Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1888

39 néha pedig a héj belső felülete. A köpenyben képződött gyöngyök gömbölyítek, vagy többé-kevésbbé gömbölyde- dek, az ilyeneket valódi gyöngyöknek nevezzük; azok a gyöngyök pedig, melyek a héj belső részéhez nőttek, sohasem teljes gömbök s álgyongy'óknek neveztetnek. A gyöngy képződése a következőleg megy végbe: „A mint a mag meg van, a kürülburkolása csakhamar meg­indul, s tart mindaddig, mig valamely belső,' vagy külső zavar útját nem állja. A gyöngy mindig a köpeny szár­nyakban képződik s a mag köré lassanként lerakodó finom rétegecslcék minősége attól függ, hogy a gyöngy a köpenynek melyik részén van ? Ha a szélerészben fog­lal helyet, akkor az epidermis és az oszlopos rétegnek megfelelő képződmények rakódnak le reá ; ha a köpeny közepetáján indúl meg a képződés, akkor tiszta gyöngy­házanyag burkolja körül a magot, s e szerint azután igen különböző minőségű gyöngyök jöhetnek létre. A gyöngy felszíne sohasem egészen sima, minthogy ép úgy, mint a gyöngyházréteg csupa egymásra tapadt igen finom apró lemezkékből áll, a melyek hol elfödik egymást, hol meg kisebbek telepszenek a nagyobbakra mindenféle változatban. A finom rétegecskék elhelyezke­désének ez a módja adja a gyöngynek sajátságos szép sziliét és színjátékét.“ (Pethő Gy. i. m. 175. 1.) Mikor a gyöngynek külső részét nem gyöngyház, hanem oszlopos réteg képezi, durvának, fénytelennek, ér­desnek néz ki. Az igaz gyöngyök becsének megállapításánál tekin­tetbe kell venni azok fényét, színét, gömbölyttségét, si­maságát, nagyságát és súlyát. „A legbecsesebbek azok, melyek ezen tulajdonságok magas fokát egyesítik ; telje­sen gömbölyűek, fénylők, világosak, foltuélkiiliek és át­látszók, mint a timsó kristály. De vajmi kevés oly gyöngy akad, mely e tulajdonságok valamennyiének meg­felel.“ A legszebb gyöngy színtelen, ezüstfenyő, „me­lyen csak a szivárvány színek enyhe játéka verődik át,“ ez teszi az emberi szemre nézve oly fölötte vonzóvá. De vannak színes gyöngyök is : feketék (Pinna), világoszöl­dek, világoskékek (Mytilus edulis), gyenge rózsaszínűek (Spondylus), szalmasárgák, ólomszínűek stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom