Nagykároly, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-10-04 / 40. szám
NA GYKAROL Y párbér ? b) A polgári házasságban élő tisztán katholikus pároktól kérhető-e? A püspöki kar kimondotta, hogy a vegyesvallásu pároktól félpárbér kérhető; a polgári házasságban élő tisztán katholikus pároktól pedig kérhető párbér. A polgári házasság tehát házasságnak számit, amikor a papok jövedelmének növelését lehet elérni ezzel a minősítéssel, de ágyasság, amikor az egyházi esküvők elmaradásával csökkenti a papok bevételét. A házasság „szentségének“ kérdése a papok szemében üzleti ügy. A hősökről és mártírokról. Szomorú évforduló. 1849. október 6-ika a nap, mely mérhetetlen gyászt hozott ami hazánkra most, hatvankét esztendő múltán egyik legnagyobb jelentőségű nemzeti ünnepünkké vált. Sajnos, azt még nem tudtuk elérni, hogy az ország hivatalos gyászünnepévé dekraraltassék, de a hivatalos jelleg sem tudna mélyebb, erőteljesebb jelentőséget adni e napnak, melynek emlékezete minden magyar emberből a legintenzivebb és legnemesebb érzelmeket váltja ki. Október 6-ának fogalma szorosan egybeferrott a haza- szetetet és önfeláldozás ideáljával. Minden nemzet addig él, amig az ilyen ideálért lelkesedni tud. Ami gyakorlatias korunk, melyben a létért való küzdelem annyira igénybe veszi lelki világunkat is, nem kedvez ugyan az ideálizmusnak, de október 6-ának jelentőségét ez a mai realisztikus világnézet sem tudja csökkenteni. Vannak nagy dolgok, históriai fordulatokat jelentő események, melyek a lel- kekre való hatásukban évről-évre erőteljesebbek lesznek, melyeknek szépségét és nagyszerűségét nem tudja csökkenteni a rohanó idő. A nemzet kiheverte a borzasztó csapást, amely Világossal és Világos után érte. A sza- badságharcz és leveretésének története ma ránk nézve megbecsülhetetlen tanulságok tárháza, amelyből még hosszú időn át okulhat a közelet és mindenki, aki nemzetével nagyot kíván cselekedni. Ebből a szempontból az irtózattal — Előre! — parancsoltam. — S a lobogónk? . . . Valamennyien kinyújtották érte a kezüket. De Morange kapta el, mielőtt a többiek a kezükbe keríthették volna. — Engem illet meg, ugy-e, hadnagy uram? — ügy van — feleltem én és eszembe jutott minden. S ha helybe hozod, akkor kvittek vagyunk. Szörnyű tüzelés közben kezdettük meg az előnyomulást. Sikerült sakkban tartanunk az ellenséget. Ekkor egyszerre csak elviselhetetlen fájdalmat éreztem a czombomban. Szikrázott a szemem. Igyekeztem uralkodni magamon, de mindhiába . . . Megfordultam a saját tengelyem körül és összeroskadtam . . . Midőn magamhoz tértem és kinyitottam a szemem, Kiluában voltam s az őrnagy kö- tözgette éppen a sebemet. — Itt van a megmentője, — mondotta és egy tengerészre mutatott, ki mozdulatlanul állt az ágyam végében, — a vállára kapta s ő hozta idáig . . . Mig igy beszélt, Morange kihúzta a kabátja alól a háromszinü rongyot, melyet temérdek golyó lyukasztott át és e szavakkal nyújtotta át nekem: — Valódi lobogó ez, hadnagy uram . . . ezt nem adja az ember pénzen! O. Faure. teljes október 6-iki esemény mindenha vigasztaló, felemelő, erősítő hatással lesz. Mert nem veszhet el, sőt nagyra hivatott az a nemzet, melynek vezetőiből olyan férfiak, hősök és mártírok kerültek ki, mint az aradi Tizenhárom. Akik úgy tudtak harczolni a hazáért s oly büszkén tudtak érte az akasztófán meghalni. Több mint félszáz Kossuth-szobor hirdeti már országszerte a világraszóló nagy magyarnak emlékét. Lassan nem lesz valamirevaló város, melynek ne lenne Kossuth-szobra. Nos, mi úgy véljük, hogy a múltak iránt tartozó kegyeletnek és tiszteletnek még nem tettünk egészen eleget azzal, ha csak azoknak emelünk szobrot, akik éltek a hazának. Hirdesse márvány és bronz azoknak a férfiaknak emlékét is, akik meghaltak a hazáért a csatatéren, a bitón 1 A Kossuth-szobor után következzenek az aradi vértanuk szobrai 1 Hadd álljon egymás mellett a kettő 1 Hirdesse az egyik a magyar zsenit, tetterőt, szabadságot és hirdesse a másik a magyarok martiriumát, áldozatk észségét. Vármegyei közigazgatás. — Szatmárvármegye f. hó I2-ón tartandó rendes közgyűlése tárgysorozatának érdekesebb pontjai. — Alispáni féléves jelentés. A törvényhatóság 1912. évi költségelőirányzata. Az újonnan rendszeresített Il-od osztályú aljegyzői állás betöltése. Galgóczy István tb. főszolgabíró lemondása folytán megüresedett Il-od osztályú szol- gabirói állás betöltése. A fenti állások betöltésével esetleg megüresedő állások betöltése. A közigazgatási bizottság kiegészítése. Az állandó választmányba egy tag választása. A központi választmányba két tag választása. A községi- és körjegyzők nyugdíj választmányba egy tag választása. Az igazolóválasztmány megalakítása. Az állandó birálóválasztmány megalakítása. Az egészségügyi bizottság megalakítása. Háromnegyed százalékos pótadó megszavazása közművelődési czélokra. HA százalékos pótadó megszavazása a tisztviselői nyugdíjalapra l1/2 százalékos pótadó megszavazása a h. é. vasutak segélyezésére felvett kölcsön törlesztésére. HA százalékos pótadó megszavazása a különféle czélokra felvett kölcsön törlesztésére. 1 százalékos pótadó megszavazása az elhagyott gyermekek tartásdijának fedezésére. A számonkérőszék eredményének bejelentése. Kereskedelemügyi miniszter leirata a Halmi—bikszádi h. é. vasút előmunkálati engedélyének meghosszabbítása tárgyában. Belügyminiszter rendelete a vármegyei és községi alkalmazottak 1910. évi szolgálatának 3 szoros beszámítása ügyében. Budapest székesfőváros közönségének átirata, a sajtószabadság újabb törvényes rendezése tárgyában. Arad sz. kir. város átirata a magyarországi hírlapírók nyugdíjintézetének segélyezése tárgyában. Az eskütbiróság tagjainak kisorsolásához bizottság megalakítása. Az avasi járás székhelye. Az avasi járás főszolgabírói hivatala végleges székhelyére, Avasujvárosba f. évi október hó 1-én áttétetett. Nagykároly város vasúti politikája. Az erdélyrészi vasúthálózatról. Egy pár hét előtt a Nagykároly vezető helyén „Nagykároly vasúti politikája“ czim alatt arról irtunk, hogy a teljesen magára hagyatott Nagykároly város pangó kereskedelmi és közgazdasági életét kizárólag az által lehetne felfrissíteni, ha a Felvidéknek Erdéllyel való közvetlen vasúti összeköttetését megteremtve, Nagykároly város e vonal vasúti góez- pontjává válna. Érdekes és a Nagykároly által felvetett eszme reális voltát jelenti, hogy Erdélyben is szükségesnek tarják az általunk javasolt vonal kiépítését. Erre vall, hogy a napokban gróf Eszterházy Kálmán, Kolozsvármegye és Kolozsvár sz. kir. város főispánja hívta értekezletre az érdekeltek a Kolozsvár—zilahi vasút kiépítése ügyében. Az értekezlet elsősorban természetesen megállapította, hogy Kolozsvárnak, mint központnak összeköttetése a Szilágyságon keresztül a Felvidékkel és ezúton Galicziával nem létezik. Az egykori levantei vonalnak folytatása, életfeltétele teljesedéshez nem jutott. Ha nagy Széchenyinek terve valósul, mely szerint Kolozsvár a Szilágyságon keresztül nyerje vasúti összeköttetését a fővárossal, ez a fontos forgalmi érdek is a Felvidékkel bizonyára más megoldást nyer. Ellenben megépült a levantei kereskedelmi vonal egyik része Kolozsvártól Brassóig, onnan Bukarestig, de kevés öröme telik benne Erdélynek. Ezen vonal legelőször Torda városának kikerülésével, azután a szász városok kedvéért olyan kitérésekkel és kerülőkkel létesittetett, hogy világkereskedelmi útnak teljességgel alkalmatlan. Az orsovai ösz- szeköttetés nagy előnyben van felette és a keleti express is kikerüli. Egyenes vonalban Kolozsvár Predeáltól mintegy 210 kilométer távolságban esik, a vasút pedig 261 kilométer utat tesz. Az értekezlet rámutatott arra, hogy Zi- lahnak és Szilágysomlyónak csak Besztercze felöl van összeköttetése a Szilágysággal s igy daczára annak, hogy a Szilágyság és benne Zilah légvonalban csak mintegy 60 kilométer távolságban van, vasúton a czélpont. fekvésével éppen ellenkező irányban indulva el, megszakításokkal 162 kilométer utat kell tenni, hogy elérhető legyen. Ezek alapján az értekezlet kimondotta, hogy minden erejével oda fog törekedni, hogy Zilah és Kolozsvár között közvetlen vasúti csatlakozást létesítsen akként, hogy e vonal egyszersmind Magyarország Felvidékével legyen egységes összeköttetésben. Elhatározta továbbá az értekezlet, hogy lehetőleg Marosvásárhelyt is központnak véve, törekedni fog olyszerii megrövidítésére a kolozsvári— predelaíi vonalnak, hogy összeköttetésben a Szilágysággal és Szatmármegyével, felvehesse valamikor a levantei világforgalmi vonal jellegét. A háború. Az olasz narancs csal bombáz, A török kávét lö vissza, így képzelem a háborút Ott a messze Trlpoliszba. Hogy vér is foly, hogy gyilkolnak: Ez csak fiumei czápa; Ha vér joly na nem tapsolna A csatának az ősz pápa ! Hisz Jézus szólt: a szablyádat Tedd a hüvelyébe vissza! Mert, ki amiben vétkezik Az annak a levét issza. Városi ügyek. Nagykároly város parlamentje. A város szavazó automatái, a képviselőtestületi tagok, vasárnap ismét tanácskozásra gyűltek össze. Azaz dehogy is tanácskoztak. Hallgattak, mint a csuka, mintha csak fogadalmat tettek volna, hogy egy árva hangot se hallatnak. Ez is nagykárolyi specziálitás, hogy a város évi költségvetését egyetlen egy érdemi folszólalás nélkül fogadják el. Csupán Dr. Vetzák Ede beszélt a költségvetésnek a mérnök javadalmazására vonatkozó tételénél, azonban ennek a beszédnek se a közérdek képezte az alapját,
