Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1892

nyert, mely őt a tornatanitásra bármely intézetben és egyletben képesítette. 1871 ben megvált intézetünktől ; de csak két évig volt távol s az ]87s|4-ik tanévben már ismét itt találjuk öt. 1876-ban dr. Krausz László, nagyváradi tank. kir. főigazgató, a vall. és közokt. minisztertől nyert jogánál lógva ót az akkor még nagygymnasium rendes torna-tanítójává nevezte ki 400 Irt évi — 10 hónapos — fizetéssel. — S oár 1889190-tól kezdve fógymnasiummá lön intézetünk, fizetése maradt a régi, de buzgosaga is, a mi a legritkább esetek közé tartozik. Kötelességéi egy jól járó óra pontosságával végezte a tanév második időszakának végéig. A húsvéti íeriák alatt meghűlt, tü- dögyuladásba esete — gondolom már hetedszer. Ki is épült, lel is kelt bajából, a meg}én meg is jelent egyszer; de ugy- látszik, megerőltette magár, újra le kellett feküdnie, hogy többé lel se keljen. Május 9-én esti 10 órakor visszaadta jo lelkét Teremtöjenek. Temetése и-én volt a közönség nagy részvéte mellett.

Kozma nem tartozott azon emberek közé, kiknek nevéhez korszakos tények lüződnek, de mint közpolgára a hazának, kivivta magának mindazok becsüiését, illetőleg tiszteletét, kik vele összeköttetésben állottak. Kötelesség tudó, humanus érzésű és gondolkozásu férfiú volt. — Tanítványai szeretettel csüggöttek rajta, mert atyai jó indulattal viselkedett irántok ; ha egyik-másik megfeledkezett magáról, nem ragadtatta magát tettlegességre, hanem bölcs mérséklettel, egy-egy találó leddö szóval ailnotta helyre az egyensúlyt, innen a kegyelet, melylyel emléket őrzik. Mi kartársai becsültük benne a kötelességtudó, pontos, hivatásának élő férfiút, ki becsülésünket szeretettel, igaz vonzalommal viszonozta. Ezért táj, hogy nélkülöznünk i,ell öt. Legyen könnyű neki a löld. Emléke élni fog közöttünk.