Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1894

zsebpénz, mely rendesen gyomorrontó édességek árán vándorol ki a zsebből. Az ételek se nagyon forrók, se hidegek ne legyenek, mert a forró megégeti a beleket, a hideg pedig magába veszi egy részét a belső melegnek s így csökkenti az emésztési erőt; azt sem kell megengedni, hogy az evés felhevült állapotban történjék, mert ha nincs meg a kellő nyugodtság, kikerülhetetlenek a gyomornyomás és görcsök s a rendes emésztési folyamat is akadályozva lesz. Ugyanezen bajokat okozza a hirtelen evés. Végül soha se kényszeritsük a gyermeket arra, hogy valamiből egyék, de azt se engedjük, hogy válogasson; legkevésbbé nyujtsunk erre alkalmat magunk avval a mondással, hogy ha egyik étel nem tetszik, nem baj, lesz még másik is. Ez a gyermeket inyenczczé, finyássá teszi s a kéjvágynak is forrása, mi nagyobb korában az erkölcsi sülyedésre vezet. A közös étkezés ideje jó alkalom arra, hogy az illendőség követelményeit is megismertessük, mert együtt ülvén a családtagok, a rendetlenkedőt mindjárt meg is szégyenithetjük, rámutatván a magát szépen viselő kisebb testvérre. — Szoktassuk tehát a gyermeket az egyenes, de nem feszes üléshez, a kezek tartásához, melyeket sohasem szabad az ölbe tenni, mi gyakran a ravaszság bűnére vezet, mert eldugott kezeivel meg nem engedett dolgokat művel, mig szemeit figyelmesen reánk irányozza, hogy félrevezessen és csinyjeit észre ne vegyük. — Tiltani kell a folytonos fecsegést, mert az illetlenségen kívül a csontos és szálkás eledelek fuladást okozhatnak; tiltani kell a beleszólást a felnőttek beszélgetésébe. A gyermek figyelmesen hallgassa ezeket s tanuljon belőlök, de fecsegő ne legyen. Különös gondot igényel a beszéd tárgyának megválasztása, Mert a szemfüles gyermek figyelmét semmi sem kerüli ki. Ne legyen az tehát az anyagi gondok megbeszélése; az étkezés, lakás, ruházat, neveltetés költségeinek felsorolása, a fedezés nehézségének említése, mert ez megszomorítja a jó gyermeket s tanulás helyett búskomorságba esik, mi fejlődésére és jövőjére egyaránt káros. Ne legyen a beszéd tárgya más embereknek, különösen azoknak beszéd- és cselekvés módja, kikhez a gyermeket a hála és tisztelet érzelmei kapcsolják. Az ételeken kivül italokkal is élünk, melyek könnyítik az emésztést, hígítják a vért s különben ernyedt izmainkat ruganyosakká, testünket mozgékonyakká teszik. A gyermek italai a friss, tiszta és nem nagyon hidegvíz, a tej. Ezek adják meg neki a lelki éberséget, az arcz vidámságát, a fürgeséget és segitik elő a fejlődést minden belső zavaf nélkül. Hevitő, vagy szeszes italok a gyenge szervezetnek s különben is pezsgő vérnek nem valók.