Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1883
25 deinnatus erat, pro proemio accipiebat; sin victus esset, neque quintam suffragiorum partem tulisset, sexta aestimationis parte mulctabatur. Hogy melyek voltak azon bűnesetek, melyek a pliasis tárgyát képezték, az, mondja Sch. M., a rhetoricai szótár e szavaiból: pxiveiv, et’3oc 1уу0:г,'илтое Э^.oniou y.vi id oxi-Aov tűnik ki, a melyeket némelyek úgy értelmeznek, mintha a perrendtartás ez alakja a magán és főbenjáró bűnöknél volt volna alkalmazható; holott az 1’Эютиои szó alatt nem privát, de oly főbenjáró bűnügyet kell érteni, a mely közvetlenül ugyan az egyest, de ez által közvetve az államot is sérti. így tehát e vád csupán a főbenjáró bűnök ellen nyerhetett alkalmazást. 53-) Alkalmaztatott e bünfenyitö eljárás oly bűnös ellen, ki valami állami jószágot elidegenített, s a melynek még a per megindítása alkalmával is birtokában volt; oly gyámok ellen, kik az árvák vagyonát hűtlenül kezelvén, azt vagy épen nem, vagy csak igen olcsó áron adták bérbe; a bányaügyeknél azok ellen, kik, a bányajogot megsértették; azok ellen, kik sziklavárakat ástak alá és azokat légbe röpítették; oly kereskedők ellen, kik a gabonanemüeket máshová és nem az Emporiumba szállították; kik gabonát vagy bármiféle más kereskedelmi czikket ellenséges tartományból szállítottak; kik az államot a visszfuvarban megkárosították; kik az olajfát meg nem engedett czélokra ásták ki,54-) és végre Tétfy C. J.-a és Líibker szerint még a sykophanták ellen is. Vádló az említett bűnügyeknél lehetett bármely epiti- ínos athéni polgár, ki ez eljárást vagy saját, vagy pedig az állam nevében indíthatta meg. Ha a felperes sajátjává tette e bűnügyet, akkor ez az anakrisis előtt prytanneiát tartozott biztositékúl letenni bánatpénz gyanánt, és ha perét vesztette, vesztette egyszersmind bánatpénzét, sőt még jogát is arra nézve, hogy ez ügyben jövőben mint vádló felléphessen; ha pedig pervesztése esetében még a szavazatok ötödrészét sem nyerhette meg, akkor még epobeliát is tartozott fizetni; de ha peres ügyét sikerrel vitte keresztül, akkor, mint fentebb emliténk, az elitéltre kivetett pénzbírság egy része öt illette meg. Ha pedig a feljelentést az állam érdekében, illetőleg nevében tette, akkor arra kellett tekintettel 53') Sch. M. 249. Schömann „Antiquit“ 272. Sch. M. 248—51, 294-95. Télfy 821—823. Lübkkrer s. v.
