Nagykároly, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-05-17 / 20. szám
NA GYKAROL Y ezért a nyilvánosság előtt becsületükben megtámadva a sértést épenugy tűrték, mint ahogy e sorokat zsebrevágják, legfeljebb saját párt- értekezletükön, hol csak a vádlottak vannak jelen, fogják nagybangon elhatározni hogy ellenünk szükségtelennek tartják a sajtóper indítását. A czikk az Északkeleti Újság f. évi 11-ik számában jelent meg és a Nagykároly és Vidéke czimü lapra vonatkozó része miatt Dr. Adler Adolf és Dr. N. Szabó Albert között lovagias ügy keletkezett, amely békés kima- gyarázással nyert befejezést. A sajtóper lefolyása elé egész Szatmár- megye közönsége nagy érdeklődéssel tekint. Hitt i csápoli a fögimnáziumi konviktus felé. Báró Barkóczy vizitje Nagykárolyban. Valakik a fejükbe vették, hogy a nagykárolyi főgimnáziumhoz konviktus kell. Addig- addig erőltették a dolgot, mig végre elhatároztatott a konviktus létesítése. Gyakorlati czélja — a nagykárolyi specziális viszonyokat tekintve — nincs a konviktusnak. Az a 30—40 gyermek, ami a legjobb esetben el lesz benne helyezve, eddig nagykárolyi családoknál volt ellátáson. Tehát még kárt okozott a lakosság egyrészének. Mert hogy a gimnáziumnak a konviktus révén nem lesz több növendéke mint eddig volt, azt már a folyó év szeptember hava megfogja mutatni. Az intézmény még meg se volt, már nevet is kapott. Szent L á s z 1 ó konviktus. Világos, hogy ezzel felekezeti jellegét akarták feltüntetni. Ám azért az épitő-bizottság adakozásra hivta fel azokat is, akik nem követői Szent László religiójának. És ennek daczára mégis adakoztak szépecskén. De ez nem baj. Nemes dolog lia bármely felekezet jó híveket nevel egyházának. Mi azonban már akkor láttuk és meg is mondottuk, hogy a felekezeti jelleg alatt praktika rejlik. Á konviktust-akarók nem hitbuzgó katho- likusokat akarnak nevelni a felekezeti különbség nélküli adakozásokból felépült konvik- tusban, hanem harczos klerikálisokat. A kettő között pedig nagy különbség van. És ez az a pont, ahol sokan félreértik a mi felekezeti érdekeket nem tekintő, a közjavára irányuló becsületes törekvéseinket. Hogy nem csalódtunk, azt bizonyítja egy vizitelés. Báró Barkóczy Sándor a hírhedt klerikális apostol, miniszteri osztálytanácsos szombaton Nagykárolyban volt. A konviktus ügyében jött. Hogy nem a még vakolatlan falakat, az ajtók és az ablakok helyeit jött meggusztálni az a gondolkodó ember előtt világos. Olyan világos, mint amilyen feketék a „nemes báró“ szándékai. Városi színház. Az elmúlt hét. Az a régi igazság, hogy a legszebb gondolatok a lépcsőházban lefelé jövet jutnak az ember eszébe, a színészet tekintetében most nálunk is bebizonyult. Az idei tavaszi színi időszak már a második, kurtábbik felében vagyunk. Rövid két hét és — vége az egész színházi ügynek. Jönnek majd a mozdulatlan levegőjű, forró júniusi éjszakák, amikor az emberek a „Magyar Király“ udvarán fogják megállapítani, hogy bizony kár, hogy Hevesék elmentek. Sőt már is megállapítják ezt és az elkeseredés bizonyos nemével szidják azokat, akik okozói a végleges távozásnak. * Talán a távozás előre vetett árnyéka okozza, hogy a színház körül feltűnő csendesség uralkodik. Tréfák, intrikák, kalandok egyáltalában nincsenek. Az egyik primadonna ki is fakadt, hogy minden igyekezete daczára se tudott ez idényre egy gazdag barátot keríteni. — Ezen nem is csodálkozom — mondja egy férfi kollegája — hiszen tudvalevő, hogy a barátok mind szegénységi fogadalmat kötelesek tenni. Jót nevettek a sikerült szójátékon és némi irigykedéssel nézték tovább a gólyát, amely már napok óta folyton a színház felett kereng. * De csak a színház körül ilyen a hangulat. A szinpadon, a lámpák előtt minden este ragyogó, forró, színes élet van. A múlt héten bemutatott újdonságok közül kiválóan tetszettek A bilincsek és a Sárga liliom. A babuska tegnap esti előadásáról ezt nem igen lehet elmondani. * Beregi Oszkár vendégjátéka. A Nemzeti színház erős tehetségű drámai színésze két estén át, szombaton és vasárnap fellép Nagykárolyba. A szinügyi bizottság megengedte, hogy e két estén a rendes helyárak 50 százalékkal felemeltessenek. * A legközelebbi műsor: Ma, szerdán: másodszor „A babuska“ operette. (Bérlet 15 páratlan.) Csütörtökön : uj betanulással „Kaszanova“ Faragó Jenő és Barna Izsó kitűnő regényes operettéje. (Bérlet 16 páros.) • Pénteken „Heidelbergi diákélet“ Sipos Zoltán jutalomjátéka. (Bérlet 17. páros.) Szombaton: Beregi Oszkár a budapesti Nemzeti Színház legkiválóbb művészének első vendégfellépte, felemelt helyárakkal „Hamlet a dán királyfi“ tragédia. (Bérletszünet.) Vasárnap: d. u. „Luxemburg grófja“ operetté, este Beregi Oszkár második fellépte „Rómeó és Julia“ szomorujáték. (Bérletszünet.) Mátray Kálmán 30 éves jubileuma. A jövő hét színházi estéi között mindenesetre a legérdekesebb és legszebb lesz a 23-iki, azaz a keddi. Érdekes lesz elsősorban azért, mert e napon ünnepség is lesz a színházban. A színészek és a város szinházpártoló közönsége rendezi ez ünnepséget a szeretett pályatárs, illetve a szeretett komikus, Mátray Kálmán színpadi működésének 30 éves jubileuma alkalmából. Mátray Kálmán, ki e harmincz év alatt egy perczig sem volt szerződés nélkül és aki 30 éves színi működésére ráczáfoló fiatalos frisseségével, istenadta humorával rövid itt tartózkodása alatt a mi színházi közönségünknek is kedvenczévé lett, fiatalon, alig 16 éves korában lépett a színpadra, 1881-ben. Fiatal korában énekes bonvivánt szinész volt s mint ilyen 1883-ban játszott Nagykárolyban is, amikor Lázy Vilmos társulatának volt e városban jó dolga; az Aranyszarvas szálló nagyterme ugyanis estéről-estére megtelt előkelő publikummal; ezenkívül még két Ízben játszott Nagykárolyban Mátray, amikor Polgár Károly, majd később Csóka Sándor társulatával járt itt. Áz ország minden nagyobb színpadán is játszott; igy Heveshez való elszerződése előtt a Kolozsvári Nemzeti színháznál működött, mint a közönség beczézett komikusa, 10 évig. A 23-ik színházi előadást megelőzőleg hivatalos ünnepség is lesz Mátray tiszteletére. Ugyanis Heves meghívta ez alkalomra az Országos Szinészegyesületet és a szinészeti főfelügyelőséget, amely egyesületek okvetlenül képviseltetni fogják magukat az estélyen. Ezt követőleg Mátray Kálmán jutalomjátékául színre fog kerülni Strausz János világhírű operettéje: „A Bőregér“ 3 felvonásban, melyben a jubiláns egyik legmulattatóbb szerepét, Eizensteint fogja játszani. Hisszük, hogy a város szinházpártoló közönsége táblás házzal fogja honorálni azokat a derűs perczeket, amelyet a jubiláns az ő természetes, komikus művészetével eddig is szerzett. Színészek között. — Heves direktor és a felesége kedden este Budapestre utaztak. — Nem értem. Már mióta várják, a babuskát és most elutaztak előle. HÍREK. — A Szatmármegyei Lorántffy Zsuzsánna Egyesület vasárnap ünnepelte fennállásának 10-ik évfordulóját. Az ünnepség kapcsán tisztújító közgyűlés volt. Megválasztattak: diszel- nök Domahidy István, elnöknő Csaba Adorjánná, alelnöknő Kölcsey Gáborné, elnök Biki Károly. — Fogynak a félistenek. Börvelyből írják nekünk: Bede László 48-as honvéd, aki végig küzdötte a szabadságharezot, f. hó 14-én, 91 éves korában meghalt. A legendás idők hősi tanújának temetésén a község lakosságának élén az elöljáróság is megjelent. — Aranylakodalom. Id. Sternberg Mór a Nagykárolyi Önsegélyző Népbank igazgató- sági tagja és neje Kaufmann Fáni tegnap ünnepelték házasságuk 50 éves jubileumát. Ebből az alkalomból a közbecsülésben álló házaspárt a családtagokon kívül is sokan üdvözölték. — A kés. Vasárnap a Lövöldében együtt mulatott Görbe János és Hajdú János kőmü- vessegéd, később azonban összeszólalkoztak. Egy leány miatt. Görbe a czivódás okát képező leánynyal együtt este 6 órakor távozott a Lövöldéből. Hajdú észrevétlenül utánuk surrant és a Terem-uteza sarkán bicskáját teljes erejével Görbe hátába döfte. Görbét, aki a szúrás után nyomban összerogyott, életveszélyes sérülésével a közkórházban ápolják. — Házasság. Dr. Hegedűs István ügyvéd tegnap kötött házasságot ifj. Kaufmann Adolf nagykárolyi lakos nagybirtokos Ilona leányával. — Feljelentés egy zugiskola ellen. A nagykárolyi rendőrséghez névtelen feljelentés érkezett, hogy a Pék-utczán lévő Kiskóser vendéglőben zugiskola van, ahol óvoda és elemi iskolaköteles gyermekeket tanítanak. A vizsgálat megindult. — Öngyilkosság. Gencsán István apai föld míves Szamostelek mellett a Szamosba ölte magát. Még aznap kifogták élettelen hulláját. A 75 éves öreg ember öngyilkosságának okát nem tudják. — Tolvaj hetes. A Kaufmann Jakab és fia czég hetese Blága János feltörte szolgálatadójának pinczéjét és onnan több száz korona értékű árut ellopott. A rendőrség letartóztatta. — Kutyák öröme. A nagykárolyi rendőrség a kutyák kiirtására vonatkozó rendeletének joghatályát egyelőre felfüggesztette. — Szerkesztés a mai kor igényeinek megfelelően, — hirdetéssel. Az „Újvidéki Közlöny“ szerkesztőt cserélt. Az uj szerkesztő a következőképpen köszönt be: „Az olvasókhoz. Alulírottnak van szerencsém a mélyen tisztelt olvasóközönség tudomására hozni, hogy az „Újvidéki Közlöny“ szerkesztését átvettem és azt a mai kor igényeinek megfelelőleg fogom vezetni. Az egyes czikkeket minden alkalommal a hazai első Íróktól fogom beszerezni. Rendes tudósításokat fogok úgy helybeli, mint a környékbeli legújabb hírekről közölni. Arra vagyok bátor tehát a m. tisztelt olvasó közönséget, úgyszintén a hirdető czégeket kérni, hogy vállalkozásomban támogatni és segíteni szíveskedjenek. A lap előfizetési ára, mint eddig, ezután is 8 K, félévre 4 K negyedévre 2 K. A szerkesztő“. Egyház, iskola. A tudomány kisajátítása. A budapesti tudományegyetem szombaton ünnepélyes közgyűlést tartott, amelyan az egyetem rektora beszédet mondott. A beszédben, az egyetemre való bejuthatásának vagyoni czenzushoz kötését követelte. Ez a visszafelé haladást jelző eszme, sajnos, már régen megvan a valóságban. A szegénység, a vagyontalanság ma is okozója annak, hogy kiváló szellemi erők nem fejlődhetnek és nem válhatnak az egész emberiség közkincsévé. Hogy a pénz, kipótolja a hiányos szellemi képességet, hogy sok elsőrendű szamár diplomával ékeskedik, mert véletlenül gazdag ember gyermekének született, az köztudomású. Az indítványnak más czélja van. Még több értékes erőt akarna a törvény erejével meg- semmisittetni és ezáltal a tudományt is — mint most a politikai jogokat — egy a saját czéljait szolgáló osztály számára biztosítani.