Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1888

1(5

hogy az egyik héj fogaival szemben a másik héjon mélyedések vannak, melyekbe a fogak beillőnek. így egy sarokiziiletet alkotnak, mely által a héjak nyitása és csu- kása megtörténhetik, de a két héj oldalvást cl nem tolható egymásról. A zár 1, 2, 3, ritkán 4, vagy több fogból áll és hasonló számú mélyedésből. Szabályos a zár, ha 1 — 3 fogból áll, melyek csak kevéssé meghosszabbítva befelé állanak; szabálytalan, ha a fogak nagyobb számúnk vagy pedig teljesen eltűnnek és kúpalakúak, pl. az osztrigánál, hol teljesen hiányzanak, vagy az arcák- nál, hol egy hosszú keskeny fogsor mutatkozik. A mellékfogak vagy a zárólécz gyakran hiányzanak.

A vápában a záróizmok bcnvomatain ki vili a mellső, alsó és hátsó peremen belül szintén a legtöbb esetben határozottan látható benyomás tűnik fel, mely vagy párhuzamos vonalat képez a héjak peremével, vagy pedig a hátsó szélén (gy befelé hajló öblösödéssel bir. Ezt a benyomást köpeny vonalnak nevezzük, mely vagy ép (in- tegripallia) vagy az utóbbi esetben öblös (sinupallia). — Azon kagylóknál találjuk meg az öbölalakú bemélyedést, melyek köpenye hátsó részén csövet (sipho) képez.

Gyűjteményünk megtekintésénél meggyőződhetünk a kagylóhéjak alakjainak rendkívüli változatosságáról. Találunk hosszas tojásdad, kerek, kecskekörüm, madárcsőr, háromszögletű, kőrtealakú, legyezőhöz, szárnyakhoz, üllőhöz, kalapácshoz sonkához, késpengéhez, kardhüvelyhez stb. hasonló alakokat. A héjak külső felületén ezen felül még különböző nyúlványokat találhatunk, pikkelyek, tövisek, tüskék, bordázatok, barázdák, vagy szemölcsszerű dudorodások alakjában, ott látjuk rajtuk a növekedési csikókat. A periostracum is gyakran rojtokká, szőrökké változik s néha bársony vagy nemezszerii bevonatot képez.

A felső és a vele találkozó mellső, vagy hátsó perem között néha többé-kevésbbé vízszintes és különböző alakú nyúlványokat növesztenek a héjak, melyek ha kisebbek, füleknek (Pecten), ha nagyobbak, szárnyaknak (Malleus, Avicula, Perna stb.) neveztetnek. (Schmarda: Zoologie II. r. 239. 1.)

Aminő változatos az alak, olyan sokféle a színezet is, melyben a kagylóhéjak előtűnnek. Az édesvízi kagyX