Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1888
12 a coiicliyoliii képezi, belsejüket pedig- a szervezetlen mész- sók. Az oszlopok néha kúpalakúlag ki hegy esetinek. Az alsó a gyögyházréteg. Ez vékony, egymásra vízszintesen elhelyezett inészrétegekbül áll, melyeket egymástól igen tinóm conebyolin-hártyák választanak el. „A. gyöngyliázréteg vastasága a fajok szerint nagyon változik ; de még a vékonyhéjúakban is számos, egymásra helyezett rétegekből áll, melyek különböző vastagságúak és a zárófogak felé a búbok tövében legszámosabbak, mig a teknők szélei felé számuk hovatovább csökken. Ha a gynögyházréteg egy darabjából kivonjuk sósavval a meszes részeket, számtalan, igen finom — alkat nélküli — szerves hártya marad vissza. Az egyes rétegek kiterjedése megfelel a köpeny-korong fokozatosan növekedő nagyságának, a hártyák tehát nem födik egymást egészen, hanem mintegy lépcsőzetesen következnek egymásra, úgy, hogy a legkisebb legalul marad, reá egy másik réteg telepszik, melynek széle már kijebb ér és így tovább... minden réteg széle egy kevéssel kijebb nyomul a másik fölött, mintegy barázdákat képezvén. E rétegek szélei nem épek, hanem zegzugosak, mintha ki volnának csipkézve, s maga a réteg sem síma, hanem számtalan s igen finom hullámos ránezokat vet, amely körülmények összejátszása azután egész bonyodalmas csalóka képet tár elénk.“ „A gyöngyházréteg színjátékát a rétegeknek imént felsorolt sajátságos, de mindamellett szabályos elrendeződése idézi elő, s természetes, hogy a szerint változik, amint a belső elrendezés többé-kevésbbé módosul.“ „A zegzugos szélek helyenként egész darabokon egyirányban futnak; de néha azután egészen szabálytala- lanúl kikanyarodnak ; s azonfelül a széleknek egymástól való távolsága (a barázdák szélessége) szintén változó; mert „mig néhutt már kézi nagyítóval is jól ki lehet venni az egymásra következő barázdákat, más helyütt már ‘Aooo-cd, sőt 775oo-ad hiivelyknyire is közelednek egymáshoz a szélek.“ — Az ily barázdák mélyiből visszaverődött fénynek, meg a felső szélekről visszaverődött fénysugárnak, a találkozás helyéig, különböző hosszúságú utat kell tenniük: ennélfogva interferentia áll be, s a
