Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1892

II. Kozma Mihály szül 1838. decz. 4. megh. 1893 máj 9. Május io-én kora reggel kaptam a szomorú tudósítást, hogy intézetünk jó lelkű, humanus torna-mestere meghalt. — Tisztemhez mérten intézkedtem, hogy az intézetre a g) ászlo­bogó kitüzessék ; az özvegynek részvétünket iejeztem ki; ko­porsójára koszorút tettünk ; az ifjúság gyűjtést rendezett egy koszorúra. Temetésén gyászlobogó alatt testületileg jelentünk meg. Szóval megtettünk mindent, mit a társadalmi illendőség, a collegialttás, a kegyelet tőlünk megkívánt Emlékét jegyző­könyvileg örökítettük meg, de ez emlék mélyebben van szi- vünkbe vésve s e nehány sor sem akar más lenni, mint sze­rény kifejezése a boldogult iránt táplált rokonszenvnek és col- legialis érzésnek. Kozma Mihály Ptnyigén született Szatmár vármegyében 1838. évi decz. 14-én. A kezeim közt levő adatokból annyit tud­tam meg gyermek koráról, hogy katonai intézetten nevelke­dett. 1857—1865 ig mint altiszt szolgált a 39. és 5 gyalogezre­dekben, 65—67-ig tartalékos katona volt. Kilépvén a katonai kötelékből, megnősült s képességének megfelelő állás után nézett. Sok lenne elmondani, mi minden állást töltött be ; azért csak úgy általánosságban említem, hogy volt falusi jegy­ző, törvényszéki, majd megyei írnok. Mint ilyen elüljárói be­csülését annyira kiérdemelte, hogy tiszteletbeli alszámvevőnek nevezték ki s mint ilyen is halt meg. A megélhetés gondjai bírhatták rá boldogultunkat, hogy csekély javadalmazással járó hivatalocskája mellett más állás után is nézzen; azért is már i868j9-ben a nagy károlyi gymnasiumnál találjuk őt mint kisegítő torna-mestert. 1869I70 és 7oj7i-ben mint jutalomdijas torna-mester működött intéze­tünkben; s hogy ez állást magának biztosítsa, 1870. aug. 3 tói szeptember 15-ig az országos torna-egylet póttanfolyamán meg­jelent s ugyanazon év szept. 15-ikén torna-tanitói oklevelet

Next

/
Oldalképek
Tartalom