Nagykároly, 1912 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1912-04-28 / 4. szám

Nagykároly, 1912. április 28.________________________________________________________________________VII. évfolyam. — 4. szám. NAGYKÁROLY ^ Ji-jUMjBiMnmTiTnmfrnnm-«—niTiimr^^ — —-—t,i„ , i ,i ,,, — iiiiimu ■■mi naaimn POLITIKAI LAP. A „Szatmármegyei Közlöny1 állandó melléklete. Felelősszerkesztőésiaptuiajdonos: HIRDETÉSEK a kiadóhivatalban jutányosán vétetnek fel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: NflöyKÁROLyBflN, Szőlö-utcza 4. sz. j Dnccwrci n 7Q|píin|>|n „Tlyilt-tér“ sora 60 fillér. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik minden hónap utolsó vasárnapján. | nU°tnrtLU Z.OIUÍHUI'SU. n hirdetések közlési dija előre fizetendő. - Egyes számok nem adatnak el. Egykor és most. A „Nagykároly és Vidékéinek és a „Szatmárvármegyé* nek mostanában nyug­hatatlan éjszakái vannak. Álmatlanul for­golódnak és dikrekt ennek a búval bélelt országnak a sorsán aggódnak. Keseregve és egyértelműen állapítják meg, hogy ál­talános, titkos, egyenlő és községenként! választó jog nélkül nincs nyugalom, nyu­galom nélkül nincs boldogság, boldogság nélkül nincs szerelem es szerelem nélkül elpusztul, magva szakad a magyar nem­zetnek. Az ember igazán nem tudja nevessen-e vagy bosszankodjék. Azt hisszük, hogy egyiket se. Itt kizárólag sajnálkozásnak van helye. Nem a honhazaffyas fentemlitett két lapokat sajnáljuk, hanem ama — igaz ugyan, hogy szükkörben mozgó — kö­zönséget, melynek az ország sorsa miatti aggodalmakat és jajgatásokat hétről-hétre beadjak. Sajnáljuk azt a publikumot, amely­nek politikai felfogását e két lapok irá­nyítják. Mert maga a „Nagykároly és Vidéke“ és a „Szatmárvármegye“ szentül megvan­nak győződve, hogy ők komoly politikát csinálnak, még pedig aktuális és modern politikát. Pedig csak önmagukat ámítják, és főleg nem őszinte dolgot miveinek. Úgy vannak politikai nézeteikkel, mint a kisvárosi nők hajdanán a divattal voltak. A fővárosban divatos női viselet, régebben a közlekedési eszközök fejletlensége ide­jében, rendesen csak két év múlva került ie, mondjuk az ország északi határszélén fekvő Ökörmezőre, de ott azonban meg­voltak győződve, hogy a legújabb divat szerint öltözködnek. Nézzük például a „Nagykároly és Vi­dékét“. Ez még mindig az ökörmezei divatnál tart. Legutóbbi számában a vá­lasztójogról a többek között igy ir : A kiegyezés óta 55 év telt el. A nemzet ereje félelmesen megnőtt . . , de terhei is megsokszorozódtak és ez a teher annál nyomasztóbb, kétségbeejtőbb, mert legnagyobb mértékben azoknak a vállaira nehezedik, akik a legszegényebbek s akik az alkotmány sánczaiból ki vannak zárva. Az a küzdelem, amelyért annak idején Széchenyit parasztlázitónak nevezték . . . az a küzdelem ujult erővel tört ki; a nép követeli emberi jogait; követeli, hogy ott, ahol eddig róla és nélküle gondoskodtak, neki is legyen megfelelő képviselete. És a függetlenségi és 48-as párt programm- jához híven követeli az általános, egyenlő, titkos, községenkénti választói jog tör­vénybeiktatását s amig ez meg nem tör­ténik, nem engedi az újabb százmilliókat felemésztő katonai javaslatokat törvény­erőre emelni. Igen ! ha a demokratikus választójog törvénybe lesz iktatva, ha en­nek alapján mindenki szabadon, meggyő­ződésében sem pénz, sem hatalmi erőszak, sem semmiféle presszióval nem befolyá­solhatva gyakorolhatja választói jogát: ak­kor majd nyilatkozzék ez a népparlament: látja-e szükségét az újabb nagy terheknek. A választójog reformjának elodázha­tatlan szüksége jó néhány év óta minden a progresszív irányt követő magyar em­bernek immár a vérébe át ment közköve­telmény, most már csupán csak a techni­kái megoldásának módozatain gondolkod­nak tudományos elmék és a „Nagykároly és Vidéke“ most állapítja meg, miszerint „a nép követeli emberi jogait; követeli, hogy ott, ahol eddig róla és nélküle gon­doskodtak, neki is legyen megfelelő kép­viselete“. Vagy Ökörinezőn tart még, vagy becsületes meggyőződése ez és igy annak a helyi pártnak is, amelynek szolgálatában áll. És ha az utóbbi igaz, akkor kétsze­resen elvtagadás es tisztességesnek nem nevezhető, a pártnak az a cselekedete, hogy szolgalelküségtől vezéreltetve, hitvány magánérdekből öt é/^/el ezelőtt bojkottot hirdetett, feszitsdmeget! kiállott a Nagy­károly eilen azért, mert ez az általános választói jog mellett tört lándzsát. Eszükbe jutott ez most, baraczkfák virágzása idején, amikor egy néhány nap múlva a Nagykároly alapításának hetedik évfolyamába lép. Hét év előtt még gyertyával kellett volna keresni azt az embert, aki itt az általános választói jog problémájával foglalkozott és akkor jött a Nagykároly és a modernség csizmáiban álgázolt e konzervatív város évszázados sarán, erős kézzel felszakitotta a város be­rozsdásodott vaskapuit, amelyen át kitódult a dobos tömjénszag és kívülről a bol­dogságot termő végtelen zöld mezőkről be­áramlott a lelki szabadság és a haladás friss, vért pezsditő levegője. És a Nagykároly teli tüdővel hirdette, hogy Magyarorszá­gon a kastély és a papiak uralmának tul- tengését kizárólag csak a választójogi re­form ellensúlyozhatja. Hazaárulónak, — Kristóffy-huszárnak bélyegeztek bennünket és a függetlenségi párt bojkottot hirdetett a Nagykároly ellen. A kicsinyes támadások és különféle becs­telen gyanúsítások tűzvonalában bátran és rendületlenül állott a Nagykároly és még lelkesebben hirdette a maga igazát. Történt ez pedig akkor, amidőn Justhék és az említett két lapok pártja ült a ha­talom nyergében, amikor módjukban lett volna a választójogot megcsinálni — hi­szen azért is küldték őket a parlamentbe, — ők azonban e helyett az ország vérét csapolták, hogy nemzeti színre mázolt ál­törekvéseikhez a piros szint megkapják. Ezért felháborító, ha ezek az embe­rek most a választójogról beszélnek. Ezért nem lehet komolyan venni egy szavukat se, amit a választójog hangoztatása mel­lett kiejtenek a szájukon. Azok, ki ma a leghangosabban kiábálnak a választójogért, valósággal irtóznak ettől, de kiabálnak, mert a választójog divatja csak most ju­tott el Ökörmezőre. Ellenben a ma uralmon levő osztály nyíltan hirdeti, hogy nem hive a válasz­tójognak. Ez részükről némileg indo­kolt is, mert egy radikális választójog az ő hatalmi pozicziójukat döntené meg. Ám a választójogot azért mégis ez az osztály fogja megcsinálni és nem a szájhősök csapata; mert a választójogi reform most már soká nem késhet és amikor népmilliók törekvéseinek, vágyainak a megvalósításá­ról van szó, nem jöhet figyelembe, hogy az uj választójog a ma uralmon levő osz­tálynak a köz irányítására való befolyását esetleg csökkenteni fogja. Szatmármegyében apad a választók száma. 153-szoros pluralitás. Egy rendkívül érdekes és Szatmárvárme- gyére szomorú árnyékot vető statisztika jelent meg a Népszava szerdai számában. A törvényhatóságok fölküldték a belügy­minisztériumba az egyes választókerületeknek az 1912. évre összeállított névjegyzékét. Egyik­másik névjégyzéket bizonyos alaki pótlások czéljából vissza kellett küldeni, most azonban már hozzáfoghatnak a választói statisztika elkészítéséhez. Az 1911. évben a magyarországi képvi­selőválasztók száma 1,197.726 volt. Az idén 1,221.741 a választók száma A választók sza­porodása tehát egy év alatt 24.015, vagyis ke­vesebb az évi szaporodás, mint volt az előző években, mert például 1910-ről 19ll-re a sza­porodás 35 OOO volt. Ha igy haladnánk, a mai választói rendszer mellett még elérnénk azt is, hogy csökkenne a választók száma, bár a népesség szaporodott. Most van még több megye, ahol szaporo­dik a választók létszáma. A szaporodásban Pestvármegye vezet 3088 czal. Ennyivel több az idén a képviselőválasztók száma, mint a múlt esztendőben. A szaporodás a gödöllői kerület­ben 1082, a monoriban 437, a ráczkeveiben 415, az alsódabasiban 392. A főváros szomszéd­ságában levő kerületekben szaporodtak a választók, föltehető tehát, hogy a székesfő­városból kiköltözöttek sorából került ki a szaporodás. Szaporodott a választók száma FRlfK73fÍ mnfornm ^®sz*te^: (a 9yökér eltávolítása nélkül is) természethü fogpótlásokat aranyban | IP’íffi IflflR 1 UijQuLUll Iliül«*! Lilla és (vulkánit) kautschukban ; szájpadlás nélküli fogpótlások úgy mint: arany- UÜuLIU JUHI! Nagykároly, Könyök-utcza II. ........... hidak, koronák, csapfogak a legművésziesebb kivitelben.......................... fogtechnikus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom