Nagykároly, 1912 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1912-04-28 / 4. szám
Baranyában 761, Aradmegyében 711-gyel, Biharban 399, Fejérmegyében 737, Gömörben 692, Hunyadban 802, Sárosban 412, Somogybán 354, Szabolcsban 380, Szilágyban 557, Temesben 1014, Tolnában 799, Torontálban 657, Zalában 892, Zemplénben 889 választóval. Zólyomban a választók száma sem nem szaporodott, sem nem fogyott, változatlanul 8432 maradt. Észrevehetően a kivándorlás miatt'fogyott meg a választók száma a székely kerületekben : Csik, Háromszék és Udvarhely vármegyékben. A kivándorlás hatása látszik meg Borsodban a dédesi, a mezőkeresztesi kerületek választóinak apadásában; Szaímármegyé- ben a csengeri kerület választóinak száma 282-vel, a fehérgyarmatiban 444 gyei, a mátészalkaiban 292-vel, a nagysomkutiban 228-czal apadt a választók száma. Nagyobb apadás van Vasmegye kisczelli, Veszprémmegye som- lyóvásárhelyi és Bácsmegye ókanizsai kerületében. A városi választókerületek közül Budapest kilencz kerületében a szaporodás 3734. A legnagyobb a szaporodás a Józsefvárosban : 874, a legkisebb a Belvárosban: 90, a Terézvárosban 14-gyel fogyott a választók száma. Szaporodás mutatkozik Debreczenben 698, Szabadkán 605, Pécsett 548, Aradon 474, Kassán 281, Kolozsvárott 242, Szatmárnémetiben 191, Egerben 190, Temesvárott 156, Szegeden 146-tal szaporodott a lefolyt egy év alatt. Legnagyobb az apadás Baján, ahol 150-nel, Kiskunhalason, ahol 138-czal, Zomborban 119-czel, Székesfehérváron 58-czal fogyott egy év alatt a választók száma. Komáromban és Jászberényben 1-gyel kevesebb a választók száma ezidén, mint volt tavaly. A legnagyobb választókerületei az országnak, a választók számát véve figyelembe, a következők: Budapest VII. (Erzsébetváros) 17.453 Budapest VI. (Terézváros) 17.027 Budapest VIII. (Józsefváros) 13.325 Gödöllő 11.153 Homonna 8.935 Budapest IX. (Ferenczváros) 8.841 Karánsebes 8263 Budapest V. (Lipótváros) 7.257 Fiilöpszállás 7.016, Budapest I. kerület 6.208 Bobró 6.416 Ozora 6.365 Pancsova 6.148 Ötezren fölül, de hatezren alul van a választók száma a hódmezővásárhelyi, nagyváradi, alsókubini, gyomai, orosházai, tiszaháti, szolnoki, nagyszorlenczi, ökörmezői, alsódabasi, dunapataji, ráczkevei, muraszombati és nagy- mihályi kerületekben. Vannak kerületek, ahol 17 ezer a választó, de van olyan is, ahol 114 választó van! A legkisebb kerület H4 szavazójának ugyanannyit ér a joga, mint a legnagyobb kerület 17.453 választójának, azaz Berecken, ebben az isten- hátmögötti kerületben 153-szor annyit ér egy választó, mint Budapesten, az „országszivében“! 153-szoros pluratás is van érvényben a mai „egyenlő“ választójog mellett és éppen az Írástudatlan, elmaradt vidékek javára, a városi népesség kárára! A tudatlan és jórészt nemzetiségi választók ilyen előnyben részesítésén nem háborognak a jelenlegi rendszer vadmagyar hívei, bár a legnagyobb kerületek jórészt magyarok és a legkisebb kerületek majd mind nemzetiségiek. A legkisebb választókerületek ugyanis ezek: Bereck 114 választóval (az előző évhez képest szaporodott 9-czel), Szék 121 választóval (apadás 2), Oláhfalu 166 (apadás 8), Erzsébetváros 271 (szaporodás 5), Abrudbánya-Veres- patak 290 (apadás 22), Vízakna 418 (szaporodás 26), Szamosujvár 470 (szaporodás 11), Kézdivásárhely 624 (apadás 8), Körmöcz- bánya 651 (szaporodás 9), Gyulafehérvár 713 (szaporodás 3), Sepsiszentgyörgy 767 (szaporodás 24), Beszterczebánya 970 (szaporodás 9), Csongrád 996 (szaporodás 6), Szarvas 994 (szaporodás 14). A mai választórendszer az analfabéta, a nemzetiségi, korrumpált választókat százszoroson több joggal^ ruházza föl, mint a városi magyar polgárt. És még az intelligenczia nevében merik védeni a mai állapotot! NA G Y K Á R O L V Mii s limits. — Intimitás egy tanítóképző intézet A Szatmáron megjelenő „Tanügyi Értesítő“ (Hivatalos Lap) legutóbbi számának vezér- czikkében olvassuk ezt az intim leleplezést: . . . van Magyarországon egy oly tanítóképző intézet, amelynek tanulói, ha nem is mind, de az 50 százaléka igen, a papnevelő intézetbe járnak ebédre és vacsorára. Ez ugyan nem volna olyan nagy hiba, csakhogy az az eminens a dologban, hogy ezek a tanítójelöltek azt eszik meg ebédre és vacsorára, ami a papjelöltektől megmaradt, ha megmarad. Szóval a papasztalról lehullott morzsákkal, ételmaradékokkal táplálkoznak, jobban mondva azon éheznek. Amig a papjelöltek a refektoriumban, kényelmesen megebédelnek, megvacsorálnak, a tanítójelöltek kiszolgálják őket, fölhordják az ételeket, vizet töltögetnek, ebéd után a cziga- tettához gyufát adnak s gyújtanak, szóval az inasi teendőket látják el. Ezen szolgálatok alatt nézik, bámulják mint lakmároznak a teológusok, szinte kinézik a tanítójelöltek a papjelöltek szájából az ételt, mit kapnak föntebb említett inasi szolgálatukért. . . Azt hisszük, a Szatmáron megjelenő lapban ismertetett klerikális tanitónevelés fészkét nem szükséges Szatmár falain kívül keresnünk. Könnyen elképzelhető, hogy az ilyen papi cselédeknek nevelt tanítók mekkora veszedelme a kulturárak és hogy a progresszív tanítóknak milyen nehéz dolguk van a szerencsétlen papcselédekkel szemben. A ÜííölHÜiliin mt. Komoly előkészületek a megvalósításra. Jelentettük, hogy Ilosvay Aladár alispán a múlt héten értekezletet hivott össze a Nagykárolytól—Nyírbátorig tervezett vasúti vonal kiépítése tárgyában. Az értekezlet nem várt nagy érdeklődés között folyt le és annak eredménye, hogy a megjelentek egyhangúlag kimondták, hogy a vonal mielőbbi kiépítéséhez szükséges előintéz- kedéseket megteszik és ennek foganatosítására egy bizottságot küldtek ki. Részletes tudósításunk a következő : Az értekezleten, mely Nagykárolyban a vármegyei székház kistermében folyt le mintegy ötvenen vettek részt és Ilosvay Aladár alispán elnökölt. Nagykároly r. t. város, Nyírbátor nagyközség és Csanálos, Fény, Vállaj és Nyir- vasvári községek hivatalosan is képviseltették magukat. Ilosvay Aladár alispán elnök hosszabb beszédben indokolta meg az értekezlet összehívásának szükségességét és rámutatott a tervezett nagykároly—nyírbátori vasút fontos közgazdasági jelentőségére. A vasúti vonal Nagykárolyból kiindulólag Fény, Csanálos, Vállaj és Nyirvasvárin át haladna Nyírbátorig és igy ez gazdag, dustermésii vidék immár halaszthatatlan szükséget elégítene ki. Az uj vasúti vonal által különösen Nagykároly nyerne sokat, mert a nyirvidék nagy részének kereskedelmi forgalmát, a távolabbi Nyíregyháza helyett, Nagykárolyba irányítaná. A vasút- engedményes czég főmérnöke előadta hogy a tervezett vasút hossza 39 kilométer és teljes felépítése 3 millió koronába kerülne, amely összeghez az érdekelt városnak és községnek csupán 600,000 koronával kellene hozzájárulni. Ezután az értekezlet kimondotta, hogy a vasút közszükségletet képez és megállapították a nagykároly—nyírbátori vasút érdekeltségét. A szükséges előmunkálatok végzésére az érdekeltség egy bizottságot küldött ki. A húsz I tagú bizottság elnökévé Ilosvay Aladár alispánt, alelnökévé Debreczeni István polgármester és Jurcsek Béla uradalmi intézőt, jegyzőjévé Kende Béla Nyírbátor község főjegyzőjét választották meg. A vasút építésének megkezdését az 1914. elejére tervezik. Ni lesz a Gyeritafil? Nem akad rendező! A belügyminiszter meleg figyelmébe ajánlotta a polgármestereknek és az" alispánoknak az Országos Gyermekvédő Liga törekvéseit és felhívta őket, hogy a Liga által rendezni szokott Gyermek-napok megtartását az idén is segítsék elő és ennek sikeréhez — mint eddig tették — közreműködésükkel most is járuljanak hozzá. A rendelet Nanykároly városhoz is megérkezett és Hetey Ábrahám h. polgármester, főjegyzőnek osztották ki. Hetey Ábrahám főjegyző, aki mindig buzgalommal és a látszólagos humánus czélhoz méltó lelkiismeretességgel oldotta meg ezt a feladatát, ezúttal is nyomban megtette a szükséges előintézkedé- seket. A gyarmek-napok megtartásának határidejéül május hó 3-ik és negyedik napját tűzte ki és egyben felhívást intézett több úrasszonyhoz a gyermek-napok rendezésének elvállalása iránt. , És itt jön a bökkenő. Az első felkért úrasszony, kijelentette, hogy a rendezés vezetését nem hajlandó magára vállalni, de az egész dologba egyáltalán nem kíván befolyni. Hasonló válasz jött a másodiktól, a harmadiktól is. Eddig hat úrasszonyt kért fel Hetey főjegyző eredménytelenül és most úgy áll az ügy, hogy jóllehet május 3-ika és 4-ike már a kertek alatt jár, még mindig nincs senki, aki hajlandóságot mutatna a rendezés elvállalására. Világos bizonyítéka ez annak, hogy az asszonyaink se törik már magukat az olcsó népszerűség és az áljótékonyság fitogtatása után. Belátják, hogy nem éppen kellemes dolog megsarczolni, vagy megsarczoltatni a jókedvű adakozásra nem mindig kész embereket, annál is inkább, mivel az ilyen jótékonyság csak áljótékouyság és a gyermek-védelem különben is minden kulturországban az állam egyik legfontosabb kötelessége. A vasutak nyári menetrendje. Változásod Szatmármegyéően, A magyar királyi államvasutak vonalain és az általuk kezelt vasutakon f. év május hó 1-én a nyári menetrend lép életbe, mely a jelenleg érvényben levő téli menetrenddel szemben Szatmármegyére vonatkozólag a következő lényegesebb változásokat tartalmazza: A püspökladány—kőrösmezői vonalon. A Püspökladány-felöl Szatmár-Néme- tibe d. e. 8 óra 28 perczkor érkező, valamint az onnan Püspökladány-felé d. u. 3 órakor induló személyvonatok Királyházáig, illetve Királyházától fognak közlekedni. A szatmár-németi—felsőbányái vonalon. A múlt évben junius 1-től szeptember 30-ig Felsőbányától Nagybányáig közlekedett esti vonat az idén május 1-töl szeptember 30-ig ismét forgalomba helyeztetik. A szatmár-németi—kossuthkert—bikszádi vonalon. A múlt évben május 1-től szeptember 15-ig naponta közlekedett fürdővonatpár
