Nagykároly, 1913 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1913-03-30 / 3. szám

N A G Y K Á R O L Y mü szerzője ezen legújabb eszméjétől jó lesz óvakodni a kereskedőknek és nem ártana, ha a hatóság is érdeklődne egy kicsit az egylet belügyei iránt. A szatmármegyei oláhveszedelem. A fofészek Nagykárolyban van. Szatmárvármegye történetének legsöté­tebb korszakában, a gyászos emlékezetű koalicziós uralom idején, a tulipános ve­zetők addig íestegették a nemzetiség ör­dögét a talra, mig végre az most megje­lent, hogy elégületlenséget és viszvonást keltsen Szatmárvármegyének eddig min­denféle nemzetiségű kérdésektől ment la­kossága között Á nemzetiségi kérdéssel való koalicziós rezsimbeli kaczérkodás teljesen telesleges volt, mert abban az időben nemzetiségi kérdés nem volt Szat­­mármegyében És jóllehet, hogy Dr. Lu­kács László Magyarország legagiliasabb román-nemzetiségi agitátora Szatmárme­­gyében, Lacztaluban lelkészkedik, tevé­kenységét a vármegyén kívül fejtette ki és Szatmármegye lakossága között béke és egyetértés honolt. A mesterséges nemzetiségellenes hajsza idején éppen a Nagykároly volt az, amely a támadásokkal szemben mindig fel­emelte szavát a nemzetiségek mellett, ki­fejtvén, hogy az erőszakos magyarosítás­nak nincs létjogosultsága és a némzetiségi nyelv kultiválása még nem ok arra, hogy Szatmárvármegye román ajkú lakossága hazatiatlannak tekintessék. Újabb időben azonban oly világos tendencziáju hazafi­­atlan román mozgolódásnak vagyunk ta nui, amelyet nemcsak hogy szó nélkül tűrni nem lehet, hanem csirájában el kell taposni, ha nem akarjuk, hogy Szatmár­­vármegyére nézve veszedelmessé fajuljon. A legújabb oláh nemzetiségi fészkelödést az uj gör. kath. egyházmegye létesítése váltotta ki. Megírtuk, hogy a nemrégen szer­vezett magyar püspökség legtöbb egyház községét a szatmármegyei oláh falvak ké­pezik. Ezek a községek, illetőleg ezek papjai lázitanak a legvehemensebben a gör. kath. magyar püspökség ellen és en­nek kapcsán a legpertidebb módon adnak kifejezést magyarellenes érzelmeiknek. Me­gírtuk, hogy az oláh pópák Szatmáron és Nagybányán gyüléseztek, kijelentették, hogy nem veszik tudomásul az uj püspök­ség felállítására vonatkozó pápai intézke­dést és az esetben, ha magyar papot kül­denek az átcsatolt községekbe, kimondják a papok sztrájkját, bezárják a templomo­kat s a kulcsokat elküldik Rómába a pá­pához. Megírtuk, hogy egyes községekben a nép kaszákkal és kapákkal fogadta az átcsatolás előmunkálatainak eszközlésével megbízott kiküldötteket. Megírtuk, hogy a magyarellenes izgatások Szatmármegyé­­ben már oly nagy mérvet öltöttek, hogy Szatmárvái'megye közigazgatási bizottsága elhatározta, miszerint az uj püspökség el­len izgató pópák és tanítók államsegé­­gélyének elvonása iránt felterjesztést intéz a vallás és közoktatásügyi minisztérium­hoz. Ezekkel az állapotokkal — jó későn — a múlt napokban a fővárosi sajtó is foglalkozott és az általunk már rég publi­kált dolgok az egész országban méltó fel­háborodást keltettek. Amint egyes tények igazolják, az elolá­­hositás intézöségének egyik föfészke Nagy­károly, ahol pedig évtizedek óta nem hal­lottunk nemzetiségi törekvésekről. Elte­kintve attól, hogy az uj püspökséggel elé­­güleflen román pópák egyik vezére Mar­­chis Romulus nagykárolyi gör. katk. lel­kész, Nagykárolyban újabban sűrűn tele­pednek meg az oláh intelligencziához tar­tozó egyének s úgy ezek, mint a lelkészek nyilvános helyeken tüntetőén beszélnek románul, román ügyvédek, román orvosok jönnek, akik viselkedésükkel a nagykáro­lyi környékbeli román nemzetiségű, de ki­zárólag magyar ajkú és hazafias érzésű | gör. katholikusok eloíáhositását mozdítják elő. Egy ilyen külső formájában jelenték - | télén, de jellemző eset, hogy Dr. Szabó j János nagykárolyi román ügyvéd román nyelvű felszólításokat küldöz gör; kath. I ügyfeleinek. Az egyik ilyen gör. kath. te­­! remi ember a kapott oláh nyelvű felszól­­litást elvitte Dr. Vetzák Ede nagykárolyi I ügyvédhez és kérte, hogy fordittassa íe neki a Dr. Szabó János által küldött oláh­­nyelvü felszólítást, mert bár román nemzetiségű, de oláhul sem ő, sem egész családja nem tud Ez a kis jelentéktelen eset ékes bi­zonysága annak, hogy miért szükségesek az oláhnyelvü felszólítások és fontos érv amellett,” hogy az uj gör. kath. püspökség székhelye Nagykárolyban állíttassák tel mert máskép á már intenzív eloláhositási törekvéseknek elejét venni nem lehet. Tavaszi ének. Itt a tavasz! megenyhült a lég. Mozgolódnak Szabó Bérezték. Süt a nap, kék színe van a menynek. Néppártéban! nem örülnek ennek S eltakarni észt, szivet, napot: Lehozatják doktor Fass papot. Kikelet. Az élet már nem iád, Megnyílik a Kossuth-promenád, S a promenádban kivirul Lipi . . . Jönnek a tavaszi örömök. Por van s újból vályogot köpök: Megnyitása lesz a „Lövőidé"-nek, Az utczán szemét Mont Blanckok nőnek. És ha jő az est csillaghadával. Jó Marosán mozgó hordájával, Felette vörös fáklvafény lobog És Mat ámd, ahol elrobog. Az 'nj gör. kath. magyar püspökség. Újabb küldöttség megy Budapestre. jelentettük annak idején, hogy Szat­márvármegye törvényhatósági bizottsága egyhangúlag hozott határozatával elhatá­rozta, miszerint az újonnan létesített gör. kath. magyar püspökség székhelyének Nagykárolyban való felállítása czéljából felterjesztést intéz a kormányhoz és a me­morandumot küldöttségileg fogja a vallás és közoktatásügyi miniszternek átadni. A vallás és közoktatásügyi Miniszter annak idején már ki is tűzte a fogadás napját. Szátmárvármegye és Nagykároly vá­ros küldöttsége fel is utazott Budapestre, azonban a küldöttség fogadása Dr. Janko­­vich Béla kultuszminiszter hirtelenül köz­bejött betegsége miatt elmaradt. A kül­döttség ekkor Lukács László miniszterel­nöknél és Csernoch János herczegprimás­­nál tisztelgett, akik egybehangzón kijelentet­ték, hogy a nagykárolyi püspöki székhely tervével rokonszenveznek, annak megva­lósítását tőlük telhetőleg támogatni fogják, azonban mindketten hangsúlyozták, hogy ez ügyben a döntő elhatározás a kultusz­­miniszter hatáskörébe tartozik. Ebből kifolyólag Szatmárvármegye és Nagykároly város újból küldöttséget meneszt”Budapestre, hogy a kultuszmi­niszter jóakaratát is megnyerjék az ügy számára. Dr. Jankovich Béla vallás és közoktatásügyi miniszter tegnap reggel értesítette Csaba Adorján főispánt, hogy Szatmárvármegye és 'Nag3rkároly város küldöttségét április hó 4 napján d. u. 4 órakor minisztériumában kész fogadni. A küldöttség vezetője Csaba Adorján főispán lesz. Gyülekezés április hó 4 nap­ján, Budapesten a Panonniában. Szatmárról és Nagykárolyból a reggel 7, illetve fél 8 órakor induló és Budapestre d. u. 2 órakor érkező vonattal lehet a le.gczélszerübben 1 utazni. A hazafias szándék keresztülvitele ér­dekében óhajtandó, hogy a küldöttségben a lehető nagyobb számmal jelentkezzenek. I Szatmárvármegye és Nagykároly város | polgárai. j H á ijii rali kMl Nagykároly uj gyorsvonatot kap, Örvendetes tényként jelentjük, hogy május 1 -töl kezdve lényegesen megjavul a Nagykároly illetve Szatmár és Budapest közötti közlekedés. Hogy a mostani vasúti összeköttetés nem a legczélszerübb, ez már régi pana­­j szunk. Mégis soha egy ujjúnkat sem. moz­­! ditottuk meg, hog}^ valamit tegyünk ellene. A de’oreczeni Kereskedelmi és Iparkama­­j rúnák inkább a szivén feküdt a mi közle­­! kedési ügyünk és felszólította a város j tanácsát, hogy állapítsa meg és az^ illeté­­! kés minisztériumhoz való felterjesztés czél­­jábó! közölje vele a menetrend megvál­toztatására vonatkozó kívánságait. A város meglepődött e felhívásom, egy kicsit fel­ébredt szundikálásából és megállapította hogy: — Hagyjanak nekem békét, nincs semmi kívánni valóm azonban, mert hog3r a felhívásra illik válaszolni, közölt a Kamarával valamelyes, a Gilvács—somkuti vonatra vonatkozó Jámbor semmiséget. Ám a Kamara ennek daczára belátta, hogy a mi vasúti összeköttetésünk nem kielégítő és a saját elhatározásából tett jelentést a minisztériumhoz, amelynek eredményeké­­pen egy más vonattal kapcsolatban a me­netrend május hó 1 - töl kezdődöleg Nagy­károlyra nézve is kedvező. A nyári menetrend szerint május 1 -töl több uj vonat összeköttetés létesül. Nagy­várad és Szolnok között is uj gyorsvonat fog közlekedni és ez az, ami bennünket közelebbről érdekel. Nevezetesen az uj gyorsvonat Budapestről a keleti pálya - udvarból délután 5 órakor indul, 8 óra oO perczkor érkezik Püspökladányra, ahol csatlakozást kap azzal a személyvonattal, amelyik Nagykárolyba éjjel egy órakor érkezik. Ha tehát Budapesten délután 5 órakor vonatra ülünk, éjjel 1 órakor már Nagykárolyban lehetünk. Itt említjük meg, hogy május 1-én megindul a ' Nagyvárad—szegedi—fiumei gyorsvonat is. Az osztrák-magyar állam­vasutak magyar vonalainak államosítása és a zóna rendszer behozatala, tehát több, mint két évtized óta, ehhez lógható jelen­tőségű reíorm még nem volt vasúti for­galmi politikánkban. Ha Nagyváradtól— Máramarosszigetig is gyorsvonati össze­köttetés lesz Ás ha a Nagykároly—csapi és a Nagykároly--zilahi vasúti vonal meg­erősítése és a Zilah—kolozsvári uj vonal kiépítése után megcsinálják a Lemberg - Nagykároly—Zilah—kolozsvári vasutat, ak­kor vasutügyi politikánk hosszú évtizedekre jól és alaposan lesz megmunkálva. mm a „Szamos“. Intim dolgok a szomszédságból. A »Szamos könyvnyomda és lapkiadó részvénytársaság« holnap, hétfőn tartja meg Szatmáron évi rendes közgyűlését. Ez a rendes közgyűlés rendkívüli viharos­nak ígérkezik. A részvényesek már hetek óta foglalkoznak a holnap tárgyalandó közgyűlés ügyeivel és nagyon valószínű, hogy a Szamos részvénytársaság részvé­nyeseinek szenvedélye kifog csapni a ren-‘

Next

/
Oldalképek
Tartalom