Nagykároly, 1910 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1910-03-02 / 9. szám

NAGYKÁROLY

— Kivándorlás február havában. Szatmár- vármegye alispáni hivatala a folyó év februárhavában 308 Amerikába szóló útlevelet adott ki. Százzal kevesebbet, mint az előző hónapban, januárban.

— A bíráló választmány ülése. Szatmár- megye bíráló választmánya tegnap délelőtt 11 órakor Debreczeni István elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen az 1909. évben megejtett megyebizottsági tagválasztásokat bírálták felül. A választmány N. Szabó Miklós királydaróczi, G y e n e Gusztáv tyukodi, Dr. Kölesei Kende György fülesdi és Brán Dénes erdőszádai mandátumait igazolta. Ellenben Szabó Zsigmond nagyari ■választását megsemmisítette.

— Dr. N. Szabó Albert képviselőjelölt. A

Zalamegyében levő letenyei választókerület választói Dr. N. Szabó Albert nagykárolyi gyakorló ügyvédet néppárti programmal országgyűlési képviselővé jelölték.

— Választási mozgalom Szatmármegyében.

Szatmáron a nemzeti munkapárt megalakult. A párt képviselőjelöltje Dr. V a j a y Károly polgármester lesz. Szinérváralján vasárnap alakult meg a megyei nemzetiségi párt. A párt Szatmármegyében három kerületben állít jelöltet. A krassói kerületben polgári radikális programmal Pokol Elek bányatulajdonos lép fel.

CSABA ADORIÁH

Hnpi (Ivei.

Beszélgetés a főispánnal.

A Csaba Adorján főispánná történt kinevezéséről szóló királyi kézirat a »Budapesti Közlöny“ vasárnapi számában jelent meg. A kinevezés olvasása után a Nagykároly tudósítója átutazott Szatmárra és beszélgetést folytatott az uj főispánnal, akitől programmja irányelveiről kért felvilágosítást. Csaba Adorján nagy vonásokban röviden vázolta a prog- rammját. Azzal a szeretettel, melylyel a vármegye iránt viseltetik és azzal a komolysággal, amelylyel a rá váró munkát felfogja.

— Amint tudja — mondta a főispán — kinevezési okmányom csak ma jelent meg s igy nem igen volt még időm, hogy részletes kormányzati programmot állítsak össze. Mi se volna könnyebb, mint az, hogy nagyhangú kijelentéseket tegyek most, de nem teszem, mert mindenkor csak azt szoktam megígérni, amiről bizonyosan tudom, hogy teljesítése módomban áll.

Azt azonban már most is jelezhetem, hogy a megyeháza közgyűlési terméből teljesen kitogom küszöbölni az elfogult személyi politikát. Minden cselekedetemben a megye közönségének érdeke fog irányítani. Kiváló súlyt fogok helyezni arra, hogy a tisztviselői kar pontosan teljesítse kötelességét, hogy ezáltal a közönség jogos és méltányos kívánalmai tejesi- tessenek. Minden erőmmel és tehetségemmel szolgálatába állok a vármegyének, mert tudom, hogy sok és fontos feladat vár reám. Dolgozni akarok és fogok mindig azon a téren, ahol szükség van a fejlesztésre, vagy az alkotásokra. Programm helyett eredményeket, alkotásokat akarok felmutatni.

Ezután más tárgyra tért át az interjú. Arra, hogy igaz-e a „Szatmárvármegye“ czimü újság azon hire, hogy a főispán állandóan tovább is Szatmáron fog lakni és hogy nem köl- " tözik át Nagykárolyba, mert e város iránt ellenszenvvel viseltetik ?

— Ez nem felel meg a valóságnak és határozottan rosszhiszemű állítás — mondta a főispán. A megye székhelye Nagykároly, tehát ott fogok lakni. De

csak május végén költözködöm át véglegesen, addig itt kell, hogy maradjak a gyermekeim miatt, akik itt járnak iskolába.

Miért viseltetnék Nagykároly város iránt ellenszenvvel? Semmi okom sincs erre. Sőt, nagyon kellemes emlékek fűznek e városhoz, ahova mindig is nagyon szívesen megyek. Ott kezdtem meg közigazgatási működésemet, még pedig a legkisebb fokon: mint Írnok. Közelében, Domahidán van birtokom nagy része is. Miért ne szeretném hát Nagykárolyt ?

Az a váz, amit Csaba Adorján működésének irányairól adott: teljesen jellemzi őt. Nem dobálódzik a szavakkal, az ígéretekkel. Nem használ színes frázisokat, melyek alkalmasak arra, hogy a könnyen hívőkből rövid ideig tartó tetszés nyilatkozatokat váltsanak ki. A kijelentéseket a munka gyönyörű gondolata tölti meg nemes tartalommal. Bizonyos lehet mindenki abban a fenti nyilatkozatok után, hogy Csaba Adorján főispánsága a város és megye haladásának uj lapjára fog tartozni.

Papp Béla

beszámolója.

Városi ügyek.

— Városok szervezkedése. A magyar városok jövendő sorsára nézve nagyjelentőségű mozgalom indult ki a fővárosból. Egyelőre csak terv, de ismerve a főváros vezetőségének agilitását, bizonyosra vehető, hogy az eszme csakhamar megérik. A mozgalom czélja az, hogy a főváros és a vidéki városok fogjanak össze s egy városi programm alapján együttesen támogassák a kormányt a városi érdekek istápolására és a városok fejlesztésére irányuló munka terén.

— Rendkívüli közgyűlés. Nagykároly r. t. város képviselőtestülete f. hó 6-án rendkívüli közgyűlést tart, melynek főbb tárgya a város i jéggyár ügye lesz. A beszerzett adatok szerint jéggyárat hütőkamarák nélkül építeni a városra nezve nagy kiadást jelentene. Mert például Nyíregyháza, daczára annak, hogy jéggyára hütőka- marákkal van felszerelve, a gyárüzemre évenkint 5000 koronát fizet rá. Hütőkamarákkal a nagykárolyi jéggyár 120,000 koronába kerülne és a vágóhíd telepén.nem volna létesíthető, mert ott a jéggyártáshoz szükséges vízmennyiség rendelkezésre nem áll, sem pedig a szennyvizek levezetésére alkalmas hely nincs. A közgyűlésen a tanács nem fogja javasolni a jéggyár felállítását.

Irodalom, művészet.

Képkiállitás Nagykárolyban.

A Fringiás ur

naqvkArolvban.

Kezdődik a maszlagolás.

J u s t h Gyula volt képviselőházi elnöknek nem sikerült „berozsdásodott fringiáját“ Nagykároly város ellen kihúzni, amint azt a szatmáriaknak nagyhangon megígérte. Sőt, az a fringia azóta még jobban berozsdásodott. Justh Gyulék, akik a nemzetnek tett kötelező Ígéreteikből egy íikareznyit se váltottak be, most újból „a nemzet minden igaz fiához“ fordulnak a kiadott választási szózatban.

És hogy a maszlagolás minél nagyobb sikerrel járjon, Justh Gyula személyesen is megkezdte maszlagolási körútját. Szatmárme- gyébe is eljön. Pénteken Szatmáron fog szónokolni a fringiás ur, onnan a krassói, acsen- geri és mátészalkai kerületekbe megy.

Nagykárolyban a Papp Béla beszámolója alkalmából fog vizitelni. Ez a beszámoló márczius 8-án fog megtörténni.

Papp Béla a nagykárolyi választó kerület országgyűlési képviselője ugyanis azért számol be, most a felszámolás előestéjén, mert hallomásunk szerint újból felakar itt lépni. Az itteni, magát privát passzióból függetlenségi és 48-asnak nevező párt mégis ígérte, hogy jelölni fogja, mert a párt szerint: ez részükről erkölcsi kötelesség.

Justh Gyula azért jön, hogy megmasz- lagolja a közönséget, mert hát ha akad, aki még felül a honhazaffyas frázis-puffogtatásnak. Az általános választói jog megvalósítását fogja hangoztatni, azt a választójogot, amit öt év alatt nem csináltak meg, holott ez- módjukban lett volna. Most fogják hirdetni, amikor elárulták ezt és azok fogják hirdetni, akik Andrássy plurális gyalázatát is készek voltak megszavazni. Hát csak jöjjenek Nagykárolyba Jnsthék. Legalább meglátjuk: mernek-e pirulás nélkül a nép elé állani ?

És reméljük, hogy Justh ur fringiával fog jönni. Azzal a berozsdásodott fringiával, amelyet Nagykároly város mint megyeszékhely ellen akar kihúzni. . .

A Központi Kávéházból.

— Hallottad? LUBY GÉZA ja főispánt nem installálja.

— Tudom, ő majd csak instálni fogja.

Érdekes művészeti esemény színhelye lesz az idei húsvéti ünnepek alatt Nagykároly városa.

M e d v e y Lajos székesfehérvári rajztanár, a nagykárolyi születésű tehetséges festőművész már évek óta szándékszik műveiből szülővárosá- I ban egy nagyszabású képkiállitást rendezni. Ezt a szándékát, mely eddig folyton akadályokba ütközött, most végre megvalósítja. A kiállítás f. hó 27-én husvét első napján nyílik meg a vár- megyeháza nagytermében és f. hó 31-ig lesz nyitva.

M e d v e y Lajost művészkörökben a Balaton festőjének nevezik, ezért a balatoni tájképek rendkívüli nagyszámmal fogják uralni a kiállítást. Több, mint 100 kép lesz ezen a kiállításon, melynek érdekességét növeli az a körülmény, hogy a bemutatandó anyag még sehol kiállítva nem volt és hogy M e d v e y Lajosnak már régebben festett és egyes nagykárolyi műértők birtokában levő ifjabbkori festményeit is magában fogja foglalni.

— A „Magyar Jogász“ jogi és társadalmi folyóirat 11-ik évfolyamának most megjelent Il-ik száma tartalmának gazdagsága és érdekessége tekintetében méltó a többiekhez. Különös kiemelést érdemel dr. D.-nek az „Osztályharcz és a büntetőjog“ összefüggéséről Írott befejező tanulmánya, valamint N a c k e egyetemi tanárnak a „Szadisztikus késelések lélektanáról“ írott értekezése, amely tudományos alaposággal világit be az ember nemi életének fonákságaiba és rejtelmeibe. Mellékletén folytatva közli Aubinnak, Steinheilné védőjének klassikus védőbeszédét, szemléjében pedig az összes hazai és külföldi jog és társadalom tudományi irodalmi jelenségről folyóiratról számol be olyan átfogó és körültekintő módon, amely az e körbe vágó tudományos problémákról kimentő perspektívát nyújt. Megrendelhető a szerkesztőségtől (Kolozsvár, Er- zsébet-ut 19). Előfizetési ára: egész évre 2 kor. 50 fillér.

—Hírek a szatmári színházból. A legközelebbi műsor: Ma, szerdán: „A kis ezukros, vígjáték. Gsütörtökön: Az ördög czimborája, dráma. Pénteken: Hivatalnok urak, színmű. Szombaton: Szinészvér, operette. Vasárnap : Szinészvér.

— A Zenemükedvelök hangversenye. A

nagykárolyi Zenemükedvelök márczius 12-iki hangversenyén színre kerülő „Szerelmi varázsital“ czimü operette szereposztása a következő: Haszonbérlőnő: T. Obholczer Margit úrnő. Péter pórfiu: Széchenyi Lajos, Karczosi borbély: De- midor Ignácz. Brigitta fogadósné: Wieser Miklósáé úrnő. Margit: Mező Mariska urleány. Lajos : Juhász Ernő. A zenekiséretet a műkedvelő zenekar szolgálja. A hangversenyt prológ előzi meg. A műsorban szerepel még a két Hetey kisasszony, Hetey Ábrahám főjegyző leányai, akik egy spa-