Nagykároly, 1910 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-19 / 3. szám

Nagykároly, 1910. január I9. V. évfolyam. — 3. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: NAGYKÁROLYBAN, Sző lő-utcza 4. sz. Előfizetési árak: Egész évre 8 K, félévre 4 K, negyed évre 2 K. Megjelenik minden szerdán reggel. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: ROSENFELD ZSIGMOND. HIRDETÉSEK a kiadóhivatalban jutányosán vétetnek fel. Tlvilt-tér“ sora 60 fillér. — Kéziratokat nem adunk vissza. ft hirdetések közlési dija előre fizetendő. — Egyes számok nem adatnak el. Uj kormány, uj programm, uj választás. A magyar polgárság történetében 1910. január 17-ike mindörökké emlékezetes dátum marad. Ezen a napon, pontban deli 12 órakor szabadult meg véglegesen az immár gyászos emlékű Wekerle-Kossuth- féle népellenes uralomtól és ezen a napon nevezte ki a király a Khuen-Héderváry- kabinetet, amely kinevezés ténye a de­mokratikus kultur-Magyarország alapjának lerakását jelenti. Az uj kormány a napokban fog a képviselőházban, illetve a főrendiházban bemutatkozni és ugyanakkor kifogja fej­teni programmját a törvényhozás előtt. Lapunknak azonban módjában áll, hogy ezt a programmot — a legilletékesebb forrásból kapott értesülésünk alapján — nagy vonásokban már most közölhessük olvasóinkkal. Ez a programm az Országos Polgári Radikális Pártnak Szatmármegyében egye­dül aNagykároly által ismertetett és pro­pagált programmjával úgy an azonos, a minthogy többször is megírtuk, hogy abból a nyomorúságos helyzetből, amit az áruló Wekerle-Kossuth-Apponyi-kormány terem­tett, kizárólag csak a Polgári Radikális Párt programmjának megvalósítása utján lehet egyszersmindenkora megszabadulni. Az uj kormány programmjának magva a választói reform. Khuen-Héderváry az általános választói jog alapján áll, amelyet sem czenzus, sem plurálitás nem korlátoz. A választói jogreform mellett a közigazgatási reformot is programmjául tűzte ki az uj miniszterelnök. A közigaz­gatás ma is a vármegyék kezében van és beigazolódott, miszerint a régi hangzatos Az emberebb ember. i. A mikor Zarathustra harmincz éves lett, elhagyta otthonát s otthona tavát és a hegy­ségbe méné. Itt átengedte magát a lelkének és a magánynak és ezt tiz évig meg nem elé­gelte. De ekkor változás állott be lelkében s egy reggelen pirkadáskor fölkelt, a nap elé állott s így szólt hozzá: Te nagy csillag, mi volna a te boldogságod, ha nem volnának azok, a kiknek világitsz ? Tiz éven át szálltál itt fel barlangomhoz: megelégelted volna fényedet és ezt az utat nélkülem, sasom és kígyóm nélkül. De mi vártunk rád minden reggel, elvettük fölöslegedet és áldottunk érte. . íme, megelégeltem a bölcseségemet, mint a méh, mely tulon-tul sok mézet gyűjtött, kezet akarok, mely nyúljon utána. Szeretnék ajándékozni és osztogatni, mig az emberek közt a bölcsek ismét örülnének ostobaságuknak és aszegények gazdagságuknak. E végből a mélybe kell leszállnom: a hogy te cselekszel esténként, mikor a tenger mondás, hogy a vármegyék az alkotmány ősi védbástyái: hazugságon alapul, mert a vármegyék a dzsentrizmus, a magyar junker uralom tápláló szervei A programm csak a közigazgatási reform bejelentésére fog szorítkozni, kifejtvén, hogy a kormány a reformra szoruló közigazgatást javítani kívánja és egyben a vármegyei hiva­talnokok helyzetét is biztosítani, aki­kiket eddigelé hat évenként választatnak és exisztencziájuk attól függ, hogy meny­nyiben szolgálják a megyei választóosz­tály személyes érdekeit. Magát a közigaz­gatási reform tartalmát és irányelveit az a javaslat fogja megállapítani, amelyet Khuen-Héderváry gróf fog kidolgozni. Az igazságügy terén is reformokat tartalmaz az uj programm, még pedig első sorban az évtizedek óla kodifikálásra váró magán­jog és a polgári perrendtartás reformját. Ezen kivül sok sürgős államszükségletet és még több, a közjó előmozdítására szolgáló korszakos reformot. A Wekeiie-kormány politikai hagya­tékának csak egy elenyészően csekély részét fogja likvidálni az uj kormány, így nevezetesen nem fogja életbe léptetni az uj adótörvénynek még eddig életbe nem léptetett részét, ami a kisbirtokosokra, kereskedőkre és iparosokra óriási nyeresé- getjelent.Az uj kormány joggal hiheti, hogy előterjesztendő programmjával a jelenlegi képvisélőházban többségre fog szert tenni. Ám a múltból következtetve könnyen megtörténhetik, hogy ezen feltevésben csalódni fog, mert a „honmentő“ követek­től kitelhetik az is, hogy ily módon ál­lanak bosszút azokon, akik a sáp-alkal­alá merülsz s még az alvilágnak is fényt hozol, te dúsgazdag csillagzat! Alá kell merülnöm mint te alámerülsz, nyugodalmas szem, a ki az igen nagy boldog­ságot is irigység híján tudod szemlélni. Áldd meg a kicsordulni akaró kelyhet, hogy aranyosan folyjon belőle a viz s minde­nüvé elhordja gyönyöröd visszfényét. íme, ez a serleg újra üresedni akar és Zarathustra újra ember akar lenni! — így kezdődött Zarathustra leszállása. 2. Zarathustra egyedül ment le a hegyről és senki nem akadt útjába. Mikor azonban az erdőbe ért, egyszerre egy aggastyán állott előtte, ki otthagyta szent yiskóját, hogy gyökeret szedjen az erdőben. És igy szólt az aggastyán Zarathustrához: „Nem idegen előttem ez a vándor, évekkel ezelőtt errefelé járt. Zarathustrának hitták, de megváltozott. Akkor hamvaidat vitted a hegyre, most meg a tüzed akarod a völgyekbe vinni ? Nem félsz a gyújtogató büntetésétől? makat megszüntetni akarják. Vármegyénk szülötte, a nagy Kölcsey azt tanította, hogy a haza mindenek előtt! a mai parla­ment képviselője azonban úgy gondol­kodik, hogy a hasa mindenek előtt. Az uj kormány minden eshetőségre el van ké­szülve ; arra is, hogy esetleg kénytelen lesz folosztatni a képviselőházat és kiírni az uj választásokat. Mindazonáltal a képvi­selőház felosztása nem áll közvetlenül küszöbön. Erre csak íebruár derekán, esetleg márczius végén fog sor kerülni. Hogy ezután mi fog történni: az könnyen elképzelhető. A hazaffyság nagy­bérlői újból meggyujtják a nemzeti szinü szalmát. Megfujjják a hamis harczi kürtöt és véres kard helyett Kossuth Lipót a pohos hasát, Apponyi pedig lengő sza- kállát fogja körülhordozni az országban. Mert veszélyben lesz a hatalom, amelyet eddig a „nemzeti kormány“ jelző alatt bitoroltak. És a trágyahordó igásszekerek oldalára újból tulipánt pingálnak, amint ez négy évve! ezelőtt a nagykárolyi ura­dalomban meg is történt. De mindez most hiábavaló lesz! Egyszer volt Budán kutyavásár. A józan magyar nép nem hagyja magát többé üres hazaffyas jelszavak maszlagéval el- mámorositani. Nem ül fel többé a közé­leti szédelgőknek. Az előjelekből következtetve már is bizonyos, hogy az uj választások arány- lagos többséget fognak hozni az uj kor­mánynak. Kell is, hogy hozzanak, mert hiszen a legközelebbi uj parlament lesz hivatva a választójogi reformról szóló törvényt megalkotni. Igen, ráismerek Zarathustrára, tiszta a szeme és ajkán nem lappang undor. Nem úgy jár most is, mint egy tánczos? Megváltozott Zarathustra, gyermekké lett Zarathustra, Zarathustra fölébredett, mit akarsz hát most az alvóknál? Magányodban, mint tengerben éltél és a tenger hordozott. Jaj 1 a szárazra akarsz lépni ? Jaj, ismét magad akarod vonszolni tested?“ Zarathustra felelt: Szeretem az embereket. „Vájjon miért szorultam én az erdőbe meg a pusztaságba? Szólt a szent. Nem azért é, mert nagyon szerettem az embereket? Most az istent szeretem, az embereket nem szeretem. Az ember nekem nagyon is tökéletlen holmi. Az emberekhez való szeretet megölne,“ Zarathustra igy felelt: Szólottám én a szerétéiről? Ajándékot hozok az embereknek. „Ne adj nekik semmit, szólt a szent. Inkább végy le róluk valamit s segíts nekik hordozni, ez fog nekik a legjobban esni, csak neked is jólessék. És ha ép adni akarsz nekik, ne adj többet alamizsnánál és még azért is koldultasd őket.“ „Nem, felelt Zarathustra, alamizsnát nem adok. Ahhoz nem vagyok elég szegény.“ NAGYKÁROLY

Next

/
Oldalképek
Tartalom