Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1892
31 — Éltét is áldozván, Nyerjen győzeletr,babért ! És béke napján szilárdul védjen Törvényt és jogot; És ha i ája harczvihar dől: Sikra küldjön bajnokot. E költemény tartalmánál fogva nemzeti imádsága a magyarnak, ismeretes zenéje pedig oly lelkesítő, hogy hallatára nem csak a magyar véne kering gyorsabban, hanem mindazokó a messze külföldön, — hol barna zenészeink széliében-hosszában nagy feltűnést keltenek vele — kiknek eleven érzékök van s a szabadság magasztos eszméjét megértvén, szilárd elhatározásuk, hogy annak megőrzése végett szembeszállnak mindennel; mert csak ott honol a jólét, a boldogság, hol az hű keblekre, veszély idején buzgó védőkre talál; hol annak zászlaja alatt testvérekül tekintik egymást a hon fiai s karöltve munkálják a közjót. Idősb Ábrányi Kornélnak a múlt év november 26-án jelent meg az „ Ország-Világ“-ban egy közleménye. E szerint az indulót a jelen század elején élt hirneves czigány primás Bihari János készítette a Rákóczy nótából, melyet Rákóczy kedvelt zenésze Barna Miska szerzett. Bihari halála után feledésbe ment a szerzemény s csak 1839-ben tűnt fel újra. Liszt Ferencz ezen évben az árvízkárosultak javára hangversenyeket rendezvén, Pozsonyban gróf Teleki Sándor bemutatta neki az induló dallamát, melyet a mester azonnal átirt zongorára s először Pesten játszotta, majd európai kőrútjában is bemutatta s ezzel világhírre emelte, nálunk pedig közvagyonná lett. A felkelők hazafias törekvéseivel szemben a kor • mánynak elhatározása is a mellett szólt, hogy eddigi álláspontja törvénytelen volt, mert I. Lipót az 1681. országgyűlésen kimondotta végre a Bécstől való teljes függetlenséget, a szabad vallásgyakorlatot, a nemesi jogokat visszaadta, a törvénytelen adókat pedig eltörülte. í. József alatt ezen intézkedések helybenhagyásának jele volt a szatmári béke 1711-ben, mely Erdélyt a magyar koronához kapcsolta vissza, a török csillagának letüné se után pedig a temesi bánságot is.
