Nagykároly, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1911-10-04 / 40. szám
NAGYKÁROLY hanem a legönzőbb magánérdek. Szivességet teszünk Dr. Vetzák Edének, ha nem írjuk ki, hogy mi késztette őt a városi mérnök által szedhető eljárási dijak kifogásolására. Pedig az 1912. évi költségvetés tárgyalása kapcsán ugyancsak lett volna elég alkalom az elfogulatlan és komoly felszólalásokra. így a közvilágítás költségeinek tételénél jogosan fellehetett volna említeni azokat a botrányos anomáliákat, amik a tekintetben vannak. Áz utczai világítás sötét, rossz és rendszertelen, amely hibákat most különösen az őszi napok beálltával feltétlenül meg kell szüntetni. Az utcza- seprők fizetésénél senkinek se jutott eszébe tiltakozni az iránt, hogy az utczákat nappal a legnagyobb forgalom idején seprik és ezáltal mesterségesen fokozzák az amúgy is elviselhetetlen portengert. Nem szólaltak fel . . . de minek mondjuk tovább. Egyáltalában bölcseknek akarnak látszatni, a mi városatyáink, akik szerint minden úgy van jó, ahogy van. A gyűlésről részletes tudósításunk a következő: A vallás- és közoktatásügyi miniszter leiratot intézett a városhoz a főgimnázium I-ső osztályának párhuzamossá tétele iránt. A közgyűlés annak kimondása mellett, hogy a párhuzamosítást a maga részéről még nem látja szükségesnek, a leiratot tudomásul vette. Megállapittatott a városi legtöbb adót fizető városi képviselők 1912. évi névjegyzéke. A névjegyzékbe uj virilisekként felvétettek: Csaba Adorján főispán, Pacz Antal sörkereskedő, Kerekes Ödön füszerkereskedő, Boros János lugosi gör. kath. kanonok, ifj. Csőkör Ferencz banki pénztáros és Dr. Melinda László ügyvéd. Megállapiitatott a város 1912. évi házi pénztári s a községi közmunkára vonatkozó költségvetése. Ennek kapcsán a városi tisztviselőknek és alkalmazottaknak az 1912. évre drágasági pótlék szavaztatott meg. A költségvetésbe fel van véve a város szabályozási térképének elkészítése. Ennek foganatosításával, meghatározott pótdijazásért a városi mérnök bízatott meg, aki az 1912. évre a magánmunkáktól eltiltatott. A véglegesített rendőrök részére a költségvetésben egyenként 180 korona évi lakbér van felvéve. A város által előterjesztett kérelem alapján a kormány a városi r. k. főgimnáziumot évi 6280 koronával kívánja segélyezni. A közgyűlés az erre vonatkozólag bemutatott szerződéstervezetet elfogadta. Az ügy tárgyalásánál Dr. Vetzák Ede kifogásolta, hogy a piarista rend kormánya túl sok fiatal kezdő tanárt helyez Nagykárolyba, amely körülmény a gimnázium jó hírnevének rovására van. A városi adóhivatal előterjesztése alapján a közgyűlés megengedte, hogy 1800 korona bevehetetlen községi közmunka járulék leirassék. Ilosvay Aladár alispán megkeresése alapján néhai gróf Károlyi István és Ujfalussy Sándor arczképeinek a megyeháza tanácsterme részére leendő megfestésének költségeire a közgyűlés 400 koronát szavazott meg. Ili Dl!! Milli... Kiáradt a „Szamos“! Levették az asztalról a két cső tengerit, a fürészgyár haza szállította a rönköt, elvitték a szalaggal átkötött olajpogácsát, a lisztmustrákat, a hat lepecsételt üveg bort, visszaküldték Tankóczy főkapitánynak a rókafiókot, a Kos- suth-kertben szétbontották a deszkabódékat és ezzel vége Vig Andrásnak, a szatmári gazdasági egyesület kiállításának. Hétfőn d. e. 11 órakor zárták be a kiállítást. A Szatmáron megjelenő „Szamos“ czimü lapnak, amely szembeszökően feltűnő reklám színezetű referádákat hozott a kiállításról, nem tetszik, hogy mi nem voltunk elragadtatva a szatmári kiállítástól és hogy nem vágódtunk hasra, mert a kiállítással kapcsolatos gazdaszövetségi kongresszuson Darányi Náczi bácsi, a marhák barátja, is megjelent. Végtelenül fáj neki — legalább igy mutatja — hogy annak idején kitűnő eredménynyel agitáltunk a szatmári kiállítás ellen, amit a nagykárolyi iparosok részvétele megmenthetett volna a kudarcz- tól. De legjobban fáj a „Szamosnak“, hogy szerintünk a szatmári kiállítás a nagybirtok kiállítása volt, amely a polgárságot nem érdekli. Dühében ezért kiáradt a „Szamos“ és hosszú fehér szakállu és sánta banálitásokkal, szomorúságot fakasztó humorral és a zsurozó bankfiuk által rég elkoptatott, úgynevezett szellemességgel súlyosbított nyálhullámokat höm- pölyögtet a nagykárolyi sajtó felé. Ha tudnánk, hogy a „Szamos“ holnap is ilyen hive lesz az oligarchiának, akkor haragudni is tudnánk rá; akkor Ízléstelen és tolakodó modorú kioktatásait erélyesen visszauta- sitánk. De nem tudjuk, hogy holnap is hü marad-e mai felfogásához. A „Szamos“ maga se tudja. Megtörténhetik ugyanis (a múltban van rá példa), hogy holnap jön egy ur vagy egy érdekszövetkezet és a „Szamost“ nyom- dástól, szerkesztőstül megvásárolja és akkor holnap már olyan lesz a meggyőződése, mint az uj gazdájáé. Ezért nem vesszük komolyan a „Szamost“. Csak hordja tovább is a nagybirtok uszályát, csak nyalja tovább a dzsentrik,talpait, hiszen ezek a gazdái és fenntartói. És valódi házi zsidó módjára csak héberedjen fel a jövőben is, ha igazságokat mondanak a gazdájáról. Ez bennünket nem zseniroz. Legfelebb csak egy kicsit megmosolyogjuk a „Szamost.“ Védekezés a nyomorúsággal szemben. Nagyvárad város jóléti bizottsága értekezletet tartott a folyton növekvő drágaság ellen való védekezés ügyében. Az értekezlet elhatározta, hogy kérni fogják a varos tanácsát, hatalmazza föl a főkapitányt, hogy belátása szerint szerezzen be olyan élelmiczikkeket, amelyek árai az ősz, illetve a tél folyamán emelkedni fognak, hogy az élelmiczikkek kellő időben rendelkezésére álljanak a szűkös viszonyok közt élőknek. Elhatározták továbbá, hogy előterjesztést tesznek a város törvényhatóságának egy lómészárszék fölállítása ügyében. Ez a gazdag Nagyváradon történik. Nagykárolyban, a szegénység e tipikus városában senki a füle bojtját se mozgatja az elviselhetetlen ólelmiszerdrágaság enyhítése érdekében. Ä „Magyar Király“ kávéháziról. — Hát tényleg olyan nagyot vétett volna a szatmári kiállítás? — Hogy-hogy? — Olvasom, hogy hétfőn bezárták. HÍREK. — Alkalmi istentiszteletek. Ma délelőtt a király névnapja alkalmából a róm. kát. templomban ünnepélyes istentisztelet tartatott, amelyen a hivatalok tisztikara is részt vett. Pénteken az aradi Tizenhárom halálának évfordulóján ugyanott gyászmise fog tartatni. — A helyj újságírás köréből. Jól értesült helyről jelentik, hogy Dr. Adler Adolf a f. év végével visszalép a „Nagykároly és Vidéke“ szerkesztésétől. Utódja Dr. Sternberg Endre ügyvéd lesz. — Manyák Károly nyomdatulajdonos Nagykárolyban egy napilap kiadásáttervezi. A napilap november 15-én fog megindulni. — Megveszett gyermek. Szülei kulturátlan- ságának lett az áldozata Mezőpetriben a 14 éves Körber Pali. A napokban egy veszett kutya harapta meg a kisfiút és atya, Körber János, a szomszédok tanácsa daezára nem jelentette be az esetet a hatóságnak. A kutya- harapás ellen háziszerrel gyógyították a kisfiút, akin két nap múlva szintén kitört a veszettség és iszonyú kínok között meghalt. A veszett kutya elkóborolt. — Leégett templomtorony. A múlt héten fejezték be a király 5000 koronás segítségével épült zsadányi gör. kath. templom építési munkálatait. A templom uj tornya, amely körül még az állásokat se szedték el, vasárnap reggel eddig még ki nem derített módon kigyulladt és teljesen leégett. — A leány miatt. Özv. Reszler Simonná nagykárolyi kereskedőnő tegnap panaszt tett a rendőrségnél, hogy fiát, Reszler Antal 21 éves kereskedőt Fábián Béla a csapi vasúti osztálymérnökség dijnoka, vasárnap délután a Wer- bőczy-utczán egy tőrösbottal megszurta. A két fiatal ember állítólag egy leánynak udvarolt és a miatt vesztek össze. — Népmozgalom A nagykárolyi állami anyakönyvi hivatal harmadik évnegyedének statisztikája a következő: Születtek 74-en, meghaltak 71-en, házasságot kötött 21 pár. — Lelőtte a felesége szeretőjét. Véres tragédia játszódott le vasárnap reggel Budapesten. Bartl Róbert, a szatmári 5. közös gyalogezred főhadnagya agyonlőtte Lázár Ödön honvédhadnagyot, aki megszöktette a feleségét. A fővárosi lapok óriási szenzácziót csináltak a dologból, amely alapjában véve a mindennapos históriák közül való. Bartl a gyilkossággal szamárságot követett el. A helyett, hogy megbocsátott volna a meggondolatlan feleségének, vagy elvált volna tőle, magát jutatta bajba. Az, hogy a vetélytársát megölte: nem elégtétel. Ha valakit megölnek: megsemmisül, nem érez többé. Szerintünk az élőnek adott egy pofon: nagyobb megtorlás a mindent befejező halálnál. Bartl felesége szatmármegyei családból való leány. Alacsony termetű, jelentéktelen külsejű nő. Hozzátartozói szanatóriumba vitték. Idegbetegnek mondják. — A mérki demokraták. Sok fojtott harag, düh és gyűlölködés származott már abból az oligarcha gőgből, amely nem fogadja a szegényebb ember köszönését. Bujáki Dániel nagy- ecsedi gazda azonban megkeserülte, hogy szivében a gazdagabb ember dölyfe lakozott. Nem emelintette meg a kalapját, még csak nem is biccentett, vagy mormogott, vagy hunyorított, amikor Alabecz István Mérk község piaczán jóestét kívánt neki. Alabecz, aki két demokrata érzésű barátjával volt, nekiesett a Bujákinak s egy jó nehéz doronggal leütötte fejéről a kalapot. Ez,zel még nem volt elintézve az ügy. Alabeczék a kalap után a fejét ütögették a nagyecsedi istenhivőnek, aki ezokból aztán nem is sántult bele, hanem — amint Nágykároly annak idején megírta — szépen jobblétre szenderült. A törvényszék Alabeczet három évre, Rost Antal nevű társát másfél és Szolomájer Kálmánt két esztendőre ítélte. — Ebzárlat. Tegnap délután egy veszettségre gyanús eb az Epreskertben megmart egy 6 és egy 9 éves leánykát. A gyermekek a rendőrség intézkedése folytán még az esti vonattal a Pasteur-intézetbe szállíttattak. Egyben a rendőrség 40 napi ebzárlatot rendelt el. — Lépfenemérgezés. Berger Áron kismaj- tónyi sakter egy marhát vágott le, melyről később kiderült, hogy lépfenés volt. A fertőzött hús Berger kezét is megfertőzte. A súlyosan megbetegedett embert beszállították a nagykárolyi közkórházba. — Tolvaj asztalos. Ember Mihály nagykárolyi asztalossegéd az idén tavasszal Szatmáron járt és ezt az utazását egy kis alkalmi zsebtolvajlással akarta olcsóbbá tenni. Egy asszony zsebéből próbálta a pénzt kivenni, de ügyetlen volt. Az asszony észrevette a dolgot, csendőrért kiáltott, aki Embert letartóztatta. Szombaton Ítélkezett felette a szatmári királyi törvényszék. Öt havi fogházra Ítélték. Egyház, iskola. Állásába visszahelyezett tanito. A fegyelmi okok miatt állásától felfüggesztett Fejes István nagykárolyi róm kath. elemi iskolai tanítót a szatmári püspök állásába visszahelyezte. Uj bélyegek. Művészi kivitelű, szinpompás bélyegek az ország szebbnél-szebb részeinek látképeivel. Régi óhajtása volt ez a magyar közönségnek. Most végre beteljesedik. Minden nagyobb fővárosi dohánytőzsdében, papirkeres- kedésben, vidéki nagytőzsdében és az ország összes könyvkereskedéseiben árusítják már egy-két nap óta a Magyar Iskola Egyesület — a magyar nyomdaipar dicséretére váló — igazán szép 2 filléres bélyegeinek legújabb, 12 példányból álló sorozatát, amely Herkulesfürdő, Párád, Trencsénteplitz, Koritnicza, Fenyőháza, Ránkfiired, Tátralomnicz és Csorbató legszebb pontjait ábrázolja vörös és kék színben, valóban szép kivitelben. A magyarosodás és népművelés hazafias czéljait szolgáló bélyegek méltán megérdemlik azt a szeretetteljes fogadII iW tilt
