Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1892

32

Most végre nyugalmat élvezett a nemzet, a mely azonban nemcsak a fegyveré, hanem a szellemi életé is volt. Csak most lehetett észrevenni a közművelődés ijesztő voltát. 1 711-ig minden irányban megindult tevékenységgel találkozunk, minek egyik oka az osztrák ház uralkodása volt, mi éberségre s arra intette a nemzetet, hogy vigyázzon a nyelvre és irodalomra. A másik a protestantizmus gyors terjedése volt, mi a katholicziz- mus védelmére buzditott s élénkítette az irodalmat, újjá tette a nyelvet, mely a királyi udvar kivételével általános elterjedésnek örvendett.

E lázas tevékenységet a szatmári béke után pangás váltotta fel; munkára, a iogok biztosítására senki sem gondolt. Ennek súlyát a nyelv érezte legnagyobb mértékben. Jogosultságát szóba sem hozták, sőt kétségbe vonták. Az erdélyi fejedelemség megszűnése mérte reá az első csapást, mely mindig erős védőbástyája volt. A másodikat a Habsburgok trónra jutása, mert az előkelők figyelme Bécs felé irányult s az udvar francziás légköre egészen átalakította őket, kik előbb mindent képesek voltak áldozatul hozni a nemzetiségért. Most mindenki az idegen után kapkodott. Érdeme mégis e sivár kornak, hogy többeket meg nem vesztegetett a közromlás, kikről azért, bár gyenge kísérletezők voltak, mint Czwit- tinger Dávid és Bód Péter, vagy már járt utón haladtak, mint Sajnovics János, Otrokocsi Foris Ferencz követője, de helyesebb irányban, lehetetlen a legnagyobb elismeréssel nem szólni, mert magyar irodalmi és nyelvészeti munkáikkal nem csekély szolgá'atot tettek a nyelvnek, a tudományosságnak. Osztoztak velők a dicsőségben Faludi Ferencz és Mikes Kelemen, kik a próza nyelvét tették szebbé, újabbá. A nevelés ügye sem maradt érintetlenül. A népnevelést királyi rendelet vette pártfogásába s adott életet a selmeczi akadémiának s több gazdasági iskolának. Tekintettel a szomorú helyzet daczára is elért eredményekre, méltán kiáltott fel Benkő József református pap, kitűnő történetíró és természettudós, hogy kora a tudományok arany százada, de nemzeti szellem nélkül s azért az alkotások senkit sem elégíthettek ki; azért történt, hogy a tudós társa-