Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1889

földi tüdősek sem fejlődnek vehr.nvinl és fejlő lésük alatt általában nem szenvednek annyi átalakulást, mint a ko­poltyúsok. Elterjedés és életmód. A tudományos kutatásnak egyik fontos feladata azon összhangnak ki kutatása, mely az állat tartózkodási helye és életmódja között, fennáll, ez által úgy a föld régibb korszakaiban fennállott viszonyokat ismer­heti fel, melyek egyik-másik állatnak mintegy előnyt nyújtottak arra, hogy tartósakban fenmaradhattak, és fej­lesztették azon állatoknak szervezeti tökéletességét; inig másoknak nem lévén kedvezők — s azok hozzájuk alkal­mazkodni sem voltak képesek — a földszinéről való eltű­nésüket elősegítették. De másrészt ez a kutatás enged betekinteni az állat életének minden viszonyaiba, számta­lan, változatos jelenségébe, s ez által felvilágosítást nyújt az állati szervezet hihetetlenül sokféle alakulásának, módo­sulásának okairól. A csigák az egész földön mindenütt cl vannak ter­jedve, megtaláljuk őket valamennyi földöv alatt, természe­tesen minden földövnek meg vannak a maga, a föld.»v természeti viszonyaihoz alkalmazott csigái. — A csigák egyrészc állandóan a vízben él, másrésze a száraz föl­dön. A vízben élők nagyobbrésze tengeri, csak kisebb része édesvízi. A tengerieknek az éghajlati különbségek nem vetnek olyan szoros határt, mint a szárazföldieknek vagy édesvízieknek. Ez könnyen megmagyarázható abból, mert a viz rósz melegvezető. Csak a felületi részek vannak nagyobb hőmérsékleti ingadozásoknak alávetve, mig a mé­lyebb helyeken állandó a hőmérséklet, nincs alávetve a külső viszonyoknak. így tehát a tengerben nagyobb terü­leten találja meg az állat a neki szükséges hőmérsékletet vagy más életfeltételeket. Mégis a tropikus tengerekben növekszik a csigák száma is, nagysága és szépsége is. A nagy tengerekben és sziklás partokon sokkal több csiga él, mint a kisebb elzárt beltengerekben, a nagyon felhí­gított vizekben és a sík, lassan lejtősödő alacsony parto­kon. — A tenger mélyebb helyein lakók nagyobb terü­leten terjedtek el, mint a sekély helyeken vagy a partokon élők. Némely csiga a félig sósvizet választotta lakóhelyül, mint az Auricula, Pirena, Neritida és üerythium.

Next

/
Oldalképek
Tartalom