Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1892

— 34 kapcsolatos eszmemenetet árul el, gunyja pedig rendkí­vül éles. A szomorú jelent hasonlítja össze a fényes múlttal. Miután mind a két kort bámulatosan ügyes élet- hüséggel lerajzolta, mert a legfinomabb megkülönbözte­tésben csak nehány, igazán jellemző sajátságot emlit, méltó haragjának csattanósan, csípősen ad kifejezést, mert nyomatékosan mondja, hogy mindenki követte azt a ferde felfogást, mely a haladást külsőségekbe helyezi. Fájdalmas sóhajtással idézi vissza a letűnt kort, mely­nek erénye a vitézség volt s melyet az elpuhúltság vál­tott fel. — Es e szigorú feddés megtermetté gyümölcsét. III. Károly és Mária Terézia alatt uj életet kezdett a nemzet, újra lelkesült minden iránt; e változást a jeles uralkodóknak lehetett köszönni, kik mindent felkaroltak. A hü alattvalók nem késtek a jóindulatot viszonozni s Károly kívánságára elfogadták a leányági örökösödést (pragmatica sanctio), mely szerint utóda Mária Terézia lett, ki méltó volt hozzá. Megmutatta ezt uralkodása kezdetén, mert a szövetséges hatalmak (porosz, bajor, len • gyei) részéről fenyegető veszélyben szeretett népénél ke­resett oltalmat és talált. A pozsonyi országgyűlés „Vitám et sangvinem pro rege nostro“ (életünket és vérünket királyunkért) lelkes telkiáltás után 100,UOO embert állí­tott hadilábra s megmentette a szorongatott királynőt. A hála telt Mária ezért örömmel biztosított mindenkit, hogy magyar ügyekben csak a magyarok tanácsával log élni, s a kamarát Bécstől függetleníti. Nagy érde­meket szerzett a nevelés terén a királyi akadémiák felál­lításával, a tankerületek kijelölésével, a Budára vitt nagy- szombati egyetem kiegészítésével; betetőzte ezen intéz­kedéseit avval, hogy fia mellé magyar nevelőt rendelt. Rendezte a mindkét szertartásu katholikusok vallási ügyeit is és több püspökséget alapított. Buzgólkodásának tulaj donitható az is, hogy abban is akadályát látta a nyu­gati műveltségnek, a mi nem volt az, azért akarta álta­lános nyelvvé tenni a németet a magyar helyett. Ily czélból állította fel a bécsi nemesi testőrséget; azonban éppen megindítói lettek a nemzeties mozgal­maknak azok, kiknek hivatása a német nyelv terjesztése lett volna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom