Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykároly, 1882

21 — lekedő fél jelenlétében egy ládába (iymc) zárták, melyet az ana- krisis bevégezte után a felek jelenlétében még egyszer átvizs­gálva, egy szolga által lepecsételtették és a tárgyalás napjáig azt a hatóság felügyelete alá helyezték. Egyúttal a vádlevél hi­teles másolatban az egész eljárásnál jelen volt alperesnek át­adatott. Ha ez egyszer megtörtént, akkor már több aktát nem fogadtak el s azért maga e kifejezés is: echinos a törvényke­zési nyelvben annyit jelent, mint az anakrisis alkalmával beter­jesztett s azután lezárt aktákat a megillető törvényszéki falum­nak átadni.®1) Erre a tárgyalás napja és a vádpontok közhírré tétettek. Ugyanis a törvényszéki Írnok azokat viasztáblákra Írva, kifüg­gesztő. Mind ez a czélból történt, hogy tudja meg mindenki, kicsoda, ki ellen és mily vádakat emelt. E tábla ott maradt ki­függesztve mindaddig, mig a bírói Ítélet meghozatott s akkor e helyett a birói Ítélet függesztetett ki a tárgyalás rövid kivona­tával együtt. Ha pedig a tárgyalás valami közbejött akadály miatt megszakittatott, akkor a tábla levétetett s csak akkor függesztetett ki ismét, ha a tárgyalás folytatásához ismét hoz­záfogtak.02) Л tárgyalás napján a nép által választott G000 esküdt közül a tárgyalás- és Ítélethozatalra szükséges számú bírák ki- sorsoltattak, kik átvették a hatóságtól a hozzájuk beterjesztett peres ügyet, maga pedig a hatóság, pl. az archon, vagy a kihez anakrisis végett a peres ügy beterjesztetett, — a tárgyalás le­folyásának egész ideje alatt elnökölt.0 *) Ha pedig egy és ugyan­azon napra több tárgyalandó bűnügy volt kitűzve, akkor azokat sorshúzás folytán sorban tárgyalták. Az areopag vértörvényszék elé tartozó bűnügy bírái az areopagiták sötét éjjel, a perlekedő felek nevének tudta nélkül bíráskodtak és Ítéltek, hogy igy minden részrehajlásnak eleje vétessék és pedig szabad ég alatt, hogy a vádlott, vagy bűnös­sel pl. gyilkossal ne legyenek kénytelenek egy fedél alatt lenni.64) Úgy ez utóbbi, mint a többi törvényszék elé tartozó bűn­ügy tárgyalása alkalmával a törvényszék közelében, vagy magán pl. a kereskedelmiek, melyekre halasztás nem engedélyeztetett, hanem azoknak 30 nap alatt okvetlenül le kellett tárgyaltatniok s azért ne­vük is: hónapos perek Jíkat sp.jj.ryy.'. 61) Sch. M. At. Pr. 691.; 62) Aeschynes „Követek ellen“ 314. Sch. M. At. Pr. 605—608. 63) Aris­tophanes „Darázsok“ 775.; f4> Télfy C. 835., 836.;

Next

/
Oldalképek
Tartalom