Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1888
15 till aj ílonképoni szalagból és a rugalmas pántporezból. Ha a pánt kiVüirol látható, akkor a kagylót külső pontosnak (pl. Unió, Anodonta stb.), ha azonban bellebb vonul a peremek közé, úgy hogy kívülről nem látható, akkor a kagylót belső pánfosnak nevezzük. (Ostriga, Avieula stb.) A sarokpántnak ellentmiiködői (antagonistái) a záróizmok. Ezek mindig össze iparkodnak tartani a kagyló héjait. Ha működnek, ez be is következik, még pedig rendkívül nagy erővel, úgy hogy erős munkát adnak az embernek, ha szét akarja a két teknőt választani. Ha azonban elcrnyednek, a sarokpánt rugalmassága mindjárt szétnyitja a teknőket. Innét van, hogy a holt kagylók héjai mindig nyitva találhatók. Vannak olyan kagylók, melyek két — és vannak olyanok is, melyek csak egy záróizommal záródnak. Előbbieket két záróizomúaknak (dirnya), utóbbiakat egy- izomúaknak (monomya) nevezzük. Fontos különbség az osztályozásnál. A kétizomúaknál az egyik izom a test mellső részén megy egyik héjtól a másikig, a másik pedig a búb mögött, a test. hátsó részén. Fehér színű, erős rostokból álló izmok ezek. Némely kagylónál körülbelül egyenlő nagyok ; ezeket egyenlő izmunknak (isomya v. homomya), másoknál pedig egyik izom feltűnően kisebb, mint a másik, az ilyeneket egyenlőtlen, vagy különböző izomúa'k- nak (heteromya) nevezzük. Az egyizomúaknál a meglevő egy izom a teknő közepe táján helyezkedik el rendesen, igy az osztrigánál, a peeten-fajoknál stb. A kagyló héján megítélhetjük, vájjon ogyizomú-e vagy kétizomú, még akkor is, mikor az állat már kihalt belőle; mert az izmok a héjak belső részén, vagyis vápáján pecsétalakú benyomást hagynak hátra. A kétizomúak mindkét héjon kettőt-kettőt, az egyizomúak pedig egyet- egyet. A benyomások tanulságosan kimutatják az izmok formáját, vájjon köralakú vagy ovális keresztmetszetűek-e ? A kagyló háti részén a sarokpánt alatt találjuk a záróléczet és a zárófogat vagy fogakat, ezek együttesen képezik a kagyló závárzatát. A závárzat fogai különböző nagyságúak és elhelyezésűek, és úgy vannak alkotva,
