Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1888

Л kagylóhéjak az alattuk levő köpenyből keletkeznek. Ennek a felszínét alkotó sejtek nyálkaneuiti anyagot választanak ki, mely a héjakká alakúi át.

Kétféle állományból vannak a héjak üsszetéve, mit a ehemiai búvárkodás állapított meg-, t. i. szerves, és szervezetlen vagy ásványiból.

A szerves állomány ehemiai alkotására és tulajdonságaira nézve megegyezik az Ízeltlábú állatok testét borító chitinállomáiiynyal, tőle Frémy szerint csak abban különbözik, hogy benne több a nitrogen, mint a chitin- ben, ezen oknál fogva Frémy a kagylóhéj szerves állományát Konchyolin-nak nevezte el. Ez a konehyolin a kagylóhéjaknak szerves alapanyaga.

A szervezetlen állomány leginkább szénsavas mész- böl áll, ezen kivlil megállapítottak még némely kagylónál phosphorsavas meszet, kénsavas meszet, magnesiát, vasoxydot és silikátokat, de ezek mennyisége a szénsavas mészhez képest nagyon csekély. A szénsavas mész inkább hasonlít a legtöbb kagyló héjában az Arragonithoz, mint a méözpáthoz. (Brewster.) A Pectunculus és Arca nevezetű kagyló és mások tisztán Arragonitból látszanak ál Inni ; az evező kagylók (Pinna), a folyami gyöngykagy- lóknál (Unió) és a legtöbb kagylónál egyaránt találunk Arragonitot és mészpátot, az osztrigák héjában azonban csupán csak mészpát van. (Schmarda: Zoologie 1L rész 235 lap.)

A héjak külső felülete rendesen különböző, sokszor igen élénk színű. A belső felületük azonban legtübbnyire fehéres színű, gyögy házfényű, a szivárvány színeiben játszó szokott lenni.

11a már most csiszolatoc készítünk a kagylóhéjakból és mikroskoppal megvizsgáljuk, a következő belső alaki szerkezetűnek fogjuk azt találni:

Mindenekelőtt azt veszsziik észre, hogy a kagylóhéj két rétegből áll, egy felsőből és egy alsóból. Mindkét réteg más más szerkezetű.

A felső réteget oszlopos rétegnek nevezzük, mert csupa függélyesen, vagy egy kevéssé ferdén álló apró oszlopokból, vagy jobban mondva csövekből áll, mely többnyire hatoldalu oszlopoknak, vagy csöveknek falait