Nagykároly, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-10-04 / 40. szám

NA GYKAROL Y párbér ? b) A polgári házasságban élő tisz­tán katholikus pároktól kérhető-e? A püs­pöki kar kimondotta, hogy a vegyesvallásu pároktól félpárbér kérhető; a polgári há­zasságban élő tisztán katholikus pároktól pedig kérhető párbér. A polgári házasság tehát házasságnak számit, amikor a papok jövedelmének növelését lehet elérni ezzel a minősítéssel, de ágyasság, amikor az egyházi esküvők elmaradásával csökkenti a papok bevételét. A házasság „szent­ségének“ kérdése a papok szemében üz­leti ügy. A hősökről és mártírokról. Szomorú évforduló. 1849. október 6-ika a nap, mely mérhe­tetlen gyászt hozott ami hazánkra most, hat­vankét esztendő múltán egyik legnagyobb jelentőségű nemzeti ünnepünkké vált. Sajnos, azt még nem tudtuk elérni, hogy az ország hivatalos gyászünnepévé dekraraltassék, de a hivatalos jelleg sem tudna mélyebb, erőteljesebb jelentőséget adni e napnak, melynek emlékezete minden magyar emberből a legintenzivebb és legnemesebb érzelmeket váltja ki. Október 6-ának fogalma szorosan egybeferrott a haza- szetetet és önfeláldozás ideáljával. Minden nemzet addig él, amig az ilyen ideálért lelke­sedni tud. Ami gyakorlatias korunk, melyben a létért való küzdelem annyira igénybe veszi lelki világunkat is, nem kedvez ugyan az ideálizmusnak, de október 6-ának jelentőségét ez a mai realisztikus világnézet sem tudja csökkenteni. Vannak nagy dolgok, históriai fordulatokat jelentő események, melyek a lel- kekre való hatásukban évről-évre erőteljesebbek lesznek, melyeknek szépségét és nagyszerűségét nem tudja csökkenteni a rohanó idő. A nemzet kiheverte a borzasztó csapást, amely Világossal és Világos után érte. A sza- badságharcz és leveretésének története ma ránk nézve megbecsülhetetlen tanulságok tárháza, amelyből még hosszú időn át okulhat a közelet és mindenki, aki nemzetével nagyot kíván cselekedni. Ebből a szempontból az irtózattal — Előre! — parancsoltam. — S a lobogónk? . . . Valamennyien kinyújtották érte a kezüket. De Morange kapta el, mielőtt a többiek a ke­zükbe keríthették volna. — Engem illet meg, ugy-e, hadnagy uram? — ügy van — feleltem én és eszembe jutott minden. S ha helybe hozod, akkor kvittek vagyunk. Szörnyű tüzelés közben kezdettük meg az előnyomulást. Sikerült sakkban tartanunk az ellenséget. Ekkor egyszerre csak elviselhetetlen fáj­dalmat éreztem a czombomban. Szikrázott a szemem. Igyekeztem uralkodni magamon, de mindhiába . . . Megfordultam a saját tengelyem körül és összeroskadtam . . . Midőn magamhoz tértem és kinyitottam a szemem, Kiluában voltam s az őrnagy kö- tözgette éppen a sebemet. — Itt van a megmentője, — mondotta és egy tengerészre mutatott, ki mozdulatlanul állt az ágyam végében, — a vállára kapta s ő hozta idáig . . . Mig igy beszélt, Morange kihúzta a ka­bátja alól a háromszinü rongyot, melyet temér­dek golyó lyukasztott át és e szavakkal nyúj­totta át nekem: — Valódi lobogó ez, hadnagy uram . . . ezt nem adja az ember pénzen! O. Faure. teljes október 6-iki esemény mindenha vigasz­taló, felemelő, erősítő hatással lesz. Mert nem veszhet el, sőt nagyra hivatott az a nemzet, melynek vezetőiből olyan férfiak, hősök és mártírok kerültek ki, mint az aradi Tizenhárom. Akik úgy tudtak harczolni a hazáért s oly büszkén tudtak érte az akasztófán meghalni. Több mint félszáz Kossuth-szobor hirdeti már országszerte a világraszóló nagy magyar­nak emlékét. Lassan nem lesz valamirevaló város, melynek ne lenne Kossuth-szobra. Nos, mi úgy véljük, hogy a múltak iránt tartozó kegyeletnek és tiszteletnek még nem tettünk egészen eleget azzal, ha csak azoknak emelünk szobrot, akik éltek a hazának. Hirdesse már­vány és bronz azoknak a férfiaknak emlékét is, akik meghaltak a hazáért a csatatéren, a bitón 1 A Kossuth-szobor után következzenek az aradi vértanuk szobrai 1 Hadd álljon egymás mellett a kettő 1 Hirdesse az egyik a magyar zsenit, tetterőt, szabadságot és hirdesse a másik a magyarok martiriumát, áldozatk észségét. Vármegyei közigazgatás. — Szatmárvármegye f. hó I2-ón tartandó rendes közgyűlése tárgysorozatának érdekesebb pontjai. — Alispáni féléves jelentés. A törvényhatóság 1912. évi költségelő­irányzata. Az újonnan rendszeresített Il-od osztályú aljegyzői állás betöltése. Galgóczy István tb. főszolgabíró lemon­dása folytán megüresedett Il-od osztályú szol- gabirói állás betöltése. A fenti állások betöltésével esetleg meg­üresedő állások betöltése. A közigazgatási bizottság kiegészítése. Az állandó választmányba egy tag vá­lasztása. A központi választmányba két tag vá­lasztása. A községi- és körjegyzők nyugdíj választ­mányba egy tag választása. Az igazolóválasztmány megalakítása. Az állandó birálóválasztmány megalakí­tása. Az egészségügyi bizottság megalakítása. Háromnegyed százalékos pótadó megsza­vazása közművelődési czélokra. HA százalékos pótadó megszavazása a tisztviselői nyugdíjalapra l1/2 százalékos pótadó megszavazása a h. é. vasutak segélyezésére felvett kölcsön tör­lesztésére. HA százalékos pótadó megszavazása a különféle czélokra felvett kölcsön törlesztésére. 1 százalékos pótadó megszavazása az el­hagyott gyermekek tartásdijának fedezésére. A számonkérőszék eredményének beje­lentése. Kereskedelemügyi miniszter leirata a Halmi—bikszádi h. é. vasút előmunkálati engedélyének meghosszabbítása tárgyában. Belügyminiszter rendelete a vármegyei és köz­ségi alkalmazottak 1910. évi szolgálatának 3 szoros beszámítása ügyében. Budapest székesfőváros közönségének átirata, a sajtószabadság újabb törvényes ren­dezése tárgyában. Arad sz. kir. város átirata a magyarországi hírlapírók nyugdíjintézetének segélyezése tár­gyában. Az eskütbiróság tagjainak kisorsolásához bizottság megalakítása. Az avasi járás székhelye. Az avasi járás főszolgabírói hivatala végleges székhelyére, Avasujvárosba f. évi október hó 1-én áttétetett. Nagykároly város vasúti politikája. Az erdélyrészi vasúthálózatról. Egy pár hét előtt a Nagykároly vezető helyén „Nagykároly vasúti politikája“ czim alatt arról irtunk, hogy a teljesen magára ha­gyatott Nagykároly város pangó kereskedelmi és közgazdasági életét kizárólag az által le­hetne felfrissíteni, ha a Felvidéknek Erdéllyel való közvetlen vasúti összeköttetését megte­remtve, Nagykároly város e vonal vasúti góez- pontjává válna. Érdekes és a Nagykároly által felvetett eszme reális voltát jelenti, hogy Erdélyben is szükségesnek tarják az általunk javasolt vonal kiépítését. Erre vall, hogy a napokban gróf Eszterházy Kálmán, Kolozsvármegye és Ko­lozsvár sz. kir. város főispánja hívta értekez­letre az érdekeltek a Kolozsvár—zilahi vasút kiépítése ügyében. Az értekezlet elsősorban természetesen megállapította, hogy Kolozsvárnak, mint köz­pontnak összeköttetése a Szilágyságon keresz­tül a Felvidékkel és ezúton Galicziával nem létezik. Az egykori levantei vonalnak folyta­tása, életfeltétele teljesedéshez nem jutott. Ha nagy Széchenyinek terve valósul, mely szerint Kolozsvár a Szilágyságon keresztül nyerje va­súti összeköttetését a fővárossal, ez a fontos forgalmi érdek is a Felvidékkel bizonyára más megoldást nyer. Ellenben megépült a levantei kereskedelmi vonal egyik része Kolozsvártól Brassóig, onnan Bukarestig, de kevés öröme telik benne Erdélynek. Ezen vonal legelőször Torda városának kikerülésével, azután a szász városok kedvéért olyan kitérésekkel és kerü­lőkkel létesittetett, hogy világkereskedelmi út­nak teljességgel alkalmatlan. Az orsovai ösz- szeköttetés nagy előnyben van felette és a ke­leti express is kikerüli. Egyenes vonalban Ko­lozsvár Predeáltól mintegy 210 kilométer tá­volságban esik, a vasút pedig 261 kilométer utat tesz. Az értekezlet rámutatott arra, hogy Zi- lahnak és Szilágysomlyónak csak Besztercze felöl van összeköttetése a Szilágysággal s igy daczára annak, hogy a Szilágyság és benne Zilah légvonalban csak mintegy 60 kilométer távolságban van, vasúton a czélpont. fekvésével éppen ellenkező irányban indulva el, megszakítá­sokkal 162 kilométer utat kell tenni, hogy el­érhető legyen. Ezek alapján az értekezlet kimondotta, hogy minden erejével oda fog törekedni, hogy Zilah és Kolozsvár között közvetlen vasúti csatlakozást létesítsen akként, hogy e vonal egyszersmind Magyarország Felvidékével legyen egységes összeköttetésben. Elhatározta továbbá az értekezlet, hogy lehetőleg Marosvásárhelyt is központnak véve, törekedni fog olyszerii megrövidítésére a ko­lozsvári— predelaíi vonalnak, hogy összekötte­tésben a Szilágysággal és Szatmármegyével, felvehesse valamikor a levantei világforgalmi vonal jellegét. A háború. Az olasz narancs csal bombáz, A török kávét lö vissza, így képzelem a háborút Ott a messze Trlpoliszba. Hogy vér is foly, hogy gyilkolnak: Ez csak fiumei czápa; Ha vér joly na nem tapsolna A csatának az ősz pápa ! Hisz Jézus szólt: a szablyádat Tedd a hüvelyébe vissza! Mert, ki amiben vétkezik Az annak a levét issza. Városi ügyek. Nagykároly város parlamentje. A város szavazó automatái, a képviselő­testületi tagok, vasárnap ismét tanácskozásra gyűltek össze. Azaz dehogy is tanácskoztak. Hallgattak, mint a csuka, mintha csak fogadal­mat tettek volna, hogy egy árva hangot se hallatnak. Ez is nagykárolyi specziálitás, hogy a város évi költségvetését egyetlen egy érdemi folszólalás nélkül fogadják el. Csupán Dr. Vetzák Ede beszélt a költségvetésnek a mérnök java­dalmazására vonatkozó tételénél, azonban ennek a beszédnek se a közérdek képezte az alapját,

Next

/
Oldalképek
Tartalom