Nagykároly, 1913 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1913-03-30 / 3. szám

des mederből. Ennek előjele az a körül­mény is, hogy Dr. Schick Elemér ügyvéd a Szamos czimü politikai napilap főszer­kesztője csütörtökön kilépett a lap köte­lékéből. A társaság bizonyos rétegében mu­tatkozó elégedetlenség okai: anyagiak. A nagy reményekkel alakult részvénytársaság az első csonka évben nem adott osztalékot, a második évben mutatkozott kevés hasznot beruházásokra fordította, a harmadik év, a tavalyi pedig tetemes vesztességgel zárult. A veszteséget az általánosan ismert rossz közgazdasági viszonyokon kívül, a múlt év első felében az Üj Szatmár hatalmas konkurrencziája, a második félévben pedig a részvénytársaság tulajdonátképező Szamos czimü lap szerkesztőségében beállott azon változás okozta, hogy a Szamos átvette az Uj Szatmár szerkesztőségének tagjait, ami lényeges kiadástöbbletet okozott, mert pl. mig a Szamos addigi szerkesztője 2400 K évi fizetést kapott, addig most az Uj Szatmártól átjött Dénes Sándor szerkesztő 6000 K évi fizetést élvez. A részvényesek nagy része sehogysem tud belenyugodni abba, hogy papírjaik ne jövedelmezzenek, jóllehet a" részvénytársaság elsősorban a Szamos átvétele czéljából alakult és ekkor azt hangoztatták, hogy kizárólag önzetlen politikai czélok késztetik őket a részvény­­társaságba való tömörülésre. Tudósítónk jelentése szerint sokan vannak a részvé­nyesek közül, akik a társaság felszámolását óhajtják, azonban ez a holnapi gyűlésen nem fog megtörténni. Pedig nagyon szerették volna ezt és már merült is lel egv olyan terv, hogy Tankóczy Gyula, aki a Szamos mostani irányzatával elégedetlen, a lapot az általa túlhajtott mértékben istápolt Iparos Otthon tulajdonául és orgánumául szerezze meg. Tankóczy azonban meglehetősen népsze­rűtlen az Iparos Otthonnal való összeköt­tetése miatt, egész szereplése a részvénye- | sek előtt antipatikus és inkább fenntartják a Szamos részvénytársaságot, semhogy Tankóczy terve megvalósulhasson. Úgy hisszük, hogy nem tévedünk akkor, ha azt véljük, hogy Dr. Schik Elemérnek a Szamosból történt kilépése a Tankóczy - féle terv kudarczával van szoros összefüg­gésben. Érdekes, hogy a dolgok ilyetén állása mellet a Luna viz népszerűsége egy kicsit elfog sötétedni és forgalma jelentékenyen apadni fog. Dr. Schik Elemér, aki már nem főszerkesztő többé, ugyanis nem fog annyit utazni a Lima viz terjesztése érdekében. Hogy miért nem fog utázni, annak indokát nem nehéz ki­találni. él korlátolt italmérési engedélyek. Kereskedői körökben legutóbb hire járt, hogy a pénzügyi kormány a keres­kedőknek korlátolt pálinkamérési jogát, melyet nekik az 1899: XXV. t-czikk bizto­sit. egyszerűen konfiskálni akarja. A «Ma­gyar kereskedők Lapja» ebben az ügyben tudakozódott a pénzügyminisztérium ital­mérési osztályában, ahol a következő fel­világosításokat nyerte: — Arról szó sincs, hogy a pénzügy­minisztériumban rendelet vagy törvényja­vaslat készülne a korlátolt kimérési enge­délyek eltörlése tárgyában. Az igaz, hogy még Vekerle pénzügyminisztersége idején, 1907-ben, rendelet ment a pénzügyigatósá­gokhoz, mely meghagyta nekik, hogy a korlátolt kimérési engedélyek számát le­hetőleg csökkentsék. Azóta a pénzügyi igazgatás ezt a csökkentő tendencziát kö­veti és például 5000 lakosnál kevesebbet számláló községben csak kávéházaknak ad korlátolt italmérési engedélyt, de szatós­­soknak vagy füszerkereskedőknek már nem. A vendéglősök és korcsmárosok le­gutóbbi kongresszusa a pénzügyi kor­mányhoz panaszos felterjesztést intézett, melyben a kereskedőknek adott korlátolt N A G Y K Á R 0 L Y kimérési engedélyek eltörlését kéri. Ezek a kereskedők, akiknek áz italmérés csak melléküzletük, nagy konkurencziát csinál­nak a vendéglősöknek és korcsmárosok - nak, akik pedig sokkal nagyobb illetéket fizetnek. Úgyszintén több törvényhatóság is felterjesztést intézett a kormányhoz az iránt, hogy a kereskedőknek korlátolt ital­mérési engedély ne adassék. Igen sok esetben ugyanis a cselédek, kocsisok, szol­gák stb. Amidőn a kereskedőknél vásá­rolnak ott leisszák magukat. A kereskedő eleinte ingyen kínálja őket pálinkával, később rászoknak és azután már pénzért vásárolnak. Ezek a viszonyok arra indi­­tottták a pénzügyi kormányt, hogy kö­zegeiket a korlátolt kimérési engedélyek csökkentesére utasítsa. Ezen engedélyek koniiskálásáról azonban szó sincs. A régi jogok respektáltatnak, ellen­ken ezt megteszi a pénzügyi kormány, hogy sok esetben egy olyan üzlet uj tu^ lajdonossának, melynek azelőtt volt ilyen engedélye, uj engedélyt nem ad. Egyálta­lában a pénzügyi kormánynak az az elve, hogy a kereskedőknek, akiknek az ital­­mérés csak melléküzlet, csak ott adassék italmérési engedély, ahol az feltétlenül szükségesnek mutatkozik. Mint látható, itt a pénzügyi kormány részéről valóságos hajsza folyik a keres­­dők ellen, akiknek az' existenc.ziáját a vi­déket a sok fogyasztó szövetkezet verse­­nye úgyis koczkára teszi A pénzügymi­niszter megfosztja egy bizonyos jövede­lemtől a kereskedőket, akik pedig a leg­jobb adóállanyok. Ez nem állami raison, annál kevésbbé, minthogy tudtunkkal a fogyasztási szövetkezetek hatalmas pro­­tektorai segítségével egymásután kapnak italmérési engedélyeket. Guruló aranyak. Pénz áll a bárhoz! Uton-uttélen hallik a szomorú panasz. Nincs pénz, rosszak a pénzviszonyok. Van­nak emberek, vasalt nadrágot, kémény gal­lért viselő, ezelőtt jól szituáltnak tartott emberek, hivatalnokok, birtokosok, keres­kedők, akik 2—3 éves jubileumát tartják annak, hogy az utolsó 10 koronást a ma­gukénak mondhatták. Ismerünk egy úri embert, aki midőn a bank felszólította, hogy váltótartozásának legalább a kama­tait fizesse ki, felháborodva azt válaszolta: — Hát betörő vagyok én, hogy azt hiszik, hogy pénzem van és eközben az ország úgy vélekedik Szatmármegyéröl, hogy ez a gazdag emberek Eldorádója és hogy itt az utolsó utczaseprő is Krözus. A napokban ugyanis köztudomású lett, hogy a kormány most fizette ki Pokol Elek borpataki bányájának értékét,800000 forintot, ugyancsak a "napokban jelentették Buda­pestről. hogy Jurcsek Béla nagykárolyi uradalmi jószágfelügyelő a múlt héten vette kézhez a jelzálógsorsjáték 1.000.000 koronás főnyereményét és a Nagykároly mai szá­mában olvasható, hogy az itteni pénzinté­zetekben 18 millió koronánál több betét van. Mennyi pénz, mennyi fényes csengő arany! És Szatmármegyében mégis olyan ínség van, hogy a kormány — amint már jelentettük is —- az egyes vidékek lakos­sága részére inségsegélyt nyújtott. ÖfiievelES iilnini! Elfogad mindennemű a közönséges magánmérnöki munkakörbe vágö megbi­­zatast, u. m.: birtokok, telkek stb. felmérését, megosztását, kisebb magasépítési stb. létesítmények tervezését, becslések, bizonylatok kiállítását, műszaki szakvéleményezést (birtokvi­szonyokra stb vonatkozólag). Elvállalja közmunkák műveleteinek elkészítését köz­ségek aszfaltozása, csatornázása, viczinális utak, hidak és egyéb úttartozékokkal. Elvállalja keskenyvágányu vasutak, ipar­vágányok bejárati, építési és felnivizsgá­lati terveinek készítését. Elvállalja a ma­gas építkezés stb. ellenőrzését. Sürgősebb megbízásokat azonnal elintéz. Fränkel Miksa. ok!, mér­nök Nagykároly Széchanyi-u. 4. 1-3. *•-.v > .m —11 nn 4...........18 Hm<sm. 1 R Ó T H ÉS TÓTH I Szaimárvármegye és a vidék legnagyobb ipyomia és üönyvHötészetg viiamos erőre bereis «Jeá: ven NAGYKÁROLYBAN, Jókai-uteza 2 szám. Készít díszes báli és lakodalmi meghívókat, eljegyzési kártyákat, pénzintézeti, ügyvédi, egyházi és iskolai nyomtatványokat, Országos nyomtatványraktár* az összes községi közigazgatási nyomtatványokból. Elvállal mindennemű könyvkötészeti írni nie áltat, ima- és emlékkönyvek, albumok és díszdobozok készítését, jj ízléses munka! Jutányos árak! j Vidéki megrendeléseket a legrövidebb idő alatt teljes it fink. ; ímwmsmw& 111 —-----------—----: ■ - . .. mmtärnmiMMmmm

Next

/
Oldalképek
Tartalom