Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1882
- 22 a törvényszék épületén egy zászló alakú jel volt kitűzve, mely ott maradt mindaddig, mig maga a tárgyalás kezdetét vette, jelezni akarván ez által azt, hogy az ügy iránt érdeklődők megjelenhetnek. A tárgyalás kezdetével azonban már levétetett a jel, a melynek megtörténte után senkit sem bocsájtottak a tárgyalásra.6®) Magában a törvényszéki csarnokban Pandion fiának, Aegeus tesvérének: Lykusnak, mint a törvénykezés patronjának szobra állott, a mely szobornok az állam javára szintúgy kijárt a három triobolos minden peres ügynél, mint a bíráknak.67) Most a bírák gyolcscsal, vagy gyékénynyel leteritett fapadokon elfoglak ák helyeiket, mig a perlekedő felek ügyfeleikkel együtt egy emelkedettebb helyre vonultak, hol ha beszéltek, felállottak, — különben pedig ültek.68) Ezen ülőhelyek korláttal voitak elzárva a közönségtől. Ha pedig valami mysteriumi bűnügy tárgyalása került elő, — erre nézve a törvényszéki csarnoktól mintegy 50 lábnyira egy külön terem szolgált helyiségül, állami rabszolgákkal véve körül a czélból, hogy oda senkit se bocsássanak be a perlekedő felek és birákon kívül, nehogy valamiképen más is nyomára jöjjön a titoknak. A felek a tárgyalás napjára hivatalból kiküldött prosklésis által megidéztettek, hol az elnöklő hatóság parancsára a peres felek névleg felolvastattak s ha azok jelen voltak, a tisztitó áldozat ünnepélyes megtétele után és a herold által elmondott szokásos ima végeztével, a felek vád- és védbeszédök megtartására szólittattak fel. Az attikai törvény értelmében a magán ügyekben csak maguk a perlekedő felek szólhattak, mig a közbünvádi pereknél vádlóul minden athéni polgár felléphetett, de a vádlott helyett nem beszélhetett szószóló ügyvéd, hanem legfelebb titánná barátai szólhattak azon esetre, ha a vádlott vagy kiskorú, vagy pedig e peres ügyekben járatlan volt.69) Ügyét tehát mindenki maga tartozott védeni, kivéve az esetet, ha a perlekedő fél rossz hangja, vagy közbejött betegsége miatt ezt nem tehette; ekkor az általa készített beszédet más betanulva, az őt mint felhatalmazott a vád- vagy védbeszéd elmondása által represen- tálta, de ez is csak a bírák beleegyeztével történhetett. Későbben már divatba jött, hogy a perlekedő felek egy a törvények6e) Seb. M. At. Pr. 704.; 67) Pauly Enc. s. v. iud.; Seb. M. At. Pr. 149.; 68) Téify C. J. 718.; 69) Télfy C. J. 718.
