Nagykároly, 1910 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1910-03-02 / 9. szám
Nagykároly, 1910. márczius 2. __________________________ V. évfolyam. — 9. szám. Sz erkesztőség és kiadóhivatal: NAGyKÁROLyBAN, Szölö-utcza 4. sz. Előfizetési árak: Egész évre 8 K, félévre 4 K, negyed évre 2 K. ' . • 1 • : Megjelenik minden szerdán reggel. — ■ ■: Felelős szerkesztő Is laptulajdonos: ROSENFELD ZSIGMOND. HIRDETÉSEK a kiadóhivatalban jutányosán vétetnek fel. nyilt-tér“ sora 60 fillér. — Kéziratokat nem adunk A hirdetések közlési dija előre fizetendő. — Egyes számok nem ad>' Csaba Adorján főispán. A m. kir. Belügyminiszter hétfőn a következő leiratot intézte Szatmárvár- megye közönségéhez: 1271. Ein. sz. // t 0 császári és apostoli királyi Felségé folyó évi február 25-én kelt legfelsőbb elhatározásával előterjesztésemre Csaba Adorján járási főszolgabírót Szatmár- várniegye és Szatmárnémeti szabad királyi város főispánjául legkegyelmesebben kinevezni méltóztatolt. Erről a törvényhatóságot ezennel értesítem. Budapesten, 1910. évi február 26-án. Gróf Khuen-Héderváry Károly, s. k. * A koalicziós rezsim okozta, szomorúság elköltözött a szivekből. A Wekerle- Kossuth-kormány uralma alatt még jobban elposványosodott magyar mocsár szagát messze hordta az újabb áramlatok tisztitó szele. Az egész országgal együtt Szatmár- vármegye törvényhatósága is szabadon lélekzik fel és teli tüdővel szívja a tiszta levegőt, amit eddig a „honmentők“ elvárulásai és hazugságai fertőztek meg. Amint az egész országban jóleső öröm fakadt Khuen jötte és programmja nyomán, úgy Szatmármegyében is általános megelégedés, reményteli bizalom, öröm és lelkesedés fogadja a kormányhatalom ez- utáni képviselőjét: Csaba Adorjánt, Szat- márvármegye és Szatmár szabad királyi város újonnan kinevezett íőispánját. Mi mindenkor elfogulatlanul, az érdektelenség és önzetlenség látcsövén vizsgáljuk az események folyását Szatmármegyében. Éppen azért csak a legritkább esetben és csak annak adózzunk elismerésünkkel, aki arra tényleg rá is szolgált. És hogy Csaba Adorjánt mégis már most a legszivélye- sebben üdvözöljük a főispáni székben, a mikor más férfiúval és más főispánnal szemben még korainak látszana a kritikai nyilatkozat: annak meg van a maga oka. Csaba Adorján ugyanis nem idegen Szatmármegyében. Aki őt közelebbről ismeri, az pártállásra való tekintet nélkül tudja, hogy ez a kinevezés, úgy Nagykároly városra, mint Szatmármegyére nézve a lehető legelőnyösebb, mert Csaba Adorján a mi vérünkből való vér, akinek egyénisége, jelleme, munkaszeretete, előkelő összeköttetései, agitáló tehetsége biztositék arra, hogy főispánná történt kinevezésével Nagykároly városra és Szatmármegyére egy jobb kor hajnala virradt. Csaba Adorján életrajzi adatai röviden a következők : Született az 1860-ik év április 25-én, Szatmármegyében, Pátyodon. Középiskoláit Szatmáron és Debreczenben végezte. Jogi tanulmányainak Debreczenben történ befejezése után, ugyanott a 16-ik huszárezrednél volt önkéntes. A magyar köz igazgatás szolgálatába 1883. év elején lépett. Mint Írnok kezdte meg, ugyanaz évben közigazgatási gyakornok lett. 1884. évben csengeri főszolgabíróvá választották meg. 1890-től kezdve főispánná történt kinevezéséig a szatmári járás főszolga- birája volt. Csaba Adorján most 50 éves, tehát javakorbeli, munkabíró férfi. Azon körülmény, hogy a megyei közigazgatásban 27 éve működik és hogy e szakban a legalsóbb állásból emelkedett fel, azt bizonyltja, hogy a közigazgatás runden csinját-binját ismeri és hisszük, hogy az ő vezetése alatt — amennyiben ezazönkormányzatirendszer mellett lehetséges — Szatmármegye köz- igazgatása mintaszerű lesz. Az uj főispán politikai pártállására nézve 67-es, amely meggyőződéséhez tör- hetlenül ragaszkodik. A koalicziós uralom alatt nem vett részt a politikai mozgalmakban, nem úgy mint sok szatmármegyei napraforgó elvű egyén, kik 67-es létükre a koalicziós kormány nyújtotta konezok után is áhítoztak, azokat elfogadták, a koaliczió rablógazdálkodását támogatták és most újból a régi lobogó alá gyülekeznek. Mint ember az uj főispán jószivü, lekötelező modorú, előzékeny. Mindezeket tudva, indokolt reménységgel tekinthetünk működése elé, mert biztosra vesszük, hogy az ő működése van hivatva arra, hogy megszüntesse azokat az akadályokat, a melyekkel a koalicziós uralom bizonytalanná és megbízhatatlanná tette e vármegye fejlődésének és boldogulásának utait. Szilárd meggyőződésünk, hogy Csaba Adorján hü marad múltjához és kiváló tulajdonságait — tevékenységének az eddiginél bővebb hatáskört nyervén — a jövőben hatványozottan fogja a köz javára érvényesíteni. Ha nem igy lenne,' ha nem váltaná be a megye közönségének hozzá fűzött reményeit: a NAGYKÁROLY lesz az első, akit minden vonalon szemben fog magával találni. ___________________ Ne tessék megijedni, nem a tavaszi fuval- makról fog itt toaszt elhangzani és nem a Brútusz és Caesar közötti közismert affairról fogunk vehemens szóniagarát lezuhogtatni, hanem arról a szabadságról elmélkedünk, mely szerint az emberi vélemény, meggyőződés szabadsága a kultur élet leghatalmasabb alkateleme. A Krisztusok gerincze az az ősi jog, hogy lelkem vágyát, agyam gondolatát, szivem érzését, életem hitét szabadon követhessem, még ha annak útja a Golgotára is vezet... A szabad akarat vallásán épült fel a modern világ és az rakta minden tégláját az élet csodáinak. Amennyi dicsősége ennek a földnek volt, amennyi hőse ennek a világnak termett, amennyi igaz boldogság és amennyi messiási szenvedés megszületett valaha: az mind, de mind az emberi akarat és az emberi cselekedet méhében fogant a szabadsággal való izzó szeretkezése nyomán. Amerre csak az igazságoknak értéke van, amerre csak megtudják érteni az ember lényegét és fenségét, ahol csak világosság gyulladt és ahol kiült az értelem bíbora a horisontra — ott mindég és mindenütt „noli me taugere“ volt az emberi gondolat, hit, vélemény és akarat nyilvánítás szabadságának lobogójára himezv# Csak nálunk, itt, hol a hon-kupeczek népe él, a kupás-kortesek czivilizácziójának fi közepette válik közprédává az élet lényeges ^ értékeinek legerősebb garancziája: az emberi»!** vélemény és meggyőződés nyilvánításának szabadsága. Ne teketóriázzunK! A közelgő képviselő választásról beszélünk. Nézzetek szót, mint gyullad haragra a szem, mint szorul ökölbe a kéz, hogy fakad káromkodásra az ajak és válik megvetővó a tekintet, ha valaki a hang, torok és kortes művészek hadával ellentétes álláspontra mer helyezkedni! Hallgassátok csak meg keresztyénekhez illő ájtatos figyelemmel, mint ordítanak korrupezióró], megfizetett szolgákról, bérencznépségről, ha valaki csak annyit mer mondani, hogy ő más véleményen van. Hogy kivágódnak, a szófokosok, a szónoki balták és a frázispüstők, milyen csatariadalom, milyen száj- és lábdobogás támad, ha azt mondom, amit én gondolok s nem azt mondom, amit te gondolsz. Micsoda riadalom Izraelben, micsoda káromkodások, micsoda honárulási vádak támadnak, ha nem a te véleményed győz, hanem az enyém! Szabad a véleményt nyilvánítani, de csak a tiedet, az enyémet nem. Pfuj! Hát kultur nép ez? Hát magas lát- körii érett nemzetek sorában megszülethetik-e az ilyen éretlen, buta terror ? Lehet-e ott fejlődésről álmodni is, ahol napról-napra a visszafejlődés simptoinái ordítoznak ?! A szabadság népe az, mely a szabad vélemény, a szabad meggyőződés nyakára hurkot vet és a szabad szót fokossal kólintja fejbe ? A haladás népe az, amely mindenkinek zsinórral akarja kiszabni az ösvényt amerre lépjen és ha uj csapásba kezd valaki, azt megdorongolja? Beszélhet-e az a nemzeti társadalom im- periálismusról, amelyiknek a cohaetionáló ereje a terror, a vélemény és meggyőződés elfojtása ? És születhetik-e ott nagy igazság, fejlődhetik-e ott komoly társadalmi munka, ahol Tarjagos Illések browninggal követelik toasztjuk meghallgatását és helyeslését? — Szabadság! Csak kezdenék el már, akik hirdetik s a legelején: a gondolaton! Sz. K. IJPTAril hflfjflrfAj* Tompa-utcza 17. — Különlegesség: HIDEG HÚSÉTELEKBEN és SAJTOKBAN. — Kitűnő lLluLll UUUCyűIŰ IV B 0 R 0 Ka Világos és barna üveges SÖR. — Éjfélig nyitva. NAGYKÁROLY
