabad levegő, lakás, ruházat, a bőr tisztántartása, a játékok, mulatságok, pihenés. A táplálkozás a testnek szükséges vért és meleget szaporítja, melyeket a munka, párolgás és az emésztés fogyasztanak. Azt a korhoz, éghajlathoz és vérmérséklethez kell alkalmazni. Ételeinket az állat és növényországból veszszük, de a mondottakhoz képest különbség van köztük úgy mennyiség, mint minőségre nézve. Nagyon helytelenül cselekednék tehát a szülő, ha gyermekét, kinek növésre van szüksége, az evés kérdésénél egy sorba állítaná a kifejlett emberrel; ha nem venné figyelembe, hogy a melegebb évszakokban könnyebb és kevesebb eledelre van szükség, mert az emésztés sokkal lassabban történik; ha vérmes, izmos fiának olyan ételeket adna, mint a sápadtnak és véznának. Hogy mit egyék a gyermek, azt nem lehet előírni, mert a szegénységet és a helyi viszonyokat mindég tekintetbe kell venni, de azok élvezhető és Ízletes voltát, a bölcs mérséklést, a változatosságot nem lehet eléggé ajánlani. Legyen az étel egyféle bár, de soha fövetlen, sületlen és nagyon, vagy épen nem fűszerezett, mert akkor többet árt, mint használ. Legyen meg a változatosság. Ne kapjanak a gyermekek csupán erős és kövér ételeket, vagy mindég olyanokat, melyek kevéssé táplálók, mert amazokat meg nem bírják és idegeiket túlságosan izgatják, emezek pedig sem erőt, sem üde arczszint nem adnak; azért a húsevők ingerlékenyek, a növényevők pedig püffedtek, lusták. Arra is ki kell terjeszteni a figyelmet, hogy meg ne szokják a falánkságot. Inkább kevesebb mennyiségben tehát, de anynyiszor történjék étkezés, a mennyiszer azt a szülő jónak látja, csak elég időt kell hagyni a gyomornak, hogy a bevett ételt megemészthesse. Ettől eltérni s a gyermeket a rendes időn kivül is evésre szoktatni káros, mert torkossá lesz. Annál kevésbbé helyes, ha a szülő nyalánkságok Ígérgetésével igyekszik a fiút engedelmességre bírni, vagy a hizelgésnek, nyájaskodásnak a kérés teljesítésével akar véget vetni, mert az ilyenformán kiaknázza az engedékenységet s a torkosság mellett megszokja az alakoskodást, a hazugságot. Káros ez továbbá azért is, mert a nyalánk megrontja gyomrát s az ebédnél, vagy a vacsoránál már nem képes semmit sem enni a jó és tápláló ételekből, vagy pedig egygyel lakván jól, a többit figyelembe sem veszi. Mérsékeljük azért a nagy ehetőt s csak annyit adjunk neki, hogy mindenből ehessék a gyomor megterhelése nélkül. Hasonló baj forrása a