Nagykároly, 1913 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1913-03-30 / 3. szám
Nagykároly, 1913. mácziusr 30. Vili. évfolyam. — 3. szám. NAGYKÁROLY IUEJ\OTXÜíB.7Mja POLITIKAI LAP. A „Szalmármegyei Közlöny'“ állandó melléklete. Szerkesztőség és kiadóhivatal: NflQyKÁROLyBÍIN, Szölő-utcza 4. sz. Megjelenik minden hónap utolsó vasárnapján. P elelös szerkesztő éslaptulájdcnos: RÖSENFELD ZSIGf/íQíÜD. HIRDETÉSEK a kiadóhivatalban jutányosán vétetnek fel. „TIyiii-tér,‘ sora 60 fillér. Kéziratokat nem adunk vissza. A hirdetések közlési dija előre fizetendő. — Eg>>es számok nem adatnak el. a nagykárolyi pénzintézetek mérlegeiből Miért nincs Nagykárolyban Városi Takarékpénztár! ? Általános a panasz a pénztelenség miatt. Szomorú sirámokat hallunk és olvasunk napról-napra arról, hogy ha az 1913-iki esztendő továbbra is a pénztelenség jegyében log lefolyni, úgy az év végén nem lesz már Magyarországon kereskedő, vagy vállalkozó, ki' meg nem bukott volna s elkövetkezik majd az az idő, amikor bukott kereskedőnek lenni nem szégyen, hanem csupán pech lesz. Ez a pénztelenség közgazdasági életünket évtizedekkel veti vissza s legsajnosabb az, hogy a nagy tőkéseket kevésbbé, vagy éppenséggel nem, de bennünket kisembereket sújt agyon. így a vidéki kisebb pénzintézetek is sokkal erősebben érzik a mai nyomasztó közgazdasági állapotot, mint a nagyobb fővárosi intézetek, amelyek kalózpolitikájukkal a visszleszámitolási hitel túlzott megszorításával megfojtani igyekeznek a vidéki intézeteket. Nem egy jobb sorsra érdemes pénzintézet lett már áldozata e kalózpolitikának s hogy hány intézet fog még a közel jövőben elhullani, azt senki sem tudná megmondani. Nagy a félelem, a reszketős tehát minden vonalon. Nagykároly város, melynek közgazdasági élete csak most lépett a fejlődés útjára, is erősen érzi a pénztelenséget. Ha átnézzük a kilencz nagyobb nagykárolyi pénzintézet mérlegét, mindegyik igazgatósági jelentésében egyforma sirámokat olvashatunk a rossz viszonyokról, a magas kamatlábról s az általános pénztelenségről, mely még embriójában fojt meg minden újabb vállalkozást, de a régieket is gyökerében támadja meg. Pénzintézeteink kényszerülve voltak az elmúlt esztendőben fokozatosan felemelni a betétkamatlábat, kihelyezéseik után az eddiginél jóval magasabb kamatot szedni s uj üzletektől tartózkodni. Örvendetes tényként állapíthatjuk meg, ezzel szemben azt — és ez a nagykárolyi piacz szolidságának s jól megalapozottságának bizonyítéka, — hogy ezideig még egy pénzintézetünk sem lett — s remélhetőleg nem is lesz — áldozata a szomorú viszonyoknak s mindegyik aktiv mérleggel s elég tekintélyes osztalékkal örvendeztette meg részvényeseit. Érdekesnek találta tehát a Nagykároly, hogy egy kis statisztikát csináljon a nagykárolyi kilencz nagyobb pénzintézet 1912. évi forgalmáról s összegezze az intézetek vagyoni státuszát s az egyes üzletágakban elért eredményét. így pénzintézeteink Alaptőkéje:....... 4,980.000 Tartalékalapja: 1,426.330 Betétállománya:. 18,332.791 1 Isszleszámitolási hitele: . . 8,549.911 ! Váltótárczaálloménya: . . . 20,046.546 | Jelzálogkölcsön:. 5,460.326 \ Kamatjövedelme:. 2,344.489 Váltótárczéból leírás: .... 133.427 | 1912. évi tiszta nyereség . . 692.956 Megállapíthatjuk az összegezésből, i hogy pénzintézeteink kivétel nélkül eredményesen dolgoztak s tekintettel arra, j hogy uj üzletektől teljesen tartőzkodniok i kellett, az emelkedő nyereséget pusztán a : kamatláb lendületes leiemelésével érhették I el, bár valamennyi jelentés erősen hang! súlyozza, hogy üzletfeleit úgy a kamatláb j felemelésével, mint a már élvezett hitel ; megszorításával lehetőleg kímélte. Újabb s mind kiáltóbb dokumentuma I a lenti táblázat annak is, hogy milyen jól prosperált volna Nagykárolyban egy 3—2 év előtt felállított városi takarékpénztár, melyek felállítását a Nagykároly már 8 év óta hasztalanul sürgeti. Hasztalanul sürgeti, mert a városi képviselőtestületben csupa érdekelt ember ül. Csupa olyan ember, aki úgy mint igazgatósági, vagy mint felügyelőbizottsági tag, vagy akár mint tőrészvényes, vagy mint ezek valamelyikének sógora, komája, lekötelezettje akár egyik — akár másik pénzintézetben erősen érdekelve van. Hogy pedig egy szolid alapon dolgozó kellően megalapozott városi takarékpénztár a »jó időkben* milyen eredménnyel dolgozhatott volna, azt bővebben fejtegetni felesleges. Áldásos működését ez intézetnek j leginkább a kispolgárság érezhette volna j meg, egyrészt azzal, hogy olcsó kölcsönhöz ' juthatott volna, de főként, azáltal, hogy ma I a pótadó nem száz százalékon felül, hanem ! legfeljebb 20—25% lenne. De az olyan város, amelynek képvií selőtestületében zsebüket féltő, jobbról-bal! ról érdekéit klikkemberek ülnek, a maga j helyéből csak bajosan fejlődhet; itt egy | felvetett eszme nem találhat magra, "az | csak a pusztába kiáltott szó marad! | Kis levélkék a nagykárolyi kereskedőknek. — Az egyleti taggyüjtés legújabb módja. -Két pesti bácsi, Sessler D. oki. ta: nár (aki spórolós ember lehet, mert kereszt! nevének többi betűit takarékosság indol kából nem nyomatja le) és Weisz Jónás í «az Eszmék czimti mü szerzője,» a nagyká- I kereskedőknek hetek óta kis levélkéket ! küldenek széf oly czélzattal, hogy lépjenek | be a «Magyarországi kereskedelmi ' védegylete.» A levélkék szerint a fenti hangzaos egylet azért alakult, hogy a hitelrontó perek zaklatásának kitett" egyleti tagok érdekeit megvédje és ez anyival is inkább fontos,mondja akis levélkémért biztosforrás| bői vett értesüléseink szerint t. Czimed elj len pert tettek folyamatba, az erről szóló I hivatalos értesítés esetleg már kezéhez is j jutott. Egyúttal figyelmeztetjük b. czégét hogy egy a nagykereskedők és gyárosok körében elterjedt lap hetenkint közli i az egész országban perelt czégek név! sorát, minek természetes következménye a perelt kereskedőre nézve a hitelmegszoritás, vagy beszüntetés, mely körülmény valamint a perköltségek egyaránt gyengítik az illető kereskedő vagy iparos fizetési képességét A perelt czégek ezen nyilvánosságra való hozatala által bekövetkezhető kellemetlen helyzet elhárítása képezi a Magyarországi Kereskedelmi Védegylet egyik kimagasló feladatát, amiért is felkérjük t. Czimedet forduljon ügyével teljes bizalommal egyletünkhöz, mi a íentorgó esetet mindig úgy kereskedelmi mint jogi szempontból lelkiismeretes és tárgyilagos vizsgálat alá vesszük és a viszonyokhoz képest útbaigazító tanácsot nyújtunk, illetve kieszközöljük ügyének békés, vagy pedig törvényes utón való megoldását. Amennyiben b. czége a perelt öszszeggel tartozik, akkor ezen adósságára j vonatkozólag, sőt a viszonyokhoz képest a többi hitelezőinél is, fizetési halasztást (prolongácziót) vagy részletfizetést, — esetleg engedménnyel is (kiegyezést), eszközlünk ki t. Czimednek; ha azonban a peresített követeléssel nem tartozik vagyis vitás esetekben, b. czégét a budapesti bíróságnál ügyvédünk által képviseltetjük, azaz jogi védelemben részesittetjük. Ezen uj intézményünk által apasztani óhajtjuk a gyakori mulasztási (makacssági) Ítéletek számát, mert eddig külíinösen a vidéki kereskedő inkább lemondott jogáról, mintsem költségeket koczkáztasson a budabesti bíróságoknál perének vezetésére. Egyletünk tevékenységét igénybe vevő tagok csak a közbenjárás körül felmerülendő és előre megállapított költségeket azaz készkiadásainkat tartoznak fedezni. Pervesztés esetén azzal támogatjuk az egyleti tagot, hogy az általunk' pere vezetésére kirendelt ügyvéd kártalanítását az egylet sajátjából fedezi, feltéve, hogy nekünk a tényállás és a valóságnak megfelelő adatokat nyújtott, mert csak igy teljesíthetjük valóban emberbaráti missiónkat és csak igy védhetjük sikerrel és méltóan a kereskedelmet jogtalan erőszakos túlkapásoktól. Hazánkban nincsen egylet, mely hasznosabb és komolyabb munkát végezne mint a Magyarországi Kereskedelmi Védegylet. Ragadja meg tehát t. Czimed is saját jól felfogott érdekében a kínálkozó ' alkalmat és lépjen be tagjaink sorába. A pártoló tag évi tagsági dija 6 K, mely összeget pere vezetésére vonatkozó adataival együtt szíveskedjék a bírósági értesítés kézbesítése után haladéktalanul czimünkre juttatni. Sessler D. oki. tanár (nem is olyan tanár) és Weisz Jónás az «Eszmék» czimü fgszi lira. Nagykároly, Könyök-utcza II. Készítek: (a gyökér eltávolítása nélkül is) természethü fogpótlásokat aranyban és (vulkánit) kautschukban ; szájpadlás nélküli fogpótlások úgy mint. arany......... hidak, koronák, csapfogak a legművésziesebb kivitelben.................... LÓSZID M fogtechnikus.
