Nagykároly, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-01-18 / 3. szám

NAGYKÁROLY vasúti szolgálattól kezdve mindazon intézmé­nyeink, melyek az ország közönségét élelmi­szerrel hivatvák ellátni, rosszul vannak beren­dezve, fejlődésképtelenek és költségesek. E kérdésbe erős kézzel kell a kormánynak bele­nyúlnia. Tisza szerint is széles tér nyilik itt az üdvös reformtevékenység számára. Kormány' és társadalom fogjon kezet. Együttes munkára van szükség amelynek hasznát egyaránt él­vezni fogja a társadalom minden rétege. Fej­lesztenünk kell mezőgazdaságunk mindazon ágait, amelyek a városok napi szükségletének kielégítésére hivatvák és fel kell szerelni az országot az ipari feldolgozás, a szállítás és a kereskedés mindazon szerveivel, amelyek lehe­tőleg biztosan jól és olcsón oldják meg ezt a feladatot Olyan munkakör ez, amely méltán töltheti be ambiczióját mindazoknak, akik az országnak emelésén, felvirágoztatásán dolgoz­nak, s amelyben részt kell venni mindenkinek, aki szivén hordja úgy a termelés, mint a nagy tömegek fogyasztásának nagy érdekeit. Helyes beszéd, okos felfogás. Csakhogy ezt a reformtevékenységet gyorsan kell meg­kezdeni és végrehajtani. Mert a kisember nem csinál statisztikát, nem bölcselkedik és nem tanulmányoz. A kisember jól akar lakni abból az összegből, aminek megkeresésére alkalma nyilik. Most pedig korog a gyomra. Meg kell tehát sürgősen kezdeni a reformtevékenységet. Addig, mig a gyomorkorgás hangjai forra­dalmi indulóvá nem változnak. Hajnalhasadást lát a „Szatmárvármegye“ abban, hogy a bankvita alkalmából a Justh és Kossuth kompánia megkisérlette az egymáshoz való közeledést. Vezérczikket közöl erről, de mert absolut gondolatszegénységben szenved, előszedi az ócska rekvizitumokat és ezekkel operál. Az Árpád-háztól Hunyady Mátyáson és II. Rákóczi Ferenczen át, Apponyiig és Kos­suth Ferenczig a történelem tanúságára hivat­kozik. Közben érdekes kis kiszólásokat csinál. Azt mondja, nagyon helyesen, hogy a magyar oligarchia irigykedő, hiú és kapzsi, tehát le kell törni. Csakhogy elfelejti, hogy a „Szatmárvár­megye“ egyenesen az oligarchia szolgálatára lé­tesült annak idején. Érdekes az a beismerése is, hogy „az 1905, 1906. évi nagy nemzeti fel­buzdulást a czivakodás, a vezérek hiúsága“ semmisítette meg. Persze, most már a vezérek nem vezérek, nem adhatnak konczot, tehát bátran bele lehet rúgni abba a részükbe, amely részüket a „Szatmárvármegye“ ezelőtt kéjjel csó­kolgatta. Nem kevésbé mulatságos, hogy a bankügyben történő szófecsérlést egy uj nem­zeti küzdelem bevezetésének titulálja. A czikk aláirásaj: (F.) Kevés. A tartalomhoz méltóan az aláírás igy volna helyes: (L. F.) Nono ... ne tessék mindjárt rosszat gondolni. A kiegészített kezdőbetüs aláírás helyesen igy értelmezendő: Lári-fári. véleménye szerint, Gaetan felülmúlta a legjobb színészeket is. Egyedül donna Anna sápadt el halálosan, ragyogó gyémántjai és herczegi koronája alatt. Nem ő volt az, akit legjobban szerettek.... * A két asszony gyakran találkozott a Me- dina-palotában. Ilyenkor reszketve a féltékeny­ségtől, donna Merezedes szemei villámokat szórtak, mert gyűlölte a kényszerhelyzetet, mig donna Anna elsápadt a dühtől és néma haragjában. Ha egymásra néztek is donna Anna érzéketlen hidegséggel, donna Merezedes lázas izgatottsággal, alig váltottak néhány gőgös szót. De ha féltékenységük kitört, a legfékte- lenebb szidalmak hagyták el ajkaikat. —■ A spanyol nők ellenállás nélkül adják magukat szeretőiknek ? — kérdezte donna Anna, komoly hangon. — A nápolyi asszonyok pedig szeretőik számával dicsekednek ? — vágott vissza donna Merezedes. — Ön Gaetan Casapessena szeretője donna Merezedes! — Ön pedig az volt, donna Anna! — Ön megfeledkezik minden szemérem­ről és fitogtatja szerelmi viszonyait! — Ön pedig megcsalta nagybátyámat, Medina-Coeli herczeget! — Még mindig" szereti Caetan Casapes- senát ? — Ön is, de ő már nem szereti önt? Bár mindig győztesnek maradt a poron­don, végül mégis a hevesvérű spanyol nő erélye tört meg, a herczegnő hideg gyűlöletén, mia­n inti liihizm Felhívás a községekhez. A vármegyei telefonhálózat létesítése ügyé­ben kialakult azon véleménnyel szemben, hogy a telefonhálózat létesítése az egész vármegym területén egyidejűleg hajtassák végre, a m kir. posta- és távirdaigazgatósággal folytatott tár­gyalások eredménye oly nehézségeket mutatott fel, hogy ezen tervtől egyelőre el kell tekin­teni. Az alispán meggyőződött ugyanis arról, hogy az egész hálózat megállapítására vonat­kozó előmunkálatok a mellett, hogy rendkívüli sok időt és igen nagy munkát okoznáuak, positiv eredményre nem vezetnének, mert az állami költségvetésben évenként a kereske­delmi tárczát terhelőleg egy-egy megyei táv­beszélő hálózat létesítése vagy bővítése érde­kében rendszerint 30—40000 korona szerepel, tehát egy év alatt még a járási székhelyeknek a központtal való összekapcsolása is csakis a kormány kivételes, legjobb akaratú támogatása esetén lesz keresztül vihető. Czéltalan lenne tehát hosszadalmas előmunkálatokkal elodázni a telefonhálózatnak legalább a járási szék­helyekre és rend. tan. városokra való kiter­jesztését. Az alispáni hivatal á nagyváradi posta- és távirdaigazgatóság költségvetése alapján a vármegye járási székhelyeinek és r. t. váro­sainak a vármegye székhelyével való telefon összeköttetéséhez szükséges, a vármegye köz­ségei által adandó hozzájárulásokat adó-alap arányában feltüntető kimutatásokat készített és azok a járási főszolgabíróknak, továbbá Nagy­bánya és Felsőbánya polgármestereinek oly felhívással adattak ki, hogy a községi és vá­rosi hozzájárulásokat a községek, illetve váro­sok képviselőtestületeivel, a községi törvény vonatkozó rendelkezéseinek szigorú szemelőtt való tartásával, .a legsürgősebben letárgyal- tassák úgy, hogy a hozandó határozatok leg­később ez év márczius hó 1-ig a törvényható­sági bizottság elé terjeszthetők legyenek. A modern fejlődés a közigazgatásban a telefon használatot szinte nélkülözhetetlenné teszi és ezért hisszük, hogy a községek a rájuk nagyjelentőségű intézmény létesítését a szükséges hozzájárulások megszavazásával ki­vétel nélkül lehetővé teszik. Január. Búzát, árpát vágnak forró nyárban, Szelvényeket vágnak januárban. Én pénzügyi alapon nem állok: Cupon helyett, bus orczákat vágok. latt szivükben a rettenetes titokkal, lelkűket a féltékenység kígyója mardosta. Mindketten közel jutottak az őrülethez, szerelmükben és tehetetlen haragjukban. A herczegnő moso­lyogva haldokolt, ellenben donna Merezedes sirt, tombolt és fekete haját tépte. Donna Merezedes egy szép naptól többé nem jelent meg a Medina-Coeli palotában. Az a hir keringett, hogy hirtelen támadt vallási rajongásában kolostorba vonult a világ zajától. Sokat beszéltek a miszticzizmusról, mely hatal­mába kerítette világi örömökhöz szokott lelkét és azokról az órákról, melyeket most áhitatos imák között, leborulva töltött a Szentség előtt. Azonban sem a helyet, sem az országot nem nevezték meg, ahol a kolostor áll. Gaetan di Casapessena hiába kereste Olasz-, Franczia- és Spanyolországban donna Merczedest, hiába tett fogadalmakat a lorettioi szent Szűz és a campostellei szent Jakab előtt, hiába sirt, imádkozott és könyörgött, semmi sem használt, szép szeretőjét többé nem látta viszont. S amint szerencsétlen szerelmesnek illő, a csatatéren nem sokára meg is halt. A Medina-palotában azután még sok ün­nepélyt tartottak. Donna Anna herczegnőnek is még sok hódolatban volt része, de érzéktelen szivének keserűségétől és pusztaságától többé nem bírt megszabadulni. Ugyan megboszulta magát, de egyedül és elhagyatott maradt! Vájjon nem a két szerelmes visszatérő lelkei-e azok a kisértetek, melyek donna Anna palotáját lakják? Oh, isteni ábrándképek ! Miért nem tudunk mi igy szeretni, még a halálunk után is? fi I. hí Z6-]ki mis tárgysorozatának közérdekű pontjai. A vm. legtöbb adót fizető bizottsági ta­gok 1911. évi és a választott megyebizottsági tagok 1911., 1912 és 1918. évi névjegyzékének bemutatása. Egyes megyebizottsági tag választó kerü- lekben a választások kiírása. Dr. M. Boross Lajos fehérgyarmati lakos és trsai kérvénye a fehérgyarmat-kisari útvonal­nak kőburkolattal leendő kiépítése iránt. A kihágási büntető eljárásban foglalt rendelkezés alapján a járási rendőrhatóságok mellé ügyészek, illetve ügyészi megbízottak alkalmazása. Jásznagykunszolnokmegye alispánjának átirtta a Felsőtisza hajózhatóvá tétele és a Duna-Tisza csatorna szolnoki torkolata ügyében. Ifj Némethy Sándor nagykárolyi lakos felebbezése a városi II. osztályú aljegj'zői vá­lasztás ellen. Polgári elnökök és orvosok kiküldése az 1911. évi fősorozásra. Debreczen város átirata a husdrágaság megszüntetése tárgyában. Fehér- és Pestmegye átirata a szerbállat és az argentínai husbehozatal ellen. 31 város köszöneté. Felirat a kereskedelemügyi miniszterhez. Debreczeni István polgármester a kö­vetkező feliratot intézte Hieronymi Károly ni. kir. kereskedelemügyi miniszterhez: 9898—1910. K. sz. Nágyméltóságu Minister Ur! Kegyelnies Uram ! Nagykároly város képviselőtestülete a folyó év január 8-án tartott rendkívüli közgyűlése alkalmával örömmel fogadta Nagyméltóságodnak a M. A. V. igazgató­ságához intézett s velünk is közölt85827 —910. szám alatti azon magas leiratát, mellyel a nagykárolyi állomáson, a Kálmánd-utcza tengelyében tervbe vett uj-felvételi épületnek megépítését s a folyó év tavaszán okvetle­nül megkezdését s egy hazamban folytatva, mielőbbi befejezését elrendelni kegyeskedett. Nagykároly város képviselőtestülete örömmel fogadta Nagyméltóságodnak ezen leiratát Jóként azért, inert megvalósulás küszöbén látja az uj-felvételi épületnek ki­építése folytán régi óhajtásának teljesülé­sét s mert Nagyméltóságod gyors elhatá­rozása megadta a módot arra, hogy Nagy­károly város megszabaduljon a csaknem félszázaddal ezelőtt épített, a mai modern kor kívánalmainak egyáltalában meg nem felelő, közegészségügyi tekintetekből is kifo­gásolható régi felvételi épületétől. Fogadja Nagyméltóságod ezen rendel­kezéséért Nagykároly város közönségének őszinte, hálás köszönetét. Hódoló tisztelettel maradtam Nagyká­rolyban, 1911. évi január hó 14-én. Nagy­károly város képvitelötestületének megbízá­sából — Nagyméltóságu Minister Urnák alázatos szolgája: Debreczeni István s. k. polgármester. Január 17. Harangok nem zúgtak, zászlók nem lobogtak Tegnap, de a szivek örömtől dobogtak. Tegnap lett egy éve, Hogy beeveztünk a békesség révébe, Hogy megszabadultunk a sok népcsalótól: Nemzethy hősöktől, koalicziótól Tegnap egy éve, hogy kezdődött a munka : Legyen eredményes s mindig a javunkra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom