Nagykároly, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-01-04 / 1. szám

A földbirtoknál, ha a férj, feleség, illetve a gyermekeknek közös birtokuk van, azt csak a férj, illetve az apa lapján kell kitölteni. A nem közöst pedig, kinek-kinek a lapjára je­gyezni. A 100 holdnál kevesebbel birót kisbir­tokosnak kell venni, 100—1000 hold között közép­birtokos s 1000 holdon felül nagybirtokos. Ki kell tüntetni nemcsak azon községben fekvő birtokok terjedelmét, hanem a más községben vagy országban levő birtokok nagyságát is. A lakóhelynél a középiskolai tanulóknál az a község jegyzendő be lakóhelyül, ahol az az iskola van, amelyben tanulnak. A népszám- lálásmegbizottak közhivatalnokoknak tekinten­dők s mindazok, akik valamelyes -mértékben kijátszók, félrevezetik stb. szigorú büntetésben részesülnek. Hisszük, hogy Nagykároly népe megérti mi a czélja a népszámlálásnak s legjobb igye­kezetével lesz segítségére mindazoknak, akik magukra vállalták jelentéktelen kis díjért ezt a terhet. * A népszámlálás nagy munkáját az egész országban 32000 népszámláló biztos végzi, akinek működését 8000 ellenőr vizsgálja felől. A népszámlálási ellenőrök azelőtt a fő­szolgabírónak adták át a nekik beszolgáltatott iveket, a mostani népszámlálás adatai az ellen­őröktől egyenesen a központi statisztikai hiva­talba futnak be. Itt azonnal megkezdik az ada­tok feldolgozását. Mihely megállapították a la­kosság lélekszámát, azonnal jelentik a keres­kedelmi miniszternek, aki viszont először a királyt értesíti az adatokról. A számlálóivek teljes feldolgozása körül­belül három évig tart. A népszámlálás költsége az állam részé­ről 1,250,000 korona. Ebből az összegből azon­ban csak a számláló lapok nyomtatási kölsége és a központi statisztikai személyzet, fizetése fedeződik. A számlálóbiztosok és ellenőrök a helyi hatóságoktól kapják fizetésüket. Az adóvégrehajtások szüntetése. Lukács László pénzügyminiszter a népszámlálás sike­res keresztülvitele czéljából elrendelte, hogy január havában állami egyenes adó miatt vég­rehajtást ingóságokra egyeiáltalán ne fogana- tositasanak. Kivándorlási statisztika. A múlt év deez. havában Szatmármegye alispáni hivatala 165 Amerikába szóló útlevelet adott ki. Az egész 1910. év folyamán Szatmármegyéből 2618-an vándoroltak ki. ü a ttiilBái. Küldöttségek tisztelgése a főispánnál, A hagyományos újévi üdvözlések szürke, sablonszerű keretein kívül esik az a meleg, őszinte, mesterkétlen óváczió, amelyben Csaba Adorján Szatmárvármegye és Szatmár város főispánja január 1-én részesült Nagykárolyban. Nem a köteles tisztelet és a valódi ér­zelmeket eltakaró hangzatos frázisok puffogtak el a tisztelgő küldöttségek szónokainak ajkairól, amint ezt a múltban tapasztaltuk, hanem az igaz ragaszkodás, becsülés és elismerés kere­setlen egyszerűségű megnyilatkozásai voltak ezek, minden tekintetben méltóak a zajtalanul és pártatlanul működő főispánhoz. Szatmármegye központi tisztikarának kül­döttségét Ilosvay Aladár vezette a főispán elé, aki hivatalos helyiségében fogadta a tisztelgőket. Csaba Adorján főispán az alispán beszédére reflektálván, kijelentette, hogy úgy amint eddig nem tette, a jövőben sem fogja a tisztviselők politikai pártállását befolyásolni, annál is in­kább, mert a közigazgatás minden rendű tiszt­viselőjének, nem a politizálás, hanem a köz ér­dekében való munka a kötelessége. Hiszi és elvárja, hogy a küldöttség minden tagja ezt a kötelességét a jövőben is híven fogja teljesíteni. Debreczeni István polgármester Nagykároly város tisztikara élén üdvözölte a főispánt. Az újév alkalmából való szerencsekivánat kifeje­zése után, kérte a főispánt, hogy Nagykároly város iránt tanúsított érdeklődését és támoga­tását a jövőben se vonja meg. Az üdvözlésre adott válaszában a főispán kijelentette, hogy NAGYKÁROLY ismeri Nagykároly város óhajait és rajta lesz, hogy azok a lehetőség szerint mégis va­lósuljanak. Ismeri — úgymond —- azt a törek­véseket is, melyek Nagykároly város ellen irányulnak. Kijelenti, hogy ezen jogosulatlan igények megvalósulását elősegíteni nem fogja. Tisztelegtek még a főispánnál: a pénzügy­igazgatóság Plachy Gyula kir. tanácsos, pénzügyigazgató vezetése alatt; Patek Béla igazgatóval az élén az állami polgári fiúiskola tanári kara, stb. stb , továbbá magánosok min­tegy hatvanam Csaba Adorján főispán a küldöttségeket kivétel nélkül igen szívélyesen fogadta és a kisteremben gazdagon szervírozott hideg büf- fével vendégelte meg. Vármegyei közigazgatás. Szatmármegye a múlt hónapban. Szatmár megye közigazgatási bizottsága folyó hő 13-án Nagykárolyban ülést tart. Rendkívüli közgyűlés. A vármegye törvény- hatósági bizottsága január hó 26 án rendkívüli közgyűlést tart. A bíráló választmány ülése Az állandó bíráló választmány folyó hó 12-én az alispáni kisteremben ülést tart. Nagykároly város a múlt évben. A stagnáló Nagykároly. Nagykároly város 1910. évi múltja gaz­dasági és társadalmi életének megnyilatkozása. Ebből a megnyilatkozásból közlünk nehány érdekesebb adatott, amelyekből együtt épül fel a lezajlott óv történetének és eseményének egésze. A múlt esztendő történetének hangja, ha nem is nagyon szomorú, de nem is valami vidám. Nagykároly gazdasági élete tengődés, társadalma csupa vajúdás — szülés nélkül. Csupán az építkezés terén, ott ahol az újon­nan alakult négy pénzintézet is belejátszott az események alakulásába, mutatkozott némi élénkség. A nagy tömegből csak nehány jelenségre vonatkozólag kaptunk a valóságot teljesen fedő adatokat, de ezek is mutatják, hogy az 1910. esztendő se vitt előbbre bennünket a fejlődés utján, bár el kell ismernünk, hogy az eziránti akarat erélyesebben nyilvánult meg, mint az előző években. És ha tudjuk, hogy az erős akarat fél siker, akkor még talán bíznunk is lehet a jövőben. Nagykároly 1910. évi történetéről beszél­jenek az itt következő adatok: A kivándorlás. Az év folyamán útlevelet nyert 46 nagy­károlyi lakos Az útlevelek 3 kivételével Amerikába szólották. Az építkezések. A telekárak emelkedése és az építő anya­gok megdrágulása daczára az épitési kedv az idén szokatlan nagymérvű volt. A Luby-táb- lán egy egész uj utcza keletkezett, megkezdő­dött a Tisztviselő-telep felépítése és a Kaszinó- utcza .is majdnem teljesen kiépült. Ötvenkét uj lakóházat épitettek és tető alá hozták a Kereskedelmi- és Iparbank gyö­nyörűnek ígérkező és a város külső képének előnyére szolgáló kétemeletes palotáját. KözépüSetek nem épültek. Csupán a Szent László Konvik- tus építése lett megkezdve. flz iparengedélyek. A gazdasági élet gyengeségére enged kö­vetkeztetni az, hogy az iparhatóság ez év folya­mán nagyon is kevés iparengedélyt adott ki és igen sok iparos és kereskedő szüntette be ipa­rát, illetőleg üzletét. Születés, házasság, halálozás. A születések száma a halálozással szem­ben elég kedvező, mig viszont a halálozás száma 10-el több, mint a múlt évben. A há­zasságok száma is apadt. Születések száma: 518. Házasságot kö­töttek : 123-an. Meghaltak: 389-en. Mozgalom az értékesítés Sránt. Az állam Szatmármegyében Kőszegremete község határán kőszén után furatott, amikor is a fúrások után 400—500 méter mélységből metán gáz tört elő, amely kifogástalanul égett. Ezen metán gázömlést további fúrások utján nagy mennyiségű meleg sósviz felszö- kellóse. követte s a metán gázömlést elfojtotta. Midőn a fúrás vezetősége a furlyukatbetömette — a furlyuk melletti patakban gázömlést je­lentő bugyborékolás volt hosszabb ideig látható. Minthogy az avasi síkságot körülvevő hegyek a felsőmediterrán korszakban törtek elő, két­ségtelen, hogy ezen rétegek az avasi síkon is meg­vannak és pedig sóstelepekkel kapcsolatosan vagyis azon összetételben, mint az erdélyi medenczében s amely összetétel a geológusok véleménye szerint a földgáz képződésének elő­feltétele. A sósíelepekkel kapcsolatosan a metán gáz jelenléte megállapittatott Terep község, Szinérváralja és aMáriavölgyi fürdőnatárában. Szatmármegye eme nagy értékű termé­szeti kincsének ipari ezólokra való kihaszná­lása érdekében Ilosvay Aladár alispán nagy­szabású mozgalom indítását tervezi. Városi (ig^ek. Nagykároly város parlamentje. A városi képviselőtestület folyó év január hó 8-án d. e. 10 órakor, az újonnan rendszere­sített második rendőra!kapitányi állás betöltése czéljából Ilosvay Aladár alispán elnöklete alatt választóközgyülést tart. A választás befejezése után Debreczeni István polgármester elnöklésével rendkívüli közgyűlés lesz, melynek tárgysorozata a kö­vetkező : Jelentés a virilis képviselők közt beállott változásról. A m. kir. pénzügyigazgatóság végzése a város I. közigazgatási kerületében az általános házbéradó behozatala tárgyában. A belügyminiszter által megerősített vásár­rendtartási szabályrendelet kihirdetése. Kereskedelemügyi miniszter leirata a vasúti állomás megépítése ügyében. Ifj. Matolcsy Sándor és Makay Lajos kérelme társaskocsi iparüzletükre 5 évi pótadó­mentesség megadása iránt. Az 1910. évi deczember havi pénztár­vizsgálati eredmény bejelentése. A rendöralkapitányi állás Az újonnan rend­szeresített második rendöralkapitányi állásra hirdetett pályázat ma délben járt le. Bornemissza Géza nyug. árvaszéki ülnök ur annak kijelentésére kérte fel lapunkat, hogy ő a rendöralkapitányi állásra nem pályázott. míg Erin íittol mii A nagykárolyi főgimnázium egykori, or­szágos hírűvé lett növendéke, Ady Endre a modern magyar Lyra atyamestere, nem mond­hatja magáról, hogy a költő és sorsharag egy anyaméhből született. A magyar poétákra vég­zetessé vált sorsharag nem éreztette rettentő hatalmát Ady Endrével. Az ő kiválóan uj, merész, iskolát teremtő és a nyugati kultúra terjedésének a magyar bagolyvárban kaput nyitó lantjának csodála­tosan szép zengését megértette a magyar kö­zönség. Nála eredetibb egyéniségű, nagyobb költője nincs ma Magyarországnak és ezért most már minden sor Írását csengő, sápadt aranyokkal fizetik. Az aranyokon Ady Endre birtokot akar vásárolni. A tasnádi határban levő és most parczellázás alatt álló „Imre-tag“ egyrészét akarja megvenni. A vételi ügylet lebonyolítása czéljából mostanában gyakran időzik itt Nagy­károlyban. 1910.

Next

/
Oldalképek
Tartalom