Nagykároly, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-05-17 / 20. szám
véleményére, hogy megtudja: „vastag“ szabálytalanság terhelte-e a felügyelő-bizottságot? Már most, ha az a biró, aki joggyakornok vagy jegyző korában pénzintézeti praxisra is szert tesz, bizony nem kényszerül az ítélkezésnél mankóul használni a szakértők véleményét, amely — jól tudjuk, — nem egy esetben ferde irányba tereli a biró meggyőződését. Nagykároly a pellengéren. Slárult elveti! Gr. Károlyi József a Po- lónyi-gy ülésen. Tiltakozó népgyülé#. Gróf Károlyi Józsefet, mielőtt a nagykárolyi kerületben országgyűlési képviselővé választották volna, Nagykárolyban nem ismerték. Alig egynéhány ember tudta, hogy létezik. Nagykárolyban azelőtt egyszer volt csak, néhai Gróf Károlyi István temetésekor tartózkodott itt rövid ideig. A dúsgazdag grófi ifjú nagykorú lett és ekkor eszébe jutott, hogy jó volna képviselőnek lenni. Nyomban levelet irt a szaniszlói uradalma kasznárjának és megparancsolta neki, hogy választassa meg őt a nagykárolyi kerületben képviselővé. A dolog sokkal könynyeb- ben ment, mint gondolta. Felléptették. A jól táplált fiatal ember izzadságos munkával betanult egy programmbeszédet és lejött Nagykárolyba. Programmjában kijelentette, hogy ő pár- tonkivüli függetlenségi. A nagykárolyi függetlenségi és 48-as párt vezetősége Justh-párti. De ez nem akadályozta abban, hogy hasra ne vágódjék a nagy megtiszteltetéstől az ifjú gróf előtt. A párt vezetőségének tagjai külön-külön is gondosan benaftalinozták Justh-párti mivoltukat és boldogok voltak, hogy a kerületben megtett kortesuton kocsijok a gróf kocsija után haladhatott és korteskedés közben földöntúli kéjjel törülgették homlokukat az izzadságtól. Különösen a párt elnöke és némely alel- nök járt elől az izzadságos korteskedésben. Megválasztották. A fiatal grófot megválasztása előtt az ország se ismerte. Az újságok egyetlen egyszer se vettek róla tudomást. Ismerték mágnás körökben és másutt is ott, ahol hitvány pénz révén tekintélyre és tiszteletre lehet szert lenni. Miután képviselővé lett, neve ismertté vált a politikai világban is. Nem a képviselőházban elmondott beszédei után, — hiszen honatyai ténykedése eddig egy-két jelentéktelen és szellemtelen közbeszólásból áll, — hanem úgy, mint a nagykárolyi kerület országgyűlési képviselője. És ezért most mindenütt, ahol a kultúra szele megmozdította az évszázadok óta poshadó levegőt, gúnyos lesajnálással beszélnek Nagykárolyról. Mert ha pl. egy istenháta mögötti kis tót falunak izzó felekezeti gyülöltséget szító képviselője van, az némileg megérthető, de ha egy városnak ilyen a képviselője, az nemcsak szomorú, de felháborító, különösen akkor, ha választói ezzel homlok- egyenest ellenkező megbízatással küldték a parlamentbe. Polónyi a közismert bordélyfiskális, a piszkos vizek Neptuma vasárnap Budapesten gyűlést tartatott a minden tisztátlan dologra kapható népszövetséggel. — Ki a zsidóval! — Pusztuljanak a zsidók ! Menjenek visz- sza Galicziába! Szemtelen zsidók ! Piszkosok ! Harmadfél óra hosszat hallottuk vasárnap — írja Az Fist — ezeket a kiáltásokat, amelyek szakadatlanul zúgtak egy tízezernyi tömeg ajkáról. Vasárnap délután 3 órakor folyt le ugyanis a Vigadóban Polónyi gyűlése. NAGYKÁROLY Ezen a nagyszabásn antiszemita heczczen, mely nyíltságában és czinikus őszinteségében páratlanul áll Magyarország történetében, — mint a Népszövetség egyik protektora Gróf Károlyi József a nagy károlyi kerület országgyűlési képviselője — is ott volt és elnökölt. Gróf Károlyi József azt vallja, hogy ő függetlenségi és 48-as képviselő. A minden hátsógondolat nélküli liberálizmus egyik sarkalatos pontja a függetlenségi programmnak és igy felháborodást és megütközést keltett, hogy a leggyülöletesebb felekezeti politika zászlóbontásán Gróf Károlyi József is megjelent. A nagy károlyi függetlenségi és 48 as pártnak az intellektüel osztályához tartozó valláskülönbség nélküli tagjai most ebben az ügyben a párt vezetőségének a saját elhatározásától való intézkedését várják. Amennyiben valamiféle intézkedés egy héten belül nem történne, a párttagok a vezetőség mellőzésével rendkívüli pártgyülés összehívását tervezik. A szabad elhatározás, Terrorizál a „Nagykároly és Érmellék“. Mindenekelőtt adatik tudtára mindazoknak akiket illet, illetve akiket érdekel, hogy Nagykárolyban egy, a fenti czimbe.n foglalt nevű újság is van. „Nagykároly és Érmellék“. Becsületszavunkra mondjuk, hogy van. Hogy minek van! Hát, kérjük szeretettel, azt igazán nem tudjuk. Szégyeljük magunkat e miatt, mert hát a Nagykároly mindent megtud, stb., de ezt igazán nem tudjuk. Különben ez nem is fontos. Az a fontos, hogy reszkess rücskös Európa, azaz, hogy reszkessetek jámbor nagykárolyi megyebizottsági tagold A „Nagykároly és Er- mellék“ kijelentette, hogy „irgalmatlanul kiszerkeszt benneteket. Ki a’! O olyan fiú, ha megmondja mégis teszi. Kiszerkeszt benneteket mégpediglen azért mert nem voltatok jelen a csütörtöki és pénteki megyegyülésen és nem szavaztatok, úgy mint ez az ifjú kollegánk szerette volna. Ám azért ne gondoljatok rosszat, A nevezett újság bizonyára nem azért büntet benneteket majd ilyen drákói szigorral, mert nem hive a szabad véleménynek, az egyéni meggyőződésnek és az akarat szabadságának. O, nem! A város érdeke miatt. Hogy ami a városi érdek, mi nem: ahhoz te hatökör vagy! Azt csak az tudja, aki a „Nagykároly és Ér- mellék“-ben mások neve alatt és felelősségére adogatja le véleményeit. És rébuszokat ad fel. Mert nem mondja, hogy melyik vasúti segély tárgyalásánál kellett volna a nagykárolyi bizottsági tagoknak jelen lenni. Hogy a Börvely-fehérgyarmati vasút létesítése nem érdeke Nagykároly városnak, az vita tárgyát sem képezheti. Ez a vasút legnagyobb részében a volt lápterületén haladna át s ez legfelebb 2—3 urnák az érdeke. A Nagy- károly-peéri vasút Nagykároly városra vonatkozó érdeke felett pedig a városi képviselet akkor mondott véleményt, amikor az anyagi hozzájárulást tőle — nagyon okosan — megtagadta. A „Nagykároly és Érmellék“, tehát „kiszerkeszti“ a bizottsági tagokat. És ez rájuk nézve szörnyű szerencsétlenség lesz. Egészen uj fajta dolog: vasúti szerencsétlenség, anélkül, hogy vasúton ültek volna. Városi ügyek. Porváros. Nagykárolyban a tavasz szépségeit, a nyár kellemeit és a derűs verőfényes őszi napokat élvezhetetlenné teszi a por. Az utczák pora, amelyet a szekerek, kocsik egy állandó felhővé kavarnak. A por, amely ráfekszik az ember tüdejére, tönkre teszi, nemcsak az utczán járók ruháit, .hanem a nyitott ajtóju boltok árukészletét is. Ősidőktől kezdve tart az állapot és bár sok panasz hangzott el miatta, senkinek se jutott eszébe, hogy a por lekötése tekintetében valamint tenni kell. Most azonban talán mégis lesz valamelyes intézkedés ebben az ügyben. Értesülésünk szerint, egy városi képviselő a legközelebbi közgyűlésen több öntöző kocsi beszerzése és a nagyobb forgalmú utczák rendszeres öntözésére vonakozó indítványt fog előterjeszteni. Az állam nem államosít. A kultuszminiszter értesítette Nagykároly város tanácsát, hogy a nagykárolyi ref., a status quo izr. és orth. izr. iskol ák államosítás ától eltekint. Akasztófára érett herék A kakas nyakát kitekerék, Mert hirdette lelkesítőén : A Népjog napja felkelőben ! — Kiáltó gazság I Ösbutaság! — A föld alatt Achim, szegény, De az egek kék peremén, A nap mind magasabbra hág! r Érdekes perek. A nagykárolyi függetlenségi és 48-as párt sajtópere. A bűnügyek között a legritkábbak az olyan rágalmazási vagy becsületsértési pörök, amelyekben társulatok, testületek, községek vagy pártok, szóval jogi személyek szerepelnek vádló vagy vádlottként. Szatmármegyében legutóbb két ilyen ritka s következésképen érdekes büntető ügy foglalkoztatja a közvéleményt. Az egyik ilyen becsületsértési pörben már Ítélet is van. Szatmár város tanácsa egy erdővételi ügyből kifolyólag bepanaszoltaMakayÁgoston lugosi ügyvédet, kit becsületsértés miatt 400 K pénbüntetésre Ítéltek. A másik per, amely még csak a feljelentés stádiumában van, az a sajtóper, amelyet a nagykárolyi függetlenségi és 48-as párt indított Dr. N. Szabó Albert nagykárolyi lakos lapszerkesztő ügyvéd ellen. A feljelentés, amely a napokban lett beadva, a következő czikkben foglalt sértéseket inkriminálja: Szemtelenség. Ismerve a Nagykároly és Vidékének Falussy Árpádhoz való viszonyát nem csodálkozunk azon arczátlanságon, hogy Luby Gézát még haló porában is a néppárti álláspont felé való elhajlással meri vádolni, erre már többször ki lett nyilatkoztatva, úgy az elhunyt, mint a néppárt részéről, hogy közönséges hazugság, Falusy Árpádnak egy rágalma. Az, hogy respectálta a koalitiós álláspontot és nem jött a nagykárolyi választásra a néppárti Szabó Albert ellen korteskedni, a kivel éveken ét együtt küzdött a hatalom ellen, hogy nem helyeselte Falussy és a nagykárolyi pártvezetőség által igénybe vett hitvány és törvénytelen eszközöket, csak becsületére vált. Epen úgy ő képviselte a politikai tisztességet és a tiszta 48-as álláspontot, mikor a Majos- íigyben a néppárttal együtt állást foglalt a kormánnyal szemben Falussy Árpád és a Nagykároly és Vidéke rágalmazói pedig a megalkuvó, a csuszó-mászó politikát. A Nagykároly és Vidéke és a nagykárolyi 48-as pártvezetőség, melyek mindig gyáván meghátráltak a néppárt részéről ismételten hangoztatott vádak tisztázása elől, arczátlanul egy halottra mennek rágalmakat szórni. E rágalmak azonban a helyzetet ismerő és tisztességesen gondolkodó közönség szemében nem kisebbíthetik a Luby Géza emlékét, de fokozzák a megvetést azok ellen, kik 48-as létükre elveiket a nemzeti ellenállásban foglalt álláspontjukat feladták, akik törvénytelen és tisztességtelen eszközöket vettek igénybe és akik Achim András.
