Nagykároly, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-01-04 / 1. szám

NA GY KÁRÓL Y A múlt hét folyamán már itt járt, ezen a héten is Nagykárolyban lesz. A Kölcsey-Egye- sület ezt az alkalmat arra akarja felhasználni, hogy Ady Endrét egy jótékonyczélu estélyén való közreműködésre felkérje. Védekezés az élelmiszerdrágaság ellen. Az uj vásári rendtartás. Január 15-én lép életbe. A vasárnapi képviselőtestületi közgyűlésen lesz kihirdetve Nagykároly város uj vásár- rendtartási szabályrendelete, amelyet az illetékes felsőbb hatóság már jóváhagyott. Az uj szabályrendeletnek van egy, a nagyközönséget közelebbről érdeklő szakasza is. Ebben a szakaszban foglalt rendelkezések arra vannak hivatva, hogy a már-már elvisel­hetetlenné váló élelmiszer drágaságot a lehe­tőség szerint csökkentsék. Nagykárolyban ugyanis az élelmiszerek, nevezetesen: a baromfi, tojás, stb., drágaságát az okozza, hogy a jelzett élelmiszereket a heti vásárokon, nagyrészt idegen kereskedők a korai reggeli órákban összevásárolják és Budapestre szállítják. Mikor a helyi fogyasztóközönség kimegy a piaczra, az eladásra behozott élelmi­szereknek már csak a silány maradéka áll rendelkezésére és ez is hihetetlen magas árért. Ezentúl ez remélhetőleg másként lesz. Az uj szabályrendelet szerint a heti vásárok április 1-től október 31-ig terjedő időben reggel 7 órakor, november 1-től márczius végéig pedig reggel 8 órakor kezdődnek. Heti vásárokon, hétfőn és pénteken, a vásár kezdetétől számított két órán belül az élelmi czikkekuek adás­vételével iparszerüleg foglalkozók a saját ház­tartásuk egy napi szükségletét meghaladó vá­sárlásokat nem eszközölhetnek. E szerint tehát az éleimiszerkereskedőknek a nagykárolyi heti vásárokon nyáron 9 óráig, télen pedig 10 óráig tilos a vásárlás. A vásár napján vásári ügyleteket kizárólag csak a vásártér területén szabad kötni. Az utczán vagy a város végén eladni vagy vásá­rolni nem szabad. Az ezen rendelkezés ellen vétők kihágást követnek el és szigorúan lesznek büntetve. Városi színház. A szinügyi bizottság ülése. Nagykároly város szinügyi bizottsága hétfőn délután ülést tartott. Az ülésen felolvasták az országos szinészeti főfelügyelőnek a Heves Béla színigazgató ölleni panaszra vonatkozó leiratát. A főfelügyelő ér­tesítette a bizottságot, hogy H e v e s t az idei sziniszezon önkényes megrövidítése, továbbá amiatt, hogy a színházat kellően nem fűtötte és nem világította,, megfogja inteni. Azonban közli, hogy az ilyen sérelmeket a városnak joga van a saját hatáskörében, rendbírság alkalma­zásával, megtorolni. A tegnap Szatmáron tartott színi kerületi igazgatóválasztásra a bizottság Debreczeni Istvánt, Demidor Ignáczot, Nemes- tóthi Szabó Antalt és Péchy Lászlót küldte ki. Szinigazgató-választás. A szatmár— nagy­károlyi szinikerület igazgatóját Szatmáron teg­nap délután választották meg. Pályáztak: Heves Béla a mostani igazgató, Szabados László az északmagyarországi kerület, Bállá Kálmán a pozsonyi színház, Kövesi Albert a pécsi színház és Miklóssy Gábor az alföldi kerület igazgatója. BÁLLÁ Kálmán lett megválasztva. Népszámlálás. Számlálgatják most a népet, Mint a pásztor a bürgóket. És a zord számlálóbiztos Gyóntatja a hölgyikóket, Akik rövid életükből Letagadnak sok száz óvet. kmí műm F^övid ideig tartott öröm. Az 1909. évi VI. t. ez. alapján a nagy­károlyi kir. pénzügyigazgatóság a múlt évre vonatkozólag megállapította, hogy Nagykároly város I. kerülete házbéradó alá esik. Ezen megállapítás ellen a városi tanács felebbezett, amely felebbezésnek a pénzügymi­nisztérium helyt is adott. Az afeletti öröm azonban, hogy az első kerületbeli háztulajdo­nosoknak nem kell házbéradót fizetniük, nem sokáig tartott. A kir. pénzügyigazgatóság ugyanis újabban a következő végzést hozta: Nagykároly rendezett tanácsú város I. közigazgatási kerületében a lakrészek száma 1756. A városi adóhivatal jelentése szerint tényleg bérbe van adva 829 lakrész, bérbe­adottnak tekintendő 70 lakrész, vagyis 21 lak­résszel több, mint az összes lakrészek számá­nak fele. Ezért a kir. pénzügyigazgatóság az 1909. évi VI. t. ez. 10 §-a alapján határozatilag kimondja, hogy Nagykároly rendezett tanácsú város I. közigazgatási kerülete 1911. évben általános házbéradó alá esik. A- városi tanács — értesülésünk szerint — ez ellen is felebbezni fog, amely azonban előreláthatólag nem fog eredménnyel járni. Irodalom, művészei Magyar Figyelő czimmel január 1-én ér­dekes folyóirat indult meg a fővárosban. A szerkesztőbizottság elnöke Gróf Tisza István. A szerkesztésért felelős Herczeg Ferenez. A Magyar Figyelő a magyar értelmiség számára szerkesztett folyóirat; foglalkozik a közélet összes jelenségeivel; közöl politikai, társadalmi, tudományos, közgazdasági, szépirodalmi és mű­vészeti tárgyú czikkeket Az első szám tar­talma. Herczeg Ferenez: Jelszavak. Tisza István: A drágaság körül Bérezi István: Nép­iskoláink államosítása. Gárdonyi Géza: Két szék között. Kenedi Géza: Magyar feminizmus. Hg. F. Széljegyzetek az egyke-kérdéséhez. Dr. Cholnoky Jenő: A tartós államalakulásokról. Alexander Bernét: A kritikáról. ..Ambrus Zol­tán: tízinház. Lyka Károly: Üzlet a művé­szetben Szemle: M i k s z á t Kálmán utolsó kézirata. Megjelenik minden hó l én és 16-án. Előfizetési ára egész évre 24 korona. Kiadó- hivatal : Budapest, VI, Andrássy-ut 10. I IMZÉ-ÜiÉÓ If. / § — Levél a szerkesztőhöz — Kaptuk a következő levelet: Tek. Szerkesztő ur! A „Közérdek“ szombati számában irt „Válasz a Nagykárolynak" czimü czikket a tényállás tisztázása végett tartottam szükségesnek megirni, azonban e czikkel sem a Szerkesztő Urat, sem pedig lapját lekicsinyleni nem ál­lott szándékomban. Ha a czikk kissé erősebb színezetű volt, azért történt, mert tendenezió- zitást láttam, aminek fent nem forgásáról utó­lag meggyőződtem. Nagykároly, 1911. január hó. Kiváló tisztelettel Dr. Merts László. HÍREK. — Ilosvay Aladár. Most január 1-én lett 15-ik éve annak, hogy Ilosvay Aladár alispán Szatmármegye szolgálatába lépett. A csendes jubileum alkalmából a megyei tisztikar ragasz­kodását és becsülését Dr. Péchy István főjegyző tolmácsolta a népszerű alispán előtt. — Újév a városházán. Az I9ll-iki évfor­duló alkalmából a városi tisztikar teljes szám­mal tisztelgett Debreczeni István polgármes­ternél. A tisztikar jókivánatait Hetey Ábrahám főjegyző tolmácsolta. — Kinevezés. Csaba Adorján főispán szat­mári járásorvossá Dr. Lacheta Brumm köror­vost nevezte ki. — Katonai kinevezés. A király Kálnay Gyula miniszteri s. fogalmazó, főispáni titkárt tart. honvédhadnagygyá nevezte ki. — A hadügyminiszser rendelete a fegyver­gyakorlatok beszámításáról. Az országban föllé­pett kolerajárvány következtében a fertőzött vidékek területéről az ujonezok nem vonul­hattak be a rendes időben ezredeikhez, minek folytán a legénységnek az a része sem volt szabadságolható, mely a három évi tényleges szolgálati időt akkor már kitöltötte. A hadügy­miniszter — jelenti a „Keleti Értesítő“ —erre való tekintettel elrendelte, hogy a többletidő a fegyvergyakorlatoknál beszámittassék. Mind­azoknak, akik október 7-én, az ujonezbevonu- lási terminuson túl is szolgáltak, az első fegy­vergyakorlatot, akik innen számítva még hat hétnél hosszabb ideig tettek szolgálatot, az első és harmadik fegyvergyakorlatot számít­ják be. — Fehér holló. Nagybánya rendezett ta­nácsú város, jóllehet, hogy a múlt évben vá­rosi vízvezetéket, színházat és városi szállodát épített, a folyó évben egyetlen fillér községi pótadót sem fog fizetni. — Nagykároly gyomra. A nagykárolyi köz­vágóhídon 1910. évben a közfogyasztás czél- jaira levágtak: 1606 marhát, 1943 borjut, 543 juhat, 2333 sertést és 34 bárányt. — Nagykároly torka. A fent részletezett husmennyiségre a város lakossága megivott: 4290 hektoliter bort, 6043 hektoliter sört, 57 hektoliter édesített szeszes italt és 587 hektoli­terfok szeszt. — Csavargók népszámlálása. Hetey Ábra­hám főjegyző megkereste a rendőrséget, hogy a hétfői heti vásáron, valamint a város határá­ban kóborló, rendes lakhelylyel nem biró csa­vargókat a népszámlálás miatt leendő szám­bavételük végett állítsa elő. A rendőrség a megkeresésnek eleget tett és 64.csavargót ki­sért be hétfőn a városházához, a hol a szük­séges adatokat feljegyezték róluk. Volt köztük elzüllött pap, volt földbirtokos, hajdan előkelő hivatalnok, kereskedő, sőt egy báró is. Asz- szonyok is voltak. Egyik közülök Debreczen társadalmának egykor ünnepelt szépsége. Az élet hajótöröttjeinek eme rongyos,részben bamba, részben pedig gyilkos gyűlöletet szóró, sötét tekintetű csoportja megdöbbentően borzalmas hatást tett a szemlélőre. — Pályázat körorvosi állásra. A főispán az avasujvárosi főszolgabirósághoz járásorvosi ál­lásra hirdet pályázatot. Az erre vonatkozó hir­detmény Szatmárvármegye Hivatalos Lapja holnapi számában fog megjelenni. Pályázati határidő 15 nap. — Katonai sorshúzás. A folyó évben ujon- ezozás alá kerülő nagykárolyi illetőségű had­kötelesek sorshúzása a városi főjegyzői hiva­talban f. évi február 10-én d. e. 9 órakor lesz megtartva, — Riadalom az örömtanyán. Nagykároly­ban a Temető-utczán levő Ungváry-féle öröm­tanya egyik szobája ismeretlen okból kigyult és a benne levő bútorzat elégett. Az égő bu- torzatu szobában a tulajdonos egy rokona aludt, aki a fojtó füsttől felébredt és a fenye­gető tüzhalál elől még idejekor kimenekült. — A Munkásbiztositó hétnapos járulóksze- dése. Az országos Munkásbiztositó-pénztár leg­utóbbi közgyűlése úgy határozott, bogy a fel­merült és a közel jövőben nagyobb mérvben várható hiányok fedezése czéljából a heti hét­napos betegsegélyezési járulók szedését rendeli el országszerte. Az Országos-pénztár rendelete alapján a nagykárolyi kerületi Munkásbizto­sitó-pénztár a január havi járulékokat már ezen életbelépett uj rendszer szerint számítja ki és szedi be... — Öt órai tea. A nagykárolyi izr. Nő­egylet f. hó 7-én, szombaton, öt órai kezdettel a „Magyar Király“ éttermében tea-délutánt rendez, amelyen csakis az egylet tagjai vehet­nek részt. — A beteg Szatmármegye. Január 1-től keze ődőleg a megye majdnem minden járásá­ból a hasi hagymáz és a kanyaró járvány- szerű fellépését jelentik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom